wadmin | 2009. jún. 17.

Kiss Tibor

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló iskolai stratégiák kidolgozása és alkalmazása az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskolában1

1. Bevezetés

Elöljáróban fontosnak tartom bemutatni iskolánkat, hiszen ez az a keret, szervezet, egység, amely alapvetően meghatározza munkánkat. Véletlen, de tény, hogy szeptember 1-jén hatvanadszor csengettek be az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskolában. Intézményünk meghatározó a régió mezőgazdasági szakembereinek képzésében. Diákságunk 230–250 fő, szakiskolai és szakközépiskolai tagozattal. Szakiskolai képzés keretében 9/B, 10/B osztályunk van egy-egy, és erre épülve általános állattenyésztőket képezünk két év alatt (1/11, 2/12). Szakközépiskolai tagozaton világbanki követő iskolaként 9/A–12/A osztályban, középfokú mezőgazdász szakon jutnak el tanulóink az érettségiig. Ezt követően kétéves képzésben mezőgazdasági technikusokat oktatunk (1/13). Közös irányítású kollégiumunkban 146 tanuló elhelyezésére van lehetőségünk, jelenleg 128 kollégistánk van. S ami talán a legfontosabb: saját, szakmai értelemben komplex tanüzemünk van. Itt sajátítják el a leendő gazdászok a szakma gyakorlati fogásait, életszerűen végzik a mezőgazdasági munkákat, „belekóstolnak” a mezőgazdasági vállalkozásba, ellesik azok fortélyait. A tanüzem „hátránymérséklő-kiegyenlítő” hatásairól, szerepéről később részletesen írok.

2. Az iskola tanulóiról

Az iskolában készült felmérések adatai szerint fiataljaink nagy része, többsége szerény, mondhatni, szegény körülmények között él. Ez az iskolánk szociális funkciójának megnövekedése révén sok-sok sajátos feladatot jelent a pedagógusok számára.

3. Hátránycsökkentő stratégiák

Nem kívánok a tudományosság álruhájában tetszelegni, ezért a tapasztalataim alapján úgy gondolom, sőt határozottan állítom, hogy az emberi hang a legfontosabb sikerserkentő. Tanulóink – és általában a tanulók – sajátos életkorban középiskolások, átmeneti életszakaszban vannak, a gyermekkor és a felnőttkor között. Meggyőződésem, hogy a partnerségnek nagy szerepe van az „énkereső” időszakban. A fiatalok többsége rászolgál a partneri szerepre, hálás érte és mindent megtesz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. A hátrányos helyzetű fiataloknál különösen nagy ennek a jelentősége, hiszen a forintokon kívül ebből van számukra a legkevesebb. Természetesen ebben a tanári személyiségnek is fontos szerepe van. Kellemes személyes élményem, hogy a csonka családban, apa nélkül felnövő diákok különösen keresik társaságomat, férfi kollégáim társaságát.

Az anyagi terheket csökkentő módszerek a leglátványosabbak, legkézzelfoghatóbbak. Iskolánkban e területen is többéves, évtizedes hagyományok vannak. Kiemelten támogatjuk a kiváló tanulmányi eredményű diákjainkat. A kitűnő tanuló térítésmentesen, a jeles 75%-os, a 4,5 felettiek pedig 50%-os kedvezménnyel vehetik igénybe élelmezési szolgáltatásunkat. Jól tudom, hogy nem minden nehéz sorsú tanuló tartozik közéjük, de ennek ellenére is fontosnak tartjuk. Szülői, osztályfőnöki kérésre családlátogatáson alapuló javaslattal van lehetőség a térítési díj mérséklésére. A jogszabály 1–2, illetve 3 és több gyermekes kategóriában szabályozza a térítési százalékokat. Vannak viszont – és nem ritkán – olyan helyzetek, melyek révén lazítanunk indokolt a jogszabályi kereteken. A példa egyszerű, ám gyakori: két gyermekét egyedül neveli a szülő, és ez indokolja a mérséklést, de hasonló a helyzet, ha mindkét szülő munkanélküli. Ilyen esetekben külön probléma, hogy a munkanélküli szülők nem tudják „érvényesíteni” a gyermekek után járó adókedvezményeket. Számukra csak a szociális alapú, az ún. kiegészítő családi pótlék nyújt segítséget. S itt is van egy ki nem mondott jelentős gond, miszerint ez a támogatás nem ér célba. Gyakorlatilag ezt a pénzt nem a gyermekek kollégiumi vagy menzai térítési díjának kiegyenlítésére fordítják a szülők, hanem leengedik a torkukon, avagy elnyeletik a játékgépekkel. Ilyen kritikus esetekben kérjük mi az érintett önkormányzatokat, hogy ezt a pénzt számla ellenében a térítési díj kiegyenlítésére utalják át iskolánkba.

