Mártonfi György

Az iskolarendszerű szakképzés struktúrájának átalakulása

Különös tekintettel a 9-10. osztályban bekövetkezett változásokra

Zárójelentés
az OM által megrendelt
"A szakképzés előkészítése a 9-10. évfolyamon a szakképző iskolákban, különös tekintettel a szakmai orientáció és alapozás problémáira" című, S 300.883/99, - 771 kódszámú kutatásról

 

Bevezetés

Az 1998/99-es tanévben a korábbi szabályozási változások következtében az iskolák jelentős részében új rendszerben, új tartalmakkal szervezték a 9. osztályokat. Ez a korábbi szakmunkásképző intézetekben az első jelzések szerint is sok bizonytalanságot, feszültséget okozott, számos megoldatlan kérdést vetett fel. Az Oktatási Minisztérium 1998. őszén meghívásos pályázatot hirdetett a 9-10. osztályok helyzetének felmérésére. Mi magát a témát szélesebben értelmeztük: az iskolaszerkezeti határon lévő 9-10 osztály problémáját az átstrukturálódó szakképzés egyik konfliktuspontjának látjuk, amely kényszerűen megújulásra ítéltetett, akárhogyan is alakul a következő évek tartalmi és szerkezeti politikája és reálfolyamata. Ezért a 9-10. osztály problémáját csupán önmagában elemezve csak szerény eredményeket remélnénk, viszont az egész struktúra átalakulásán belül fókuszálva e két évfolyamra könnyebben érthetővé válnak az itt lezajló folyamatok is, amint helyük, szerepük is a rendszer egészén belül.

Pályázatunk pozitív elbírálását követően 1999. májusában került sor a projekt jóváhagyására. Maga a kutatás több szakaszban, és a tervezettnél jóval hosszabb idő alatt készült el. Az interjúkra, kiemelten az iskolaigazgatókkal folytatott beszélgetésekre épülő problémafeltáró kutatásban az információgyűjtés szakaszát kényszerűen félbevágta a nyári szünet. Ezt követően, a tervezett interjúk (60 db) közel fele (26 db) alapján íródott a "Gyorsjelentés", amely elsősorban a kerettantervi munkák koncipiálásához és a kerettantervek kidolgozóinak kívánt segítséget nyújtani. 1999. őszén további 41 interjút készítettünk, összesen tehát 7-tel többet a tervezettnél (67 darabot) . A megkérdezettek megoszlása is eltért a tervezettől: 53 szakképzéssel (is) foglalkozó intézményt kerestünk fel (a tervezettnél 17-tel többet), de 24 helyett csak 14 egyéb szereplőt (minisztériumok és háttérintézményeik referenseit, szakszervezeti, kamarai, munkaadói, önkormányzati szakembereket). Ennek oka az volt, hogy amíg az iskolákban a történések és a gondolatok rendkívül színes tárháza fogadott minket, addig az iskolán kívüli szereplők gondolatai rendre csak kullogtak az események után, és rendszerint a hagyományos, érdekkötött, de nem az adott problémára reflektáló érveléseket és szlogeneket hallhattuk tőlük.

Az interjúk felvételét követően - 2000 januárjában és februárjában - került sor a hatalmas empirikus anyag feldolgozására, és a tervek szerint ekkor kellett volna sort keríteni a zárójelentés megírására is. Ennek azonban akkor csak részei készültek el, a teljes munka elkészülésével azonban - a témavezető hosszabb betegsége, majd más munkák torlódása miatt - egészen 2000. őszéig kellett várnunk. A helyzetet bonyolította, hogy bár az egész problémafelvetés és az érvelés megítélésünk szerint időtálló, a konkrét témák és feszültségek egy részét az eltelt idő szinte kiiktatta, az új kerettantervi szabályozás előtérbe kerülése majd kihirdetése új optikát helyezett a reálfolyamatok egyes történései elé, és a kereteket is, több lépcsőben újraszabályozta. A jelen írás tehát 1999 nyarán és őszén készült gazdag empírián alapul, megszövegezése 1999 szeptemberében, 2000 tavaszán és 2000 szeptemberében és októberében született meg, és ekkor húztuk meg és véglegesítettük a kontextusában, hangsúlyaiban elavult részeket, szerkesztettük meg a szöveg itt látható változatát. Az 1998. novemberi pályázat óta - melynek eredeti, kutatási tervet függelékben csatoljuk - tehát közel két esztendő telt el, és a kutatás eseménytörténete nagyon jól mutatja, hogy oktatási rendszerünk milyen intenzív változás, átalakulás időszakában van most is. Reményeink szerint így maga az írás is "szakmai kordokumentum" lehet.

