Komenczi Bertalan
Elektronikus Európa - az Európai Unió akcióterve 2002-ig
|
Az Európai Bizottság 1999 decemberében közzétette az "eEurópa - információs társadalmat mindenkinek" című programtervezetet.1 Ezt a dokumentumot alapul véve az Európai Tanács lisszaboni közgyűlésén meghatározták az Európai Unió következő évtizedre szóló gazdasági és társadalmi céljait.2 A stratégiai célkitűzés szerint az előttünk álló évtizedben Európának a világ legversenyképesebb, dinamikusan fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia. Az elképzelések megvalósítása érdekében a Tanács júniusi ülésére átfogó akciótervet dolgoztak ki (eEurope Action Plan), melyet a portugáliai Feirában tartott tanácskozáson elfogadtak.3 E dokumentum általános célkitűzéseit és az oktatásra vonatkozó részeit ismertetjük. |
Az akcióterv
Az "eEurope 2002"4 az Európai Unió tagállamai számára legfontosabb teendőket fogalmazza meg a következő két évre. Az Európai Bizottság információs társadalom témakörben felelős tagja, a finn Erkki Liikanen szerint a program legfontosabb célkitűzése annak elősegítése, hogy "Európa teljes körű haszonélvezője legyen azoknak a gazdasági és társadalmi előnyöknek, amelyek az internet és a kapcsolódó digitális technológiák felhasználásából nyerhetők".5
A korábbi dokumentumokban - mindenekelőtt az eEurope-ban és a lisszaboni állásfoglalásban - elemezték az új gazdasági és társadalmi kihívásokat, számba vették a digitális globális gazdaság társadalmi hatásait, megjelölték az európai válaszok főbb irányait. Az akcióterv jól körülhatárolt célokat fogalmaz meg. A megoldásokra összpontosít, és meghatározza, hogy kinek mit, milyen ütemezésben kell tennie. A célok eléréséért három területen kell változásokat elérni.
- Az információs társadalomnak megfelelő jogi környezet kialakításának gyorsítása.
- Új információs infrastruktúra kialakítása és új információs szolgáltatások bevezetése Európa-szerte.
- A változások előrehaladását és a változtatások eredményességét jelző új, az eddiginél pontosabb indikátorok és mérési módszerek kialakítása és európai szintű összehangolása.
A változások gyorsítása sürgős intézkedéseket tesz szükségessé a kritikusnak tartott területeken. Eközben fontos azoknak az akadályoknak az elhárítása is, amelyek a kívánt változások útjában állnak. Ha a Lisszabonban megfogalmazott ambiciózus stratégiai célkitűzéseket szeretnék megvalósítani, 2002 végére az akciótervben szereplő valamennyi célt el kell érni. Természetesen 2002 után is marad még teendő. Már most számolni kell az eEurope 2002-ben megfogalmazott célkitűzések hosszabb távú kihatásaival is. A hatások és törekvések egész világra kiterjedő jellegéből adódóan fontos a folyamatok elemzése és elhelyezése nemzetközi perspektívában. Az akcióterv természetesen befolyásolja az Unió külkapcsolatait, ez meg fog mutatkozni olyan fórumokon is, mint a G8, az OECD és a Világkereskedelmi Szervezet. Az eEurope 2002 program szerepet kap és hatással lesz az Unió bővítési folyamatára is.
A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges az egyes tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elkötelezettsége. Elvárás valamennyi tagállammal szemben, hogy legyenek készen új prioritások megfogalmazására, kielégítő mértékben történő finanszírozására, és hárítsák el azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a célok elérését. Egyúttal fontos feladatuk, hogy az állampolgárok figyelmét ráirányítsák a digitális technika biztosította lehetőségekre. Elő kell segíteni az egész társadalom beemelését az információs korszakba, és európai szintű pozitív akciókkal meg kell előzni azt, hogy az új technikai-társadalmi formáció által biztosított előnyökből a társadalom egy része kimaradjon (info-exclusion).
Teendők
Az eEurope 2002 akciótervben megfogalmazott konkrét teendők három fő célkitűzés köré csoportosíthatók:
- Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internethálózat kiépítése.
- Befektetés a humán erőforrások fejlesztésébe és a képességek kialakításába.6
- Az internet használatának serkentése.
Az egyes teendők meghatározása egységes szerkezetben történik, a következők szerint:
- A Lisszabonban formába öntött elvárások felsorolása.
- Az elvárások alapját képező kihívás felvázolása.
- A kihívásra adandó európai válasz megfogalmazása.
- A konkrét akciók meghatározása, felelősök és határidők feltüntetésével.
Nézzük meg részletesen, milyen intézkedéseket határoztak el a tagállamok az iskolák és az oktatási rendszer átalakítására vonatkozóan.7
A fiatalok felkészítése a digitális korszakra8
A Lisszaboni Nyilatkozatban megfogalmazott elvárások:
- Minden polgárt fel kell ruházni azokkal a képességekkel, amelyeket az új információs társadalomban a mindennapi életvezetés és a munkavégzés megkövetel.
- A tagállamok 2001 végéig érjék el, hogy az Európai Unióban valamennyi iskola rendelkezzen internetkapcsolattal, és hozzáférjen a multimédia által biztosított tanulási tartalmakhoz.
- A tagállamok 2002 végéig érjék el, hogy valamennyi tanár járatos legyen az internet- és a multimédia-programok használatában.
- Az iskolák fokozatosan kapcsolódjanak a 2001 végére létrejövő nagysebességű transz-európai kutatói hálózathoz.
- Az európai oktatási és szakképzési rendszernek alkalmazkodnia kell a tudás alapú társadalom igényeihez.
A kihívás és az európai válasz
A tagállamok már eddig is jelentős eredményeket értek el az iskolák internetre kapcsolásával, de ennél többet kell tenni:
- Az iskolákat el kell látni megfelelő számú számítógéppel és gyors internetkapcsolattal.
- Az iskolák technikai felszerelésének, az elérhető szoftvereknek, tartalmaknak és szolgáltatásoknak összhangban kell lenniük az oktatás szükségleteivel és a pedagógiai célokkal.
- Az új eszközrendszer megfelelő használatához jól képzett tanárokra, valamint a tanárok és diákok tanterveinek és tanmeneteinek a módosítására van szükség.
A meghatározott célok eléréséért elsősorban a tagállamok felelősek. Az Európai Bizottság szerepe a folyamat átfogó ösztönzése, a fejlesztési erőfeszítések koordinálása és az új eszközök és alkalmazások célszerű használatának elősegítése. A Bizottság finanszírozza a jó példák és bevált gyakorlatok elterjesztését, illetve az egyes országok iskolái közötti kapcsolatrendszer fejlesztését (cross-border school networking). Elsősorban az európai együttműködés keretei között képzelik el a technikai megoldások, a szoftverfejlesztés és a tartalomszolgáltatás fejlesztését is, ami egyúttal az ún. európai hozzáadott érték (European added value) megjelenését is biztosítja ezen a területen. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tanuljanak egymástól és építsenek a már máshol elért eredményekre.
Az iskolák alkalmazkodása a digitális korszak követelményeihez nem történhet más, hasonlóképpen fontos törekvések rovására. Az internet nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyekkel naponta szembe kell nézni, például a tanári alkalmasság kérdését, a finanszírozási gondokat, az infrastruktúra szinten tartásának és továbbfejlesztésének feladatát. Annak az ambiciózus célnak az elérése, hogy az iskolát befejező valamennyi diák rendelkezzen digitális írástudással, csak kiegészítő pénzforrások biztosításával lehetséges. A vállalatoknak is aktívabb szerepet kell játszaniuk a folyamatban. Új típusú, innovatív és hatékony együttműködésre van szükség a privát és a közösségi szféra között.
Akciók
- 2001 végéig el kell érni, hogy valamennyi iskola, tanár és diák rendelkezzen megfelelő internetkapcsolattal és hozzáférjen a multimédia tanulási tartalmaihoz. Ez a tagállamok felelősségi körébe tartozik.
- Az iskolákat 2002 végéig fokozatosan be kell kapcsolni a nagysebességű európai kutatói hálózatba. Ez is a tagállamok felelőssége.
- Biztosítani kell, hogy az interneten megfelelő tanácsadó szolgáltatások és elektronikus tanulást segítő tartalmak9 legyenek elérhetőek a tanárok, diákok és szülők hozzáférését megkönnyítő felhasználói felületekkel egyetemben (elearning platforms). (Gondoskodni kell a speciális igényű tanulók hozzáféréséről is.) Ez részben a tagállamok, részben a Bizottság felelőssége. A bizottsági támogatás egyrészt az átfogó uniós oktatási, szakképzési és kulturális programok,10 másrészt az "Ötödik keretprogram IST-programja"11 keretében, az ott rendelkezésre álló közösségi pénzalapokból történik, pályázati formában. Határidő: 2002 végéig.
- 2002 végéig valamennyi tanárnak információtechnikai képzést kell kapnia. Ez elsősorban a tanárképzés tanterveinek átalakítását és a digitális technika felhasználásának ösztönzését jelenti a tanárok napi gyakorlatában. Az eddigi eredmények és bevált módszerek elterjesztését, illetve az ebben a témakörben folytatandó kutatások támogatását és összehangolását a Bizottság a Socrates, a Leonardo és az IST-programok keretében támogatja. Felelősek a tagállamok.
- 2002 végéig alkalmassá kell tenni az iskolai tanterveket arra, hogy elősegítsék a tanulás új, az információ- és kommunikációtechnika segítségével történő formáit. Ez is a tagállamok felelőssége.
- 2002 végéig biztosítani kell minden tanuló számára, hogy az iskola befejezésekor rendelkezzen digitális írástudással. Ez a tagállamok és a Bizottság együttes felelőssége. A Bizottság a már említett programok keretében támogatja az ennek a célnak az elérésére szolgáló kísérleti programokat, kutatásokat és tapasztalatcserét.
Erőforrások
Az akciótervben megfogalmazott, az oktatási rendszer modernizációjára irányuló fejlesztések jelentős saját erőfeszítéseket igényelnek az Európai Unió egyes tagállamaitól. Ugyanakkor komoly közösségi erőforrások is rendelkezésre állnak a célok megvalósításához. A tagállamok hátrányos helyzetben lévő régiói a strukturális alapokból juthatnak támogatáshoz. Az Unió oktatási, szakképzési, kulturális és kutatási programjainak pénzügyi alapjaiból viszont minden oktatási intézmény, szervezet és piaci szereplő részesülhet. Ennek az a feltétele, hogy pályázatot nyújtson be, és a pályázatban megfogalmazott elképzeléseit, terveit, programját kellően innovatívnak, kreatívnak és a megvalósulást követően széles körűen hasznosíthatónak és elterjeszthetőnek értékeljék. Mivel az Uniónak ezek a programjai nyitottak, és azokhoz Magyarország is csatlakozott, a hazai érdekelteknek is van lehetőségük arra, hogy reménybeli uniós tagságunkat megelőzően, részt vegyenek az Egyesült Európa történelmi vállalkozásában.
