wadmin | 2009. jún. 17.

Gombos Jánosné

Hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló iskolai (helyi szintű) stratégiák kidolgozása és alkalmazása

József Attila Általános Iskola, Berettyóújfalu

1. Bevezetés

Berettyóújfalu Hajdú-Bihar megyében fekszik, Debrecentől 40 km-re. 17 ezres lélekszámú település, egyre növekvő cigány népességgel. A város 5 általános iskolával, 1 nevelőotthonnal, 4 középiskolával rendelkezik, nagy a vonzáskörzete (volt járási székhely).

A cigány tanulók nagy része az általános iskolát befejezi, a lemorzsolódóknak korábban a „dolgozók iskolájában” volt lehetőségük a pótlásra. Ma már ez az iskolatípus csak Debrecenben van.1

Noha a cigánytelepek (Szillér, régi „CS”-lakások) mára már megszűntek, vannak utcák, ahol szinte csak cigányok laknak. A városban a munkanélküliségi ráta 5,84%, a rendszerváltást követő évek során folyamatosan növekszik.

A körzetesítés megszűnése óta már nincs „cigány iskola” a cigány gyerekek eloszlása az iskolák között egyenletes.2

2. Cigány gyerekek a város oktatási rendszerében

A cigányság beilleszkedése bonyolult folyamat, amelynek sokrétű társadalmi és gazdasági vetülete van. Szükséges hozzá a társadalmi felemelkedés (a kirekesztettség megszűnése), gazdasági felemelkedés (a szegénység megszűnése). Azonban egyik sem képzelhető el tanulás nélkül, ezért ebben a folyamatban mindenképpen meghatározó az oktatás. Az iskola civilizációs szerepe igen nagy a cigányság körében.

Az 1970-es évekig a legnagyobb gondot nálunk is a beiskolázás okozta, de 1990-re a cigányság betagozódott az oktatási rendszerbe. Az iskolába járás egyre több generáció számára vált természetessé, civilizációs szokássá. Másik fontos ok, hogy bár a természetes szaporodás hazánkban több mint egy évtizede negatív, a cigányság körében tartósan pozitív: tehát egyre több cigány gyerek kerül az iskolákba.3

3. Iskolánk bemutatása

Iskolánk Berettyóújfalu legnagyobb általános iskolája, létszáma 427 fő. Az iskola eltérő tantervű tagozattal is rendelkezik, ahol jelenleg 72 tanuló tanul.

Az általános tantervű tagozaton tanuló cigány gyerekek száma nem jelentős, egy-két kivétellel jól beilleszkedtek, mondhatjuk azt is, hogy kifejezetten eredményes munkát végeznek.

Az eltérő tantervű tagozatunk tanulóinak megközelítőleg 60%-a cigány származású, ott már tanulási, magatartási szempontból az összetétel igen vegyes. Akadnak nagyon problematikus tanulók is, így a későbbiek során az ő megsegítésükre, felzárkóztatásukra írott programot ismertetjük.4

Az iskolai előmenetel szempontjából rendkívül fontos az óvoda. Itt először éli át a gyermek és a család a kiszakítást, a valahova beparancsolást. Más lesz a helyzet azonban, ha ezek a gyerekek bekerülnek az általános iskolai oktatásba.

A sokszor merev napirendbe, az óriási ismeretanyag mielőbbi elsajátítására épülő oktatásba a cigány gyerek nehezen kapcsolódik be. A hagyományos, többnyire frontális osztálymunkával dolgozó oktatási forma nem ad lehetőséget az egyéni sajátosságok figyelembevételére és kezelésére. Problémát jelenthet a nyelvismeret is.

A települések többségében, így pl. Berettyóújfaluban is a magyar vagy a kétnyelvűség jellemző, itt ez a hátrány kevésbé érzékelhető. Nyelvük sok esetben vegyíti a cigány és magyar kifejezéseket, szókincsük mindkét nyelvben szegényes. A nyelvi hátrányon kívül más tényezők is nehezítik az iskolai munkát.