Szakmánk, hivatásunk a fiatal nemzedék oktatása, nevelése. Ezt vállaltuk, amikor a pályára léptünk, és többségünk lelkiismeretesen végzi is a dolgát. A gazdasági élet kapitalizálódása, a munkanélküliség elterjedése, a családok széthullása, az értékrend „feje tetejére állása” mind-mind olyan tényező, amely megnehezíti a diákok életét. Képtelen megérteni, feldolgozni és leginkább elfogadni helyzetét. Miértek sokasága viaskodik benne. Neki miért s nekem miért nem? Legyen szó tízórairól, márkás „cuccokról”, motorkerékpárról, autóról. Nem látja értelmét a tanulásnak, nem célja az értelmes időtöltés. Gyakori, szinte mindennapos „szlogen”: minek tanuljak, hisz a szüleim (apám, anyám) érettségivel munkanélküliek. Úgy gondolom, hogy ebben a zavaros és elég nehezen letisztuló világunkban különösen nagy szerepe van (lehet) a tanácsoknak, iránytűknek, eligazító tábláknak, amelyeket elsősorban a pedagógusok közvetítenek (közvetíthetnek) a tizenéves – hátrányos helyzetű – nemzedék számára. S néha már akkor is eredményesnek mondhatjuk munkánkat, ha szinten tudjuk tartani, nem engedjük „lezuhanni” diákjainkat. Az előrelépés pedig csodaszámba menő siker.

Nagy örömünkre – október elején – iskolánk egy csodálatos MultiCenterrel gazdagodott. Az Oktatási Minisztérium a szakiskolai program keretében létesítette iskolánkban, kollégiumunkban. A mottó is beszédes: „Játszva tanulni!” Örömünkre, nagyon népszerű diákjaink körében a 16 számítógépes multimédiás oktató-fejlesztő rendszer. Bizonyára ebben az is közrejátszik, hogy a MC-t a kollégiumban helyeztük el, ahol a tanulóink több mint fele él. Jól szolgálja egyúttal azt a célt is, hogy a bejárók a holtidejüket hasznosan tölthetik el. E mellett a kollégiumban van egy 5 számítógépes internetes terem, ahol szintén nagy a forgalom. Az iskolai 20 gépes számítástechnikai terem az internettel az oktatás bázisa, hiszen valamennyi képzési formának része az informatikai képzés. Mindezek fontosságát, hasznosságát mutatja az a sajnálatos tény, hogy diákjaink többségének odahaza nincs számítógépe, internetes elérhetősége, viszont korunk nem nélkülözheti a számítógépet. A számítógép használhatósága, hasznosíthatósága szakmánkban is egyértelmű és elengedhetetlen.

A végzett fiatal gazdászok elhelyezkedését is segítjük. Iskolánk megdolgozott presztízse révén a megye gazdaságai, gazdálkodói gyakran megkeresnek, hogy „küldjünk” számukra jól képzett szakembereket. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy azok a fiatalok, akik a szakmában kívánnak elhelyezkedni, találnak is munkahelyet. Ebben nagy szerepe van a színvonalas, korszerű tanüzemünkben folyó gyakorlati képzésnek. Itt a diákok életszerűen elsajátíthatják a szakma gyakorlati fogásait, felelősséggel dolgoznak, gazdálkodnak. Növeli az elhelyezkedés esélyeit az is, hogy végzőseink iskolai szervezésben igény szerint megszerezhetik a traktorvezetői jogosítványt, minimális anyagi ráfordítással, hiszen csak a vizsgadíjat kell kifizetni.

Az anyagi hátrányokból következően a fiataloknak esélyük sincs arra, hogy átlépjék országhatárainkat. Mi e téren is az esély növeléséért dolgozunk. Tavaly 36 diákunk volt Olaszországban. A kiválasztás alapja a végzett munka volt, de az biztos, hogy a többség a nehéz sorsú diákok közül került ki. Az útiköltséget az iskola fizette, és a nagyon szegény diákok – 8 fő – 10–10 000 forint költőpénzt kapott Alapítványunktól.

