A szerző a házi olvasmány feldolgozásából elsősorban azokat a mozzanatokat emeli ki, amelyek összehasonlíthatatlanul maradandóbb élményt nyújtottak a diákok számára. A kompetencia alapú oktatásba bevont 5. osztályban a tananyag-feldolgozás módja teljesen újszerű: a tanulók önálló tevékenységét, ismeretszerzését helyezi előtérbe változatos tanulásszervezési formák (kooperatív technikák), valamint digitális eszközök alkalmazásával. A program 25 órát szán erre, míg a hagyományos tananyag-feldolgozás keretében három óra áll rendelkezésre.
Iskolánk, a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Kodály Zoltán Tagiskolája 2005-ben elnyerte az uniós támogatással meghirdetett HEFOP (Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) 3.1.3 keretében kiírt pályázatot, melynek tartalma a kompetencia alapú oktatás bevezetése. A tényleges pedagógiai munkát 2006 szeptemberében kezdtük el és 2008 januárjában zártuk, ezt követően a projekt fenntartása 2011-ig tart.
A projekt megvalósítása különböző kompetenciák fejlesztését célozta, de akét alapkompetencia-területből (szövegértés-szövegalkotás, illetve matematikai-logikai fejlesztést szolgáló program) egyet kötelezően kellett választani.
Több tanulócsoportot is bevontunk a kompetencia alapú oktatásba, köztük az egyik 5. osztályt is, ahol a szövegértés-szövegalkotás fejlesztését kívántuk az eddiginél hatékonyabban végezni.
Hogyan érinti ez a tanulási-tanítási folyamatot? Magyarórákon az A típusú programot alkalmazzuk, amelynek központjában – a fentiek értelmében – a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A tananyag illeszkedik a NAT-hoz, de csak részben egyezik meg a korábbival (nem tartalmaz leíró nyelvtant). Új a feldolgozás módja: a tanulók önálló tevékenységét, ismeretszerzését helyezi előtérbe – változatos tanulásszervezési formák (kooperatív technikák), valamint digitális eszközök alkalmazásával. A program az évi teljes óraszámot lefedi.
Az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomtanítás és leíró nyelvtan tanítása helyébe a szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az integrált nyelvi–irodalmi–kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja.
A magyar tantárgy keretében 5. évfolyamon a 3. témakör foglalkozik a házi olvasmány feldolgozásával. A cím – Kapcsolatok –már jelzi, mire összpontosít a program.
Az első témakörünkben (Otthon) a legszorosabb családi kapcsolatok kerültek a középpontba: a kapcsolatteremtés viszonylatainak azonosítása, a folyamat megértése és rekonstruálása, a beszédhelyzetek elemzése, a bensőségesség kifejezőeszközeinek felismerése.
A 3. témakörben annak elemzése és megértése a cél, hogy a családi kötelékből kilépve a gyerekek milyen kapcsolatokba kerülnek egymással és a felnőttek világával; hogyan jelennek meg magatartásukban, érzés- és gondolatvilágukban a különböző viselkedésminták, a barátság, az ellenszenv és a konfliktusok.
A program 25 órát szán a mű feldolgozására, integrálva a nyelvi anyaggal, ebben a névszói szerkezetek mondatbeli, grammatikai szerepével, illetve az igék és mennyiség-jelölők kategóriájának vizsgálatával foglalkozik.
Összehasonlításul: egy hagyományos tananyag-feldolgozás keretében három (!) óra áll rendelkezésre, melybe bele kell sűríteni Molnár Ferenc rövid életrajzát, a regény szerkezeti elemzését, a jellemek vizsgálatát s a mű üzenetének befogadását. További három órát szán a hagyományos tanterv Fábri Zoltán filmváltozatának megtekintésére.
Miért nyújt maradandóbb élményt az új feldolgozás?
…mert különleges keretbe emeli a regényt.
Az első modul címe: Háború a grundért – A szemben álló csapatok. A ráhangolódás szakaszában kapott helyet Karinthy Frigyes Röhög az egész osztály című karcolatának részlete a kedvcsinