Juhász József
Változás az iskolarendszerű felnőttoktatásban
(A cikk a Köznevelés 2000. szeptember 29-i számából került átvételre.)
Közel harminc évvel ezelőtt kezdődött meg a tanítás a felnőttoktatás hamar népszerűvé váló intézményében, a szakmunkások szakközépiskolájában. Az elmúlt évtizedek alatt több tízezer tanuló tett ebben az iskolatípusban sikeres érettségi vizsgát.
Mint ismeretes, utoljára a most megkezdett tanévben lehetett ilyen oktatást nyújtó osztályokat indítani esti, levelező vagy intenzív nappali tagozaton.
A szakmunkások szakközépiskolája működésének megszüntetésével, illetőleg új formában történő indításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk az érdekelt iskolákat, tanulókat.
I. A szakmunkások szakközépiskolája megszüntetésének indokai
- A szakmunkások szakközépiskolája - az 1985. évi I. törvényben használt hivatalos elnevezése szerint a dolgozók hároméves szakközépiskolája - iskolatípust a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény megszüntette oly módon, hogy mint létesíthető iskolatípus nem szerepel a közoktatási intézményeket felsoroló 20. §-ban, illetve a felnőttoktatási intézményeket taglaló 78. §-ban. A közoktatási törvény szerint 1994. szeptember 1-jétől ez az iskolatípus már csak a törvény 126. §-a alapján működhet addig az időpontig, ameddig az új vizsgaszabályzat hatályba nem lép. Az új közoktatási törvénynek a felnőttoktatásra vonatkozó eltérő szabályait tartalmazó 78. §-a szerint a felnőttoktatás olyan iskolatípusokban szerezhető meg, akár nappali munkarend szerint működő felnőttoktatást folytató iskolaként, akár esti, akár levelező vagy egyéb oktatási formában, amely iskolatípusokat a törvény 20. §-a tartalmaz, s erre a felhatalmazást a 78. § (4) bekezdés a)-b) pontja adja meg.
- A szakmunkások szakközépiskolája olyan iskolatípus, amely a hároméves szakmunkásképzésben (továbbá az egészségügyi szakiskolában és a gépíró és gyorsíró szakiskolában) végzett tanulók részére nyújt kiegészítő képzést. A három éves szakmunkásképző iskola és a kiegészítő képzésben érettségire előkészítő szakmunkások szakközépiskolája együtt lényegében az 1985. évi I. törvény által definiált szakmunkásképzési célú szakközépiskolának felel meg. A három éves szakmunkásképző iskolába utoljára 1997. szeptember 1-jén lehetett tanulót beiskolázni, s ezek a tanulók 2000. május-júniusban fejezik be tanulmányaikat. Ezeknek a tanulóknak a részére még lehetőséget kell biztosítani, hogy az 1985. évi a. törvény szerint részt vehetnek kiegészítő képzésben, ezért tettük lehetővé azt, hogy utoljára 2000. szeptember 1-én indulhasson ilyen rendszerű oktatás.
- A közoktatási törvény, a szakképzési törvény és végrehajtási rendeletek egyebek mellett az országos képzési jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM-rendelet előírja, hogy 1998. szeptember 1-jétől csak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekben lehet szakképzést indítani. Előírja ugyanakkor azt is, hogy ezeknek a tanulóknak a szakmai vizsgát külön kell szervezni az érettségi vizsgától úgy, hogy az érettségi vizsgát a tizenkettedik évfolyam végén a szakmai vizsgát a tizenharmadik - tizennegyedik évfolyam végén kell letenni. Nincs tehát lehetőség azoknál a tanulóknál, akik tanulmányaikat 1998-ban kezdték meg, érettségi képesítő bizonyítvány kiadására. Ennek megfelelően külön szervezett érettségi és szakmai vizsga alapján érettségi-képesítő bizonyítványt utoljára 2001-ben lehetett a tanulók részére kiadni, két tanítási nyelvű oktatást folytató szakközépiskolásoknál ez az évszám 2002. Ez is azt indokolja, hogy szüntessük meg, és meg is kell szüntetni a szakmunkások szakközépiskolája tanulóinál az érettségi-képesítő bizonyítvány kiadását, így az is az esti-levelező tagozaton 2003-ban, a nappali munkarend szerinti oktatást végző intenzív tagozaton 2002-ben kapnak utoljára érettségi-képesítő bizonyítványt a végzős tanulók. Mindezek figyelembevételével szabályozza úgy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 49. § (1)-(2) bekezdése a szakmunkások szakközépiskolája indítását, hogy utoljára a 2000/2001-es tanévben indulhat a tizenegyedik évfolyam.
- A 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletnek a 8/2000. (V. 24.) OM-rendelettel történő módosítása az eredeti rendelet 16. §-át az alábbi (8) bekezdéssel egészítette ki: "(8) az, aki a szakiskola kilencedik, tizedik évfolyam sikeres elvégzése érdekében. A kilencedik vagy tizedik évfolyam sikeres elvégzése nem jelenti azt, hogy a tanuló automatikusan átléphet, felvételt nyerhet a középiskola tizedik vagy tizenegyedik évfolyamába, hiszen figyelemmel kell lennie a közoktatási törvény 42. § (1) bekezdésére, mely szerint: "Az iskola meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit." Továbbá a 46. § előírásaira, mely szerint: "Az iskola helyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel." Az iskolának tehát akár felvételéve, akár átvétel esetén lehetősége van felmérésre, s dönthet arról, hogy különbözeti vizsgával vagy anélkül veszi fel, veszi át a tanulót az általa meghatározott évfolyamra.
II. A szakmunkások szakközépiskolájának megszűnése az iskolák és az iskolafenntartók számára több feladatot ad, ezek közül a legfontosabbak:
- A felnőttoktatást folytató iskolának újra kell gondolnia az iskolában folyó felnőttoktatás formáit, s ennek megfelelően újra kell fogalmaznia az iskola alapító okiratát, megjelölve benne azt az iskolatípust és azt az oktatási formát, amelyben a felnőttoktatást folytatni kívánja.
- Az iskolának el kell készíteni a felnőttoktatás pedagógiai programját és helyi tantervét. Azoknál a tanulóknál, akik 2001-ben kezdik el a 9. évfolyamon a tanulmányaikat, a számukra készülő kerettanterv figyelembevételével kell az iskola pedagógiai programját és helyi tantervét elkészíteni. A tizedik, tizenegyedik évfolyamra felvett tanulókat a "régi" "dolgozók gimnáziumára" vagy "dolgozók szakközépiskolájára" vonatkozó tanterv szerint kell oktatni 2001. szeptember 1-jétől a közoktatási törvény 124. § (4) bekezdése alapján, így részükre az átmeneti időre szóló pedagógia programot és helyi tantervet kell el készíteni és ennek megfelelően kell az ekkor induló magasabb évfolyamokon felmenő rendszerben dolgozni.
- Minthogy az újként létesítendő iskola gimnázium vagy szakközépiskola lehet, megszűnik az a tanulókat érintő régi, a szakmunkások szakközépiskolájára vonatkozó felvételi feltétel, amely szerint ebbe az iskolába azok a tanulók vehetők fel, akik szakmunkásképző iskolai, gépíró és gyorsíró, illetőleg egészségügyi szakiskolai szakmai képesítéssel rendelkeznek. Semmiféle szakmai végzettség nem kell a felvételhez, a felvétel feltétele a betöltött 16. életév (illetőleg a tankötelezettség teljesítése), a nyolc osztály vagy - attól függően, hogy a jelentkező hányadik évfolyamra kíván menni - az azt követő kilenc-tíz, valamint tizenegyedik évfolyam sikeres elvégzése.
- Minthogy középiskolát kell létrehozni, s a középiskola képzési ideje négy év, az alapító okiratban természetesen négy évfolyamos gimnáziumot, illetve szakközépiskolát lehet létesíteni. Ebben az iskolában azonban lehetőség van arra, hogy a tanulókat ne csak a kilencedik évfolyamra vegyék fel, hanem az elvégzett általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva, tizedik, tizenegyedik vagy akár a tizenkettedik évfolyamra való felvétel is lehetséges, természetesen - ha szükséges - különbözeti vizsga letételével.
- Az oktatás rendje mellett megváltozik a vizsgáztatás rendje is. A 2001-ben bármely évfolyammal induló iskolánál nyilvánvaló, hogy nem a SZÉV 51-51. §-a alapján kell az érettségi vizsgát lebonyolítani, hanem a 100/1997. (V. 13) Korm. rendelet 63. § (7)-(11) bekezdései alapján, vagy a gimnáziumi, vagy a szakközépiskolai érettségire vonatkozó szabályok szerint kell vizsgáztatni. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy azoknak a tanulóknak kell idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni, akik tanulmányaikat a kerettantervek szerint 2001. szeptember 1-jén kezdik meg a kilencedik évfolyamon.
- Változnak azok a tanügyi dokumentumok, amelyeket az iskolatípusban használni kell. Általános szabályként kimondható, hogy a felnőttoktatás tanügyi dokumentumait kell alkalmazni annak megfelelően, hogy gimnázium vagy szakközépiskola keretében működik az iskola. Az érettségi vizsga eredményeként ezt követően már nem érettségi-képesítő bizonyítványt adunk ki, amelybe utólag beírjuk a megszerzett szakképesítést, hanem vagy gimnáziumi, vagy szakközépiskolai érettségi bizonyítványt kapnak a tanulók. Az is fontos változás, hogy - szemben a szakmunkások szakközépiskolájával - nem négy, hanem őt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. A magyar, a matematika, a történetem mellett az átmeneti időben valamely további két tanult tantárgyból, a 2001-ben 9. évfolyamra beiskolázottak részére idegen nyelv és valamely választott tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni.
- A tanítás és a finanszírozás rendje változatlan. A tanítás munkarendjénél a közoktatási törvény 52. §-a, a 78. § (4) bekezdése, illetve a 121. § 26. pontja, a finanszírozásnál a közoktatási törvény 114-115-116. §-a alapján kell eljárni. Az esti, levelező vagy egyéb oktatás mellett lehetősége van a tanulónak 23 éves koráig a nappali munkarend szerinti oktatásban részt vennie, ebben az esetben az oktatás ingyenes és a tanulók után az iskola teljes normatívát kap. Abban az esetben, ha esti, levelező formában vesz részt a tanuló az oktatásban, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően térítési díj- vagy tandíj- fizetési kötelezettség áll fenn, melynek mértékét a közoktatási törvény 117. §-a szabályozza.
- A közoktatási törvény lehetővé teszi azt is, hogy a tanuló a szakképzési évfolyam teljesítésével egyidejűleg, azzal párhuzamosan teljesítse a középiskola valamelyik évfolyamának követelményeit, hiszen a 11. § (1) bekezdés g pontja szerint a tanuló joga, hogy "jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen". Fel kell hívni azonban az érdekeltek figyelmét, hogy a vendégtanulói jogviszonyban lévő tanuló után az iskola nem kap állami normatívát. Az is nyilvánvaló, hogy olyan esetben vállalkozhat bárki a párhuzamos tanulásra, ha képes kötelezettséginek mindkét helyen eleget tenni, hiszen ilyen jogcímen a tanuló semmiféle felmentésben vagy mentesítésben nem részesülhet.