Az EU küszöbén szólni kell arról is, hogy a mezőgazdaságunk (is) jelentős változás előtt áll. A középfokú gazdászképzés akkor felel meg a kor és a szakma kihívásainak, ha igyekszik megismertetni a diáksággal a nyugati típusú mezőgazdálkodást, annak várható előnyeit és elkerülhetetlen hátrányait. Ennek egyik leghatékonyabb módja külföldi társiskolában szervezni cseregyakorlatot. A mi iskolánk ausztriai gazdászképzővel áll kapcsolatban. E tanév feladata, hogy kivigyünk 10–15 tanulót külföldi szakmai gyakorlatra. A külföld mezőgazdaságának megismerésével, a nyelvtanulással és a traktorvezetői jogosítvánnyal együtt megnyitja a lehetőséget az EU-ban történő elhelyezkedésre, az élet szakmai és anyagi alapjainak lerakására.

3.1. A módszerekről

Igen, tanulóink egyformák és egyenlőek, mint diákok. Őszinte örömmel ki kell mondanom, ki kell hangsúlyoznom, hogy iskolánkban nincs cigánykérdés. Nem tudjuk, nem akarjuk tudni, hogy ki született roma családba. Minden képzési formában vannak ugyan roma fiatalok, de még sincsenek. Vannak jó és rossz, lusta és szorgalmas, szőke és barna, de nincsenek magyar (paraszt) és cigány tanulóink. Bizonyára ebben szerepe van intézményünk nagyságának (kicsiségének), tanáraink és tanulóink szemléletének, de jó érzés ilyen iskolában dolgozni, és hiszem, hogy tanulni is.

Különbségek persze vannak. Az osztályzatokban, a viselkedésben, az igényességben, és még sorolhatnám, de ezek nem a születéssel eleve elrendeltek. Ezek kivívott, „megdolgozott” különbségek, amelyeket nekünk, felnőtteknek, pedagógusoknak kezelnünk, mérsékelnünk kell.

Néhány mondatban említést kell tennem azokról az általánosnak nevezhető pedagógiai módszerekről, amelyeket mi is alkalmazunk. Iskolánkban is dolgozik ifjúságvédelmi felelős, akinek a feladatköre adott és egyértelmű. Nálunk is előfordulnak a középiskolás hétköznapokhoz tartozó jó és rossz dolgok, pedagógus vagy szakember közreműködését igénylő történések, megoldandó problémák. Mi is igénybe vesszünk – szükség esetén – pszichológus, pszichiáter segítségét.

Osztályfőnöki órákon külső szakemberek tartanak előadást, beszélgetést a drogról éppúgy, mint az AIDS-ről. Kollégiumi csoportfoglalkozások, szabadidős programként szervezett szakköri, hobbiköri együttlétek is sokat segítenek tanulóink élethelyzetének, életszemléletének javításában. Különösen jelentős ezeken kívül, avagy e programokban a személyre szóló gondoskodás. Nem ritka, hogy téli időszakban gyermekeink kinőtt ruháit odaadjuk a rászoruló tanulóinknak, hogy ne fázzanak. (Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy néhány éve egy diákunk az én kinőtt öltönyömben ballagott.)

4. A középiskola mint a siker előszobája

Tudjuk, érezzük, hogy a középiskolás korosztálynak sokat kell tennie a felnőtt élet biztonságáért, sikeréért. Különösen nehéz a helyzetük a már ma is kisebb-nagyobb hátrányokkal küzdő tanulóknak. Számunkra, pedagógusok számára is sajátos feladatokat hordoznak napjaink. Személyiségünk, empátiánk, hivatástudatunk mind-mind segít ez irányú munkánk sikerében. S úgy gondolom, hogy diákjaink a „szántói tekiben” eltöltött középiskolás évek után képesek megkötni a cipőfűzőjüket.

A településen alkalmazott, a tanulási sikerekhez és az iskolai kudarcok leküzdéséhez vezető megoldások, módszerek összefoglalása
Sorszám Program Rövid (módszertani) leírás
1. Szociális támogatás Az iskolai előrehaladás biztosításáért széles körű szociális támogatási rendszert működtet az iskola a rászoruló tanulóknak
2. Külső szakemberek bevonása Speciális szakemberek (pszichológusok stb.) alkalmazása
3. Szabadidős programok A kulturális hátrány csökkentésre a kollégiumra épülő gazdag szabadidős, ám sok esetben a tantárgyakhoz kapcsolódó programok működtetése

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.