Az iskolai helyzetkép kapcsán nem kerülhetjük meg a pedagógus személyiségét sem. A pedagógusképzések és továbbképzések a romológiai alapismeretek tekintetében nem nyújtanak elegendő tudást. A cigány gyereket tanítók sokszor maguk is előítéletesek, ami egész viszonyulásukat meghatározza.

Ezenkívül jelen van még a tanulók érzelmi motiválásának kérdése. A cigány gyereknél a verbális kommunikációnál jóval fontosabb a széles körű metakommunikációs lehetőségek alkalmazása. Olyan érzelmi együttmozgásról kell, hogy szó legyen, amelynek során a cigány gyerek érzi, hogy örömét, bánatát megoszthatja nevelőjével.

Ezekből következik az erkölcsi motiválás, amelynek alapállása a kölcsönös vonzalom. Itt nagyon lényeges a következetesség, a normák lassú kialakítása, lépésről lépésre.

A cigány gyerekeknek leginkább az érzelmi biztonság hiányzik az iskolában. Ezt pedig elsősorban a pedagógustól kaphatja meg. A feladat olyan pedagógiai alapállás kialakítása, amelyben érzelmi biztonságot adhatunk tanítványainknak. Ez a későbbi munka alapfeltétele.

Hogyan képzelhető el így az oktató- és nevelőmunka?

A pedagógusnak kell megtennie az első lépést, sőt sokszor a másodikat is, különben a cigány szülőkben az a kép alakul ki, hogy az iskola valami rajta kívülálló, számára érdektelen tényező, ahol a gyerekének ott kell lennie, mert különben jön a felszólítás, a büntetés.

Ha nem ismerik fel, hogy együtt kell működniük az iskolával, be kell bizonyítanunk nekik. Ez sokszor nehéz folyamat, amelyet gyakran újra kell kezdeni, de nélkülözhetetlen a gyerekek és a szülők miatt is.

Az iskolaközösségben a cigány tanulókat iskolai előmenetelük közben nagyon sok kudarc éri. Lassan-lassan elfogadják, hogy ami a környezetükben történik, az tőlük független, érdektelen dolog. Meg kell őket ismertetni értékeikkel, lehetőségeikkel. Ennek egyik lényeges formája az alkotás, az önkifejezés lehetőségének biztosítása.

Fejleszthetjük itt a gyermeki alkotásra motiváló képességeiket (megfigyelés, emóciók), másrészt a gyermeki alkotást véghezvivő képességeket (intellektus, motorikus kifejezés). A művészet nemcsak tükrözője a személyiségnek, hanem fejleszti a gyermek egész pszichikumát. Az alkotás során jelentkező sikerélmény hatása nagyon fontos, fejlesztő hatású. Meghozza az önbizalmat, ami nemcsak a művészeti tevékenységben, hanem az öszszes egyéni tevékenységben is fontos. Ezt a lehetőséget aknázza ki a művészeti iskola, amelynek pozitív hatása a tanuló általános iskolai magatartásában és iskolán kívüli viselkedésében is érződik.

3.1. A nevelőtestület által kidolgozott, a hátrányos helyzetet csökkentő stratégiák és alkalmazásuk elvei

Különösen az eltérő tantervű tagozaton egyre inkább szembe találjuk magunkat a tanulási és magatartási zavarokkal küszködő gyermekekkel, sőt ezen zavarok szélsőséges megnyilvánulásaival is. Emellett megfigyelhetjük azt is, hogy vannak olyan gyermekek, akik oktatási, képzési hátránnyal érkeznek hozzánk: iskolakezdés előtt nem részesülnek óvodai nevelésben vagy a szülők hanyagsága miatt nem jutnak el oda napi rendszerességgel.

Iskolai szinten tehát szükséges volt egy olyan átfogó stratégia kidolgozása, amely csökkenti ezeket a hátrányokat és könnyebbé teszi számukra is a mindennapokat.

A stratégia kidolgozásához és a gyakorlati megvalósításhoz olyan főállású szakemberekre (pszichopedagógusok, logopédusok, szociálpedagógusok, óvodapedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó képzett tanítók és tanárok) volt szükségünk, akiket nemcsak a végzettségük, hanem személyiségük, empátiás készségük, tekintélyük és életvitelük is alkalmassá tett a feladat végrehajtására.

A problémát látva és felmérve a következőkben határoztuk meg a feladatokat:

  • Környezettanulmányok készítése a hátrányos helyzetű tanulók családjainál (feltérképezés).
  • Jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal, nevelőszülőkkel, nevelőtanárokkal.
  • Állandó és folyamatos munkakapcsolat a szociális háló más intézményeivel (Családsegítő Szolgálat,
  • Gyermekjóléti Szolgálat, pszichológusok, Nevelési Tanácsadó, rendőrség, gyámhatóság, önkormányzat).
  • Javaslat szociális támogatásokra a rászorulók számára.
  • Munkahelykeresés, átképzésben való részvétel segítése.
  • Szükség szerint terápia kidolgozása a gyermekek és a családok számára.
  • Pszichológushoz vagy más szakemberhez irányítás.
  • Az iskolában a tanulási idő alatt és a szabadidőben is pedagógiai segítség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára úgy, hogy személy szerint nekik szól ez a segítség (pedagógusoktól és gyógypedagógusoktól).
  • Szabadidős programok szervezése délutánonként – tanuláson kívüli sikerélmény biztosítása is (rajz, sport).
  • Korrepetálások, felzárkóztató órák, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások beépítése az óratervbe.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló fenti stratégiák alkalmazása során a következő fontos elveket tartjuk szem előtt:

  • Legyenek egyértelmű, világos szabályok számukra.
  • A hátrányos helyzetű gyermekek képességeivel kapcsolatos elvárásaink legyenek reálisak.
  • Pozitívan álljunk hozzá az eredményeikhez, eredménytelenségeiket, hibáikat toleráljuk.
  • Segítsünk azoknak a képességeknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában, ahol sikereket érhetnek el (sportolás, művészetek /tánc, dráma, rajz/, kézművesség szabadidős programok).
  • A pedagógus személye, viselkedése, életvitele követendő modell legyen számukra.
  • Hagyjuk, hogy az interakciós kapcsolatokban a gyermek adhasson, a bennük lévő pozitív energiákat mozgósítsuk.
  • Finoman törjük át tiltakozásukat.
  • Legyen sok dicséret és kevés dorgálás.
  • Minden gyermek kapjon néha személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, ha lehet, rendezzünk kiállítást belőlük.

3.2. Tapasztalataink

Az évek óta működő stratégia – úgy érezzük – bevált. Nem volt áttörő a siker, inkább lassan és kis lépésekben haladunk. Vannak kudarcok is.

Rendkívül jók a tapasztalataink a hátrányos helyzetű gyermekek kudarcainak csökkentésében a képességeik-készségeik felfedezésével, kibontakoztatásával kapcsolatos eredményekben.

A diáksportkör hetente két alkalommal lehetőséget biztosít az aktív sportolásra. Pályázaton uszodabérletet nyertünk, az úszóedzések hamarosan elkezdődnek. A különböző sportversenyeken nagy sikereket érnek el tanulóink.

Hetente két alkalommal tánc-dráma szakkör működik. Minden évben más műsorszámmal készülnek és jelennek meg velük megyei, országos versenyeken, szintén sikerrel (Országos Egri Nonverbális Fesztivál).

Az alapfokú művészeti iskola a rajz- és kézműves foglalkozásokon készteti őket az alkotásra. Számtalan pályázaton lesznek díjazottak ezek a gyerekek, és a díjakat rendszerint személyesen veszik át, ahol nemegyszer magas színvonalú vendéglátásban is részesülnek (pl. a Svéd Nagykövetségen).

Hatékonyak azok a programok, amelyek a gyermekek nyelvi fejlődésének megerősítését szolgálják (logopédia, diszlexia prevenció).