A meglátogatott iskolák közel háromnegyedében volt OKJ-s képzést előkészítő 9. osztály, és kevesebb mint 30%-ában voltak csak középiskolai osztályok. A meglátogatott iskolák az átlagosnál több profilt működtettek, közöttük a leghátrányosabb helyzetű tanulókat is befogadók felülreprezentáltak. Ez a mintatorzítás kutatói prekoncepció eredménye: minden változás nehézségei inkább a bonyolultabb szerkezetű, illetve az alsó középosztály és a leszakadó társadalmi rétegek gyerekeit iskolázó intézményekben érhetők tetten. Itt kisebbek az erőforrások, kisebb az innovatív potenciál, és gyengébb az iskolahasználók érdekartikuláló szerepe is. Ezekben az iskolákban inkább csak megtörténik a változás, nem koncepciózus folyamat alapján formálódik, és a változás világosabban felszínre hozza a sokszor elkerülhetetlen konfliktusokat. Tehát nem egzakt, reprezentatív iskolamintán vizsgálódtunk, hanem arra törekedtünk, hogy valamennyi típusú - kicsi és nagy, kevés és sok profilt üzemeltető, mindenféle fenntartójú és településtípuson működő, egy speciális vagy sok eltérő társadalmi réteget iskolázó stb. - iskolát megkeressünk, a náluk végbemenő folyamatot megismerjük. A tudományos pontosságot - minthogy nem tudományos célt fogalmaztunk meg - a sokféleséggel, a jelenségek típusának szinte teljes lefedésével igyekeztünk helyettesíteni.

Az első fejezetben a két nagy alrendszer, az oktatási és a foglalkoztatási közötti közvetítőrendszert és a képzési pályautak változását mutatjuk be, amelyek a strukturális átalakulás fő okaiként azonosíthatók. A 9-10. osztályokról szóló első főcím alatt felvázoljuk, hogy a 9-10. osztály problémája miért vetődött fel olyan élesen az 1998/99-es tanévben. Ezt követően a 9. osztályok igen színes történéseit próbáljuk meg leírni és tipizálni olyan mélységig, amennyire az interjúk alapján ez lehetséges volt. Elemezzük az iskolák törvényhez való viszonyát és bemutatjuk azt a kreatív alkalmazkodási potenciált, amellyel az akut helyzetet kezelte a menedzsment. A harmadik fejezetben az okozott és enyhítendő bajokról adunk számot az oktatásügyi szereplők közlései alapján. Itt külön kezeljük az iskolai kudarc, a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás és a pedagógusfoglalkoztatás speciális területeit, valamint kitérünk arra, hogy a pályaválasztási döntés idejének megváltozása milyen új problémákat vetett fel. Tanulságosnak ítéltük, ezért szerepeltettük külön fejezetben, hogy a fenntartó önkormányzatok az adott tanévben alig látták szükségét bármiféle beavatkozásnak, de általában még a probléma elkülönített módon való napirendre tűzésének, az átjárhatóság és a megváltozott versenyfeltételek kezelésének is. A 9-10. osztályról szóló utolsó elemző fejezet a probléma lényegét próbálja megvilágítani, a nagyobb összefüggésekre irányítva a figyelmet. Ezt követően áttérünk az egész struktúra változásának bemutatására, külön alfejezetekben taglalva az érettségi utáni pályautak, a gyakorlati oktatás, a képzési profilok, a változás információigénye és keretfeltételei problémáját. A zárójelentés utolsó oldalain részletesen megfogalmaztuk az empírián és háttértudásunkon alapuló következtetéseinket, valamint ezekből eredeztethető javaslatainkat, amelyeket mind a helyi és kerettantervek készítői, mind országos és helyi oktatáspolitikusok számára megfontolásra ajánlunk. A kutatás 1998-as tervét és az intézményvezetői interjútervet függelékben mellékeljük.

Mondandónkat több mint háromszáz idézettel illusztráljuk, színesítjük. Egy-egy idézet akár több helyen is előfordulhatna, a közvetlen gondolatmenettel sem feltétlenül állnak kapcsolatban, bár reményeink szerint valamennyien legalábbis jelzésértékűek. Egyes idézetek határozottan utalnak a megelőző bekezdésben mondottakra. Célunk az idézetek bemutatásával főleg az volt, hogy plasztikussá tegyük a képet azok számára is, akiknek nem adatik meg, hogy hasonló beszélgetéseket készítsenek, olvassanak. Talán így beszélgetőpartnereink elrabolt munkaideje is jobban szolgálja a közérdeket.

A teljes tanulmány letöltése pdf formátumban (394 KB)

A dokumentumok megtekintéséhez az Acrobat Reader programra van szüksége. Ha nincs telepítve a számítógépén, a program letöltéséhez kattintson ide.^*

* Megjegyzés: az Acrobat Reader az Adobe Inc. szabadon letölthető, díjmentesen használható szoftvere.