Társadalomismeret oktatás és a demokráciára nevelés az oktatásban

Az angol oktatási kormányzat társadalomismereti tanácsadó-testületének jelentése 1998.

Szerző: Prof. Bernard Crick

Az itt következő háttértanulmány az egyik legjelentősebb jelenlegi brit társadalomismerettel foglalkozó oktatáspolitikai dokumentum. Jelentőségét az adja, hogy kiváló társadalom- és természettudósok felvonultatásával állt össze egy olyan - a DNS-t felfedező világhírű tudós által vezetett - szakértői bizottság, amely megfogalmazta mindazokat az elméleti és gyakorlati irányelveket, amelyek alapján Európa egyik legrégebbi polgári demokráciájában megvalósíthatóvá válhat a társadalomismeret mint kötelező közoktatási tantárgy pedagógiai felépítése. Magyar szempontból különösen izgalmas lehet a társadalomismeret koncepciójának brit megfogalmazása, hiszen ez tájékozódási pontul és szakmai viták kiugró pontjául is szolgálhat a hazai szakemberek előtt. A társadalomismeret pedagógiai programjának elméleti megközelítési módjait, a "jó polgár" fogalmának pedagógiai kibontását és a teljes közoktatási nevelési programra való megfeleltetési kísérletét találjuk a következő oldalakon, kiegészítve számunkra is hasznosítható reflexiókkal a nemzeti és európai társadalomkép és ezt leképező pedagógiai program megfeleltethetőségére.

Bevezetés

A kutatócsoport mandátuma

1997. november 19-én az Oktatási Fehér Könyv javaslatát követve (Kiválóság az iskolákban - Excellence in Schools) az angol oktatási és munkaügyi miniszter olyan határozatot hozott, amely "megerősíti a társadalomismeret közoktatási gyakorlatát és előmozdítja a demokráciára való nevelés pedagógiai folyamatait". Ennek megfelelően tanácsadó mandátumú kutatócsoportot hozott létre, amelyek alapfeladata volt, hogy

• " társadalomismeret hatékony oktatásához nyújtson segítséget
• fogalmazza meg a demokratikus részvételre való nevelés elméleti és gyakorlati kereteit,
• a polgári kötelességek és jogok, valamint az egyéni polgári jogok körét,
• továbbá az egyének és a társadalom összességének legfontosabb értékeit."

Ez a keretdokumentum a testület mandátumáról megjegyezte, hogy feladatukhoz tartozzon annak megfogalmazása, hogy "hogyan tanítható a társadalomismeret, a részvételi demokrácia, a polgári értékrend, miből áll és hogyan lehet elsajátítani a demokratikus élet alapnormáit, gyakorlatát és a demokratikus intézményrendszer miként ismerhető meg. A demokratikus intézményrendszer megismertetésén azt értették a projekt kezdeményezői, hogy mutassák be a szerzők azt, hogy a politikai pártok a társadalmi lobby- csoportok valamint az önkéntes civil kezdeményezések hogyan épülnek fel és mi ezeknek a formális politikai tevékenysége, milyen a kapcsolatrendszerük a civil társadalommal mind az Egyesült Királyság, mind Európa, mind a tágabb világ kontextusában. A kutatócsoport feladata volt, hogy tegyen javaslatot: hogyan nevelhetők diákjaink arra, hogy felnőttként, adófizető polgárként, és önálló gazdálkodást folytatókként miként boldogulhatnak." A mandátumot megfogalmazó miniszteri határozat a kutatócsoport munkájának remélt eredményeit is megfogalmazta. Ezek közé tartozott:

• a társadalomismeret oktatás céljainak világos megfogalmazása a közoktatásban;
• annak megfogalmazása, hogy a társadalomismeret oktatás hogyan épüljön fel, miként oktatható leghatékonyabban, a hivatalos tantervi kereteken belül és azon túl;
• és végül melyek azok az egyéni és szociális társadalmi kompetenciák, amelyek az iskolákat a helyi közösséghez fűzik.
  Ezek közé az önkéntes társadalmi, karitatív tevékenységek, valamint az iskola saját önigazgatásának, szabályrendszerének kialakítása tartozik.

Az itt következő dokumentum, illetve kutatási jelentés első változata 1998. márciusában jelent meg. E dokumentum 1998. végére lett véglegesítve.

Bevezető megjegyzések

A kutatási jelentés felépítése, szerkezete

Jelentésünket három részre osztjuk. Az első rész bevezetés, amelyet az 1998. márciusi első jelentésünk alapján fogalmazunk. Ebben a részben fogalmazzuk meg, hogy mit értünk társadalomismeret alatt, és mi a társadalomismeret oktatás alapvető célrendszere. A második részben javaslatainkat tesszük közzé, mégpedig két részben. Az első részben a társadalomismeret elméleti alapjait és fogalmi kereteit ismertetjük, a második részben pedig a társadalomismeret pedagógiai alkalmazásának intézményes, operatív stratégiáját mutatjuk be. A harmadik részben pedig részletesen leírjuk azokat az oktatási, pedagógiai követelményeket, nevelési célokat, amelyeket kívánatosnak tartunk a társadalomismeret megvalósítása során elérni. A dokumentumban elhelyeztünk néhány olyan esettanulmányt is, amelyeket annak illusztrálására érdemes elolvasni, hogy milyen helyi kezdeményezések történnek - elsősorban Angliában - a társadalomismeret diszciplínájának bevezetésére.

Első rész

Bevezetés

Előszó

Kutatócsoportunk egyhangúlag azt javasolja az angol oktatási miniszternek, hogy tekintettel arra, hogy a társadalomismeret és a demokráciára való nevelés van olyan fontos az iskoláknak, mind a társadalom egészének, hogy erről az angol iskolarendszer egészében egy kötelezően figyelembe veendő dokumentumot kell létrehozni. Meggyőződésünk, hogy minden diáknak joga van arra, hogy társadalomismereti nevelésben vegyen részt. Lejárt annak az ideje, hogy koordinálatlan helyi kezdeményezések teljesen eltérő módszertannal és tartalommal, töredékesen reflektáljanak a társadalomismeret különböző területeire. A demokratikus értékek, a demokráciára való nevelés gyakorlatának ez már elavult módszere, amelyet felül kell vizsgálnunk.

A társadalomismeret bevezetéséhez iskoláinknak többre van szüksége, mint az oktatási miniszter egyszeri rendeletére. Mindenképpen folyamatos konzultációt kell folytatni, mind a tágabb közvéleményben, mind a pedagógus szakma képviselőivel. Ennek megfelelően jelentésünket a közvélemény számára címezzük, bár adunk olyan szakmai fogódzókat is, amelyek elsősorban a pedagógusok számára hasznosíthatók.

Nagyon fontosnak érezzük, hogy a közvélemény pontosan értse azt, hogy mit ért az angol oktatásirányítás a társadalomismeret oktatás fogalmán és miért gondoljuk azt, hogy minden diáknak kötelezően fontos feladata, hogy ezeket az ismereteket és készségeket elsajátítsa. Ennek megfelelően, mielőtt részletesen ismertetnénk a társadalomismeret pedagógiájára vonatkozó javaslatainkat, annak indoklását bocsátjuk előre, hogy a társadalom egésze mennyiben tud és hogyan ebből az oktatási részterületből profitálni.

Megfogalmazzuk azokat a tág kereteket, irányelveket, amelyeket véleményünk szerint a társadalomismeret pedagógiai célrendszere és várható eredményessége kínálhat. Ide tartozik a társadalomismeret várható haszna a helyi társadalom és helyi civil kezdeményezések számára, valamint az iskola éthoszának, atmoszférájának, filozófiájának megváltoztatására.

A fenti elveknek megfelelően kutatócsoportunk egy tagolt, szisztematikus megközelítést, és ennek megfelelő tartalmú dokumentumot bocsát vitára a társadalomismereti oktatásról. Ennek részben az az oka, hogy a társadalomismeret oktatása új ebben az országban és még olyan érzékeny terület, amelyet fokozatosan lehet csak bevezetni.

Nem kevesebbet kívánunk elérni munkánkkal, minthogy megváltoztassuk országunk politikai kultúráját, mind nemzeti, mind helyi dimenzióban. Azt reméljük, hogy polgáraink aktív cselekvőkként hasznosíthatják magukat társadalmunkban oly módon, hogy önálló kezdeményezéssel, megfelelő felkészültséggel felvértezve befolyásolhassák a közéletet, birtokában a megfelelő kritikus készségeknek, kompetenciának a tények mérlegelésekor, mielőtt véleményüket a közéletben kifejezik. Ugyanakkor reméljük, hogy radikálisan javítani tudjuk a fiatalok részvételét a különböző közösségi jellegű, karitatív társadalmi kezdeményezésekben, és hogy egyénenként is magabiztossá tudjuk őket tenni e tevékenységek hatékony ellátásában.
A társadalomismeret oktatása a korábbi kormányzatok egyik beváltatlan ígérete Nagy-Britanniában.

Már 1992-ben kimondta az oktatási reformról szóló törvénykezés, hogy létre kell hozni egy olyan kiegyensúlyozott és széles körben megvitatott tantervet, amely "előmozdítja a diákok lelki, morális, mentális és fizikai képességeit, és amely felkészíti őket azokra a lehetőségekre és felelősségekre, amelyek felnőtt korban várnak rájuk." A társadalomismeret oktatása az érett demokráciában nemcsak a felnőtt életre való felkészülés része, és mint ilyen, nemcsak egy a többi tantárgy között, hanem az érett felnőtté válás intellektuális folyamatának pillére is.

A társadalomismeret oktatás a polgárok oktatásának alapja, a polgári mentalitásra való nevelés fundamentuma. Ez nem önmagában való cél, hanem olyan tudásanyag, amihez meghatározott készségek és értékek is tartoznak. E tárgy körébe olyan érdekes, intellektuális kihívást jelentő tudásanyag tartozik, amely bármely más tantárgyhoz hasonlóan, önállóan tanítható és értékelhető. A politikára való nevelés, a társadalmi életre való felkészítés, a civil társadalomba való bekapcsolásra nevelés, a társadalmi életre felkészítés, a civil társadalomba való bekapcsolásra nevelés, amelyek nemcsak intézményekről, eszmékről szólnak, már Arisztotelésszel megkezdődött, s azóta is folyamatosan virágzik egyetemeinken szerte Európában. Előre bocsátjuk, hogy a társadalomismeretre vonatkozó javaslatunk három pillérre épül, a társadalmi és morális felelősségvállalásra, a közösségért való felelősségvállalásra és a politikai jártasságra.

A munkánkkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a szülők és a szélesebb körű közvélemény körében gyakran megfogalmazódik annak veszélye, hogy e tantárgy alapjainak kidolgozásakor valójában az indoktrináció és az előítéletességre való nevelés lehetőségét teremtjük meg. Bár elismerjük, hogy ezek a veszélyek fennállnak, és hogy számos ellentmondásos kérdésről, érzékeny társadalmi problémakörről is szót kell ejteni e tantárgy kidolgozása kapcsán, alapvetően fontosnak érezzük, hogy az egészséges demokratikus fejlődés érdekében egy nyitott és felkészült, megalapozott, pallérozott társadalmi párbeszéd kialakulhasson. Ezt szolgálja a társadalomismeret oktatása, nem beszélve arról, hogy számos ellentmondásos társadalmi kérdés felmerül olyan tantárgyak esetében is, mint a történelem, földrajz, irodalom és a kulturális ismeretek tárgyköre.

Abból indulunk ki munkánk során, hogy a pedagógusok tudatában vannak ezeknek a kihívásoknak, de szakmailag is megfelelően felkészültek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, fair és objektív módon vezessék be diákjaikat a polgári értékek és a társadalomismeret világába. Ezen kívül az oktatási törvény is biztosítékot ad az elfogult és kiegyensúlyozatlan pedagógiai gyakorlat és az indoktrináció káros hatásai ellen.

Megjegyezzük még, hogy az iskolák önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy megfelelő társadalomismereti készségekkel ruházzák fel a jövő generációját. Természetesen az iskolák a jelenleginél többet tehetnek, munkájukat segíteni kell, s bár a tanároktól sokat követel majd ez a program, de vigyáznunk kell arra, hogy ne terheljük őket túl. Tudatában vagyunk annak,
hogy a diákok attitűdjei, az aktív polgári részvétel és a társadalmi és politikai párbeszédben való felkészülés során nemcsak az iskolák értékrendszerétől és pedagógiai módszereitől függ, hanem az oktatáson kívüli tényezők legalább olyan súlyosan esnek
a latba. A család, a közvetlen környezet, a média és a közéletből vett minták nagyon fontosak a diákok tájékozódása és
nevelése szempontjából. Ezek néha pozitív, néha kevésbé megbízható tájékozódási pontok társadalmunkban.

Hisszük azt, hogy a társadalomismeret oktatásának közoktatásba való bevezetése és a közösségalapú, közösségközpontú oktatási és tevékenységi formák hasznosak és gyümölcsözőek lesznek a diákok, pedagógusok, az oktatási intézmények és a társadalom egésze számára. A hasznok, amelyek a társadalomismeret oktatásában rejlenek a következő metszetekben foghatók meg

jog és lehetőség arra, hogy aktívan részt vehessenek a társadalomban zajló vitákban és kialakítsák világnézetüket, kritikai készségeiket a világról.

• a pedagógusok számára:

a társadalomismereti curriculum kialakítása, mind intellektuálisan, mind tantervfejlesztési értelemben egy kiemelkedő vállalkozás, amely pedagógiai munkájukat tartalmilag gazdagítja.

• az iskolák számára:

a társadalomismeret diszciplínájának kialakítása a meglévő pedagógiai tapasztalatok és módszerek koordinációját és összehangolását jelenti, valamint nyitást a helyi társadalom igényei, elvárásai felé, valamint a hatékony társadalomismereti nevelés minden tanuló számára való közlése is fontos feladat lesz.

• a társadalom egésze számára:

annak lehetőségét jelenti, hogy egy politikailag érett polgári polgárság új generációja születhessen meg, amely hatékonyan és eredményesen tudja befolyásolni mind a kormányzat, mind a helyi társadalom politikáját és hatékonyabb társadalmi párbeszédet folytat.

A társadalomismeret oktatás minden korábbinál aktívabb együttműködést feltételezhet az iskolák, a helyi közösségek,
az ifjúsági szervezetek között, amely által társadalmunk nyitottabb, demokratikusabb és reflexívebb lesz.

Mit értünk társadalomismeret alatt ?

A görög poliszok és a római köztársaság európai hagyományából kiindulóan a polgárság fogalma a közügyekben való részvételét jelzi mindazoknak a társadalom mindazon tagjainak, akiknek joguk, hogy a köz ügyeinek intézésében részt vegyenek.
A politikai részvétel bővülésének, a politika társadalmasításának folyamata abban nyilvánul meg, hogy nyilvános társadalmi diskurzusban vegyenek részt a polgárok, kialakítsák a társadalom törvényeit és döntéseket hozzanak az állam működéséről. Korunkban a demokratikus eszmék ismételten követelik azt, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei bekapcsolódhassanak a demokratikus párbeszédbe. A XX. században beteljesedett a nők társadalmi emancipációja, a szavazati joggal rendelkezők életkora csökkent, kivívtuk a sajtószabadságot és új kormányzati formák sokasága jött létre.
Itt az idő, hogy művelt és a polgári demokráciát működtetni tudó társadalomnak megfelelő oktatást biztosítsunk.

A nemzetállamok felemelkedésével a polgárság fogalmának egy másodlagos értelme is kialakult. A polgársághoz tartozott mindenki, még az autokrata államokban is, akiknek a törvények valamiféle védelmet biztosítottak, illetve kötelességeket
írtak elő a társadalommal szemben. Ennek megfelelően a XIX. században például, ha valaki orosz polgár, vagy amerikai
polgár volt, teljesen más dolgot jelenthetett. A jó alattvaló és a jó polgár fogalma is teljesen mást takar. Nagy-Britanniában az alattvaló és a polgár értelmezése gyakran vezet a mai napig is vitákhoz. Történelmünk egész folyama, azok az erők, amelyeket a parlament vett át a koronától, a brit alattvaló és a brit polgár fogalmát szinte teljes egészében összemossák.

A közelmúltban a "jó polgár és az aktív polgár fogalmai" ismét divatba jöttek, gyakran hivatkoznak rájuk. A polgárság fogalma alapjául mi egy 1950-es kiváló publikáció (T.H. Marshall: Polgárság - Citizenship) veszünk figyelembe. Marshall három elemét ragadja meg a polgári létnek: a civil társadalmi létet, a politikai létet és a szociális létet.

A törvényekkel szembeni engedelmesség bármely társadalmi rend egyik alapja és az oktatás szükséges komponense ennek megértése. A parlamentáris demokráciában a jog és az igazságszolgáltatás közötti distinkciót is meg kell azonban tanítanunk a diákoknak. Ezt a különbségtételt már az ókori athéniak is elvégezték. Az ókor óta Európában a polgároknak megfelelő politikai készségekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy a törvényeket békésen és felelősségteljesen változtassák meg.
Őszintén hiszünk abban, hogy az önkéntes kezdeményezésre és a társadalmi részvételre alapozott civil társadalmi és demokratikus tevékenység kiemelkedő szerepet játszik a társadalomban. Ez fokozottan fontos abban korban, amelyben a kormány számos korábbi funkcióját, részben jóléti feladatait és felelősségét kívánja átruházni a társadalomra és az egyénekre.
Azt mondjuk, hogy bár az önkéntességre alapozott társadalmi szolgálat alapvető eleme a teljes polgári létnek a demokráciában, ezek nem mindent kielégítő feltételek és funkciók. A helyi közösségeket nem lehet elválasztani az államtól és a közélettől, az államigazgatástól. Ahogy ezt nemrég David Hargreaves egy kiadványában megfogalmazta (The Mosaic of Learning): a társadalomismereti oktatás a társadalmi értékekről, a társadalmi viselkedésekről szól, mégpedig úgy, hogy azt a felnőttek szeretnék látni a következő generációkban. De többről is szó van. Arisztotelész óta elfogadott az a politikai elv, hogy a társadalomismereti oktatás, annak ismerete, hogy milyen társadalomban élünk, hogyan alakult jelenlegi formája közösségünknek, mely erők és gyengeségek figyelhetők meg politikai rendszerünkben, és mely fejlesztések, milyen javítások tehetők, nagyon fontosak a társadalom számára. Az aktív polgárok nemcsak politikailag polgárok, hanem morális polgárok is.
Az erkölcsi érzékenységet részben politikai tájékozottságukból nyerik, a politikai apátia az erkölcsi apátiának következménye.

Ezeknek a megfontolásoknak megfelelően a társadalomismeretre vonatkozó definíciónkat széles értelemben alkalmazzuk: az aktív polgári lét a Marshall féle definíciók mindhárom elemére reflektál. Az Oktatási Fehér Könyvre adott egy korábbi válaszdokumentumban ez az álláspont világos kifejezést nyer: "A polgári létnek világos elvi gyökerei léteznek, amelyek kapcsolatban állnak a fiatal generációk jogi, morális és politikai szerepvállalásra való felkészítésével.
A társadalomismeret oktatása a diákokat bevezeti a társadalomba, a társadalmat felépítő elemekkel ismerteti őket meg, és megmutatja, hogyan járulhatnak ezekhez, mint egyének, s diákok. A társadalomismeret oktatása azon kívül, hogy megérteti a diákokkal a társadalom működését, elősegíti a törvények, az igazságszolgáltatás iránti tiszteletet, a demokrácia értékeinek, az egyének függetlenségének és független szerepvállalásának fontosságát. Ennek az oktatási ágnak ki kell alakítania a reflexió, a vita és az önálló ismeretszerzés készségeit is."

Mit értünk hatékony társadalomismeret oktatáson

Alapvetően három dolgot értünk ezen, amelyek egymással összefüggésben állnak és egymással összefüggenek. Mind a három komponensnek határozott helye, szerepe van a tantervben.

A komponensek a következők:

• a társadalmi és morális felelősség,
• a közösségi részvétel
• a politikai tájékozottság és jártasság.

E három komponensről fogunk részletesen beszélni a következőkben.

Először is: a gyermekeknek kezdettől fogva magabiztosságot, társadalmi és morális felelősséget sugárzó viselkedésmintákat el kell sajátítaniuk mind az osztályteremben, mind tanáraik, diáktársaik és szüleik felé. Ez a tanulási folyamat fokozható és folytatandó az iskolán kívül is mindenütt és minden időben, akkor, amikor közösségbe kerülnek gyermekeink. Néhányan azt gondolhatnák, hogy ez az aspektusa a társadalomismeretnek és polgári mentalitásnak szóra sem érdemes. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez a lelke e fogalomnak és a pedagógiai gyakorlatnak, amely rájuk épül. Az erkölcsi értékekre, valamint a személyes fejlődésre adott válaszok a polgári értékrend alapvető feltételeit adják. Sokan lehetnek azok, akik a teljes alapfokú oktatást a társadalomismereti oktatás előszobájának tekintik, és mindenképpen politikamentesnek, politikumot megelőzőnek tartják az oktatásnak az elemi fokát. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a vélekedések tévesek. Gyermekeink a tanulás, a vita, a beszélgetések során egyébként is formálódnak, személyiségük fejlődik, kialakulnak a fair play-re vonatkozó elképzeléseik, kialakul egyfajta képük a törvényekről, a társadalomról, szabályokról, a különböző, őket is érintő döntés hátteréről, az államról, a helyi közösségről, a társadalmi felelősségvállalásról stb. Tanulásuk és neveltetésük során gyűjtenek olyan tudásanyagot is, hogy vajon demokráciában, vagy nem diktatúrában élnek, milyen fajta társadalmi problémák vannak rájuk hatással és ezekre milyen módon van hatásuk, hogyan szólhatnak bele saját sorsukba. Mindezen tudásanyagra, tapasztalatra lehet építeni a társadalomismeret oktatása során.

Másodszor: következő pillérként a társadalomismeret oktatásához fontosnak tartjuk, hogy a tanulók minél aktívabban vegyenek részt a helyi közösségek életébenés szolgálják tanulmányaik során, majd azt követően is a helyi társadalmat. Ez természetesen nem korlátozódik a diákok iskolában eltöltött idejére. Még abban az esetben sem, ha igaz az, hogy a diákok és a felnőttek is számos önkéntes alapon szerveződő egyesületet nem politikai jellegűnek, illetve civil kezdeményezésnek tartanak, az ezekben való részvételhez a közhivatalokkal való kapcsolattartáshoz, az erőforrások összegyűjtéséhez, a tagtoborzáshoz és a tagok munkáltatásához mindenképpen szükségesek bizonyos politikainak is nevezhető készségek is.

Harmadszor: a diákoknak meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan érvényesülhetnek leginkább a közéletben, a társadalomban tudásuk és készségeik, valamint értékrendjük alapján. E tudás, készség és értékrend együttesét nevezzük "politikai jártasságnak", amely valójában tágabb értelmű, mint a politikáról alkotott tudásanyag önmagában. A "közélet" fogalmát legtágabb értelemben használjuk, amely magába foglalja annak reális készségét, hogy a társadalmi konfliktusokat és döntéseket hogyan kezelheti az egyén illetve azt, hogy a főbb gazdasági és társadalmi problémákat, - beleértve az egyén várakozásait és elvárásait a munka világától, illetve a közösségi források, a társadalmi javak újraelosztását is - hogyan képzeli az adózás keretén belül. Az erre való felkészülés nagyon fontos eleme a társadalmi ismereti oktatásnak. A fentiek tükrében világossá válhat, hogy a felelősségvállalás készségének kialakítása az egyik legfontosabb olyan érték, amelyet a társadalomismeret oktatásnak tartalmaznia kell, hiszen ez egyrészt