A nevelők jelentős mértékben elősegíthetik a hátrányos helyzetből adódó iskolai kudarcok csökkentését a tanulási nehézségek felfedezésével és korrekciós kezelésével, valamint az iskolai környezetből adódó túlzott feszültségek csökkentésével. Kitűnő tapasztalataink vannak a képzett gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával kapcsolatban. Ők a pedagógus útmutatását követve egyénenként tudnak a gyermekekkel foglalkozni. Ha úgy tudjuk az órákat, napközis foglalkozásokat vezetni, hogy azok nem kudarcot, hanem elégedettséget, együttműködést, eredményességet, összetartozást, bizalmat és a kölcsönös azonosulást erősítik – a siker nem marad el. Ezt a célt segítik a demokratikus csoportokban dolgozó tanulóközösségek, ahol az elvi kérdésekben és a célok kijelölésében a csoport dönt.

A gyermek azzal játszik, dolgozik, akivel akar. A pedagógus részt vesz a tevékenységben. A dicséret és a bírálat objektív. Ha a gyerek tanácsot kér, a tanár alternatívákat ajánl fel, de a gyermek dönt. Eredményes tehát a munka, mert személyre szólóan feladatorientált.

3.3. Hogyan tovább?

Berettyóújfalu város általános iskolái és a művészeti iskola sikeres PHARE-pályázatot nyert 2002 nyarán „Az iskolai lemorzsolódás és sikertelenség csökkentése” címmel. A nyertes pályázat kapcsán lehetőségünk nyílt az eddig sikeresen végzett programunkat kiterjeszteni a város többi iskolájára is. Ennek keretében a város 100 hátrányos helyzetű tanulója (nagy részük roma származású) vesz részt a 18 hónapig tartó matematika és magyar felzárkóztató programon. A kiválasztott tanulók jelen tanévben 6. és 7. osztályosak. Ezzel a programmal kívánjuk a továbbtanulásukat is segíteni. A program során szabadidős foglalkozásként informatikai, sport-, tánc-, művészeti és színjátszó foglalkozás fogja biztosítani a tanulók képességei szerinti fejlesztését, irányt mutatva a tehetségének mindinkább megfelelő továbbtanulási lehetőségek felé.

A programban részt vevő tanulók közül 20 tanuló az eltérő tantervű tagozat tanulója, akik a klubfoglalkozásokon integráltan vesznek részt a város többi tanulójával. Ezzel is elősegíteni kívánjuk az előzőekben vázolt beilleszkedési nehézségek csökkentését, illetve a nem roma tanulók által a másság elfogadtatásának lehetőségét. Tapasztalatunk szerint ezeken a foglalkozásokon az eltérő tantervű tagozatos tanuló is képes általános tantervű társaival együtt dolgozni, ennek nagy nevelő hatása és közösségformáló ereje van.

4. Vizuális nevelési program Berettyóújfaluban

4.1. Az intézmény rövid bemutatása

Az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola Berettyóújfaluban működik, alapítványi fenntartású. Az idén a 3. tanévét kezdte meg. A tanulólétszám ebben a tanévben 365 fő, van egy tagiskolánk Körösszakálban. Az iskola tanulói részben Berettyóújfaluból, részben a környező 11 településről érkeznek hozzánk. A pedagóguslétszám 18 fő. A képzés szakmai és tárgyi feltételeit a képző- és iparművészeti ág grafika, festészet, kerámia, kézművesség, tűzzománc tanszakán és a táncművészeti ág társastánc tanszakán tudtuk biztosítani, így jelenleg ezek a tanszakok működnek.

Az intézmény célja, hogy a személyiségfejlesztést a művészeti képzéssel ötvözve mind szélesebb gyermektömegnek biztosítson alkotási lehetőséget. Az itt tanítók számára a művészeti képzés nem elitképzést jelent. Nem művészeket akarunk képezni (persze nagy öröm számunkra, ha valamelyik tanítványunk ilyen irányban tanul tovább), hanem minden érdeklődő gyereknek szeretnénk olyan értéket nyújtani, amely hozzájárul egy értékes, kreatív személyiség kialakításához.

Pedagógiai módszereinkre a gyermekközpontúság jellemző.

Foglalkozásaink igazi szabad alkotó légkörű műhelyfoglalkozások, ahol a pedagógusok mindenkinél egyénre szabott, fejlesztő feladatokkal igyekeznek a legtöbbet kihozni a gyerekekből. Az órák menete mentes minden olyan tényezőtől, ami gátja lehet az önfeledt alkotásnak. A munka során maga az alkotás a fegyelmező tényező, a kellően lekötött, megfelelő feladatokkal ellátott és megfelelően motivált gyermek ugyanis csak a tevékenységre koncentrál. Ehhez nagyon fontos az életkorhoz és az egyéni fejlettséghez igazodó feladatok kidolgozása és a személyiség folyamatos megfigyelése, értékelése.

Iskolánkban ezért a szöveges értékelési formát választottuk. Félévkor és év végén a készségekre és a képességekre, valamint a követelményekben rögzített tudásszintre vonatkoztatott, személyes értékelést kapnak a gyerekek. A pedagógusok az év során értékelőfüzetben egyénenként vezetik a fejlődés menetét, a fejlesztés lehetőségeit.

Az alapfok 3. évfolyamán az elméleti tárgyak közül mi a néprajz oktatását választottuk. Az ismeretanyag feldolgozása munkanaplók formájában, egyéni gyűjtésekkel történik. A gyerekeket helytörténeti kutatással próbáljuk tevékenyen bevonni a néprajzi tananyag megismerésébe, együttműködve a Bihari Múzeummal. Szeretnénk minél jobban kihasználni a vidéki létből adódó lehetőségeket.

Mi egy mindenki számára elérhető művészeti oktatást folytatunk. Iskolánkra ezért különösen jellemző, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású tanulóink száma igen nagy.

Településünkön és vonzáskörzetében egyre nagyobb a roma népesség aránya. Az alapítvány és az iskola létesítését megelőző 10 évben fokozottan foglalkoztunk a roma gyerekek vizuálisképesség-fejlesztésével.

Az évek során e területen szerzett tapasztalatokat kívántuk intézményesíteni a művészeti iskola létrehozásával. Programjainkban megpróbáltuk a másságot értékké emelni. Ez azt jelenti, hogy a művészeti oktatásban alapelvként említhető egyéni, sajátos megközelítéseket a megfelelő ismeretanyaggal ötvözve a személyiségfejlesztés szolgálatába állítjuk. A másság, ami a roma származású gyerekeknél adott, így az alkotási folyamatban mint nélkülözhetetlen érték jelenik meg.

A programnak mérhető eredményei vannak. A művészeti képzésünkben részt vevő roma gyerekek rendszeresen járnak a foglalkozásokra, munkafegyelmük javult, érzelmi világuk gazdagodott. Mivel állandó sikerélményhez jutnak, így az önértékelésük helyreállt, pozitív énkép alakult ki bennük, és ez az általános iskolai tevékenységükben is lemérhető. Változott az iskolához való viszonyuk és a kiállításokon, pályázatok eredményhirdetésein való részvétellel egy számukra új viselkedési minta alakult ki. A feladatokba szőtt vizuális és egyéb ismeretek elsajátítása könnyebb az alkotás során, így az érzelmi fejlesztésen kívül az értelmi fejlesztésre is hatást gyakorolunk. Egyre bővülő kapcsolataink vannak a gyerekek családjaival, próbáljuk az iskolához való viszonyukat pozitívabb irányba terelni.

4.2. Roma gyerekek részvétele a művészeti programban

Vegyes csoportokban, ahol a roma gyerekek százalékos aránya változó, a műhelyfoglalkozásokon egyénre szabott feladatokkal teljesítik a tanulók a követelményrendszert.

Kísérleti csoportként a kezdetektől fogadunk egy csoportot az Eltérő Tantervű Tagozat tanulói közül. Az innen érkező gyerekek az általános iskolában kezdték tanulmányaikat, ahonnan elsősorban szociális helyzetük miatt – családi késztetés hiánya, feltételek nem megfelelő biztosítása – többszörös bukás után kerültek az eltérő tagozatra. Nem sérültek, csupán olyan tanulási nehézségekkel küzdenek (diszlexia, diszgráfia stb.), amit az általános iskolai oktatás nem vállalt fel. Ezek a gyerekek duplán megbélyegezettek, hiszen romaságuk mellett még a „fogyatékosság” bélyege is sújtja őket. Különösen érdekes feladat ezeknek a gyerekeknek a művészeti képzése. Speciális program kell hozzá, amelyben egyénre szabottan, nagyon átgondoltan kell az ismereteket nyújtani.

A Nyitott Műhely programban azoknak a roma származású gyerekeknek szeretnénk alkotási lehetőséget biztosítani, akik nem szerepelnek az iskola létszámában, nem képesek az iskolai kötöttségeket (rendszeres órára járás) vállalni, de az alkotás gyönyörűségébe már belekóstoltak és igénylik. A 2001/2002-es tanévben pályázati forrásból tudtuk biztosítani ennek a műhelynek a működtetését. Heti egy délután kortól függetlenül bárki jöhetett, hogy alkotással töltsön néhány órát. A műhely rendkívül népszerű volt, sajnos erre a tanévre még nem sikerült a fenntartás költségeit előteremteni.

A vegyes csoportokban mindkét fél kölcsönösen mintát kap a másság elfogadásáról, a viselkedési minták kialakításáról. Sajátos hatásmechanizmusával mindennél jobban fejleszti a gyerekek mentális képességeit, speciális tematikájával pedig segít az identitástudat kialakításában.

Iskolánk a normatív támogatásból és pályázatokból tartja fenn magát. Bár alapítványi támogatást, anyag-hozzájárulást kérhetnénk a szülőktől, térségünkben a családok szociális helyzete ezt csak minimális mértékben teszi lehetővé. Így havi 200 forint anyag-hozzájárulást kérünk, és ez alól is mentesülnek a szociálisan nehéz helyzetben levő és a roma családok. Természetesen így nélkülözhetetlen számunkra, hogy az anyagszükségletünk költségeit pályázati forrásból egészítsük ki.5 Tapasztalataink nemcsak a művészeti oktatásban, hanem az általános iskolai oktatásban és a pedagógusképzésben is hasznosíthatók. Kezdeményezéseink, kutatásaink felhasználhatók a roma integráció elősegítéséhez, más intézmények, programok számára is.

Az elmúlt években rendszeresen tartottunk nyílt napokat az érdeklődő pedagógusok számára.

4.3. A programok jellemzői

A foglalkozások mindig vegyes csoportokban történtek.

Az önkifejezős munkák készítésénél alapvető az egyéni ötlet, a szokványostól eltérő megfogalmazás, az ötletes forma és színvilág, egyszóval az egyéni megközelítés. Cigány tanulóink munkái könnyedén megfeleltek ennek a kritériumnak, miután elhárultak a technikai hiányosságokból adódó hibák, és az életkoroknak megfelelően használták a vizuális nyelv elemeit.

Fontos volt a témaválasztás, főleg az első időszakban, mert olyan témák megfogalmazására ösztönöztük őket, amelyekkel könnyen azonosulnak, amelyeknek ábrázolása nem haladja meg képességeiket, ugyanakkor érzelmi töltettel bírnak számukra.

Először a környezetük, életük, játékaik, családjuk megismerése történt beszélgetés, illetve tapasztalatszerzés útján. Próbáltuk megérteni, mi fontos a számukra, hogy ezek képi megjelenítésére bírjuk rá őket. Fontos volt az, hogy sikerélményük legyen, ami segítség a későbbi munkához.

Ezekbe a témákba ágyaztuk bele a vizuális jelrendszer megismerését, színtani, kompozíciós ismeretek elmélyítését, a különböző technikai megoldások mind teljesebb megismerését.

A cigány mondavilág megismerése és a rajzok elkészítése nagyon fontos a nem cigány tanulók számára is. Megkereshetik és megérthetik a cigány kultúra egy szeletének értékeit.6

4.3.1. Az identitástudat kialakítása és a programok interkulturális jellege

A cigány gyerekek a munka során ráébrednek: az ő életük is tele van csodákkal, ábrázolni, elmesélni és kifejezni való dolgokkal. Megérezhetik azt, hogy az ő életük milyen értékekkel bír.

Az ösztönösség a cigány gyerekek rajzain igen erőteljes, különleges és egyéni megoldásokat ad. Megérezhetik, hogy azért rajzolnak így (ami értékes a közösség számára), mert cigányok. Innen mindenki maga jut el arra a nehéz pontra, hogy kimondja: „én cigány vagyok”. Van, aki ezt sosem teszi meg, másnak könnyen megy. A pedagógusnak semmiképp sem szabad erőltetni, de olyan megbízható légkört kell teremtenie, amelyben kimondható.

Természetesen ezek a foglalkozások kiegészülnek a cigány népzene és tánc, a hagyományos cigány mesterségek és a különféle cigány népszokások megismerésével. Az összes témafelvetés a többségi (nem cigány) kultúrával együtt, párhuzamosan haladva kerül sorra.7

Az alkotás öröme mellett nagy hangsúlyt fektetünk a pályáztatásra, hogy tanítványaink más, nem a mi körünkben történő megmérettetéseken is részt vehessenek. Az így szerzett sikerélmény óriási hatású, a család, a cigány közösség is értékeli, és nem elhanyagolható az eredményhirdetéseken, kiállításokon megfigyelt és elsajátított viselkedési norma sem.

A családokkal próbálunk kapcsolatot tartani. Évekbe került, amíg elfogadtak bennünket, és sokszor a cigány-cigány ellentéttel is meg kellett küzdeni. Ezt az okozza, hogy a cigányoknál sokféle a beilleszkedés foka, a szociális miliő.

5. Összegzés

Iskolánk eddig is nagy gondot fordított a roma tanulókra. Tehetséges roma tanulóink tanulmányait a 8. osztály elvégzése után is figyelemmel kísértük. Tanulóink zömmel szakmunkásképzőt, illetve szakközépiskolát végeztek.8

Mindezek mellett elmondhatjuk, hogy ez a munka igen nehéz, nem mindig elfogadott, elég sok előítélettel kell megküzdenünk.

Célunk, hogy olyan személyiségformáló tevékenységet végezzünk, amelyben ismereteket adunk át, komplexen hatunk az egész gyerekre és megpróbáljuk érzelmileg is mozgósítani őket a cél elérésében.

A mi példánk ebben a közösségben bizonyítja az ellenkezőjét: a gyerekek társaik közé beilleszkedve, eredményesen, kitartóan dolgoznak.

A cigányság tényének elfogadtatása terén is előrehaladunk mind a cigány, mind a nem cigány gyerekek körében. A nem cigány szülőkkel – rögzült előítéletük folytán – nehezebb, de az önkéntességet biztosítva lehet boldogulni. A cigány szülőkkel való kapcsolattartásban legfontosabb a bizalom, az érdeklődés, a nem erőszakolt segíteni akarás.

Az iskolában alkalmazott, a tanulási sikerekhez és az iskolai kudarcok leküzdéséhez vezető megoldások, módszerek összefoglalás
Sorszám Program Rövid (módszertani) leírás
1. Integrációs program a művészeti nevelés eszközeivel A program célja, hogy a művészeti nevelés eszközeit, lehetőségeit felhasználva csökkentse, majd felszámolja a roma származású tanulókra irányuló szegregációt a város iskoláiban.
2. Elkötelezett szakemberek alkalmazása a felzárkóztató és integrációs programokban Folyamatos továbbképzés és kooperáció lehetőségének biztosítása a programokban részt vevő pedagógusok és más szakemberek számára.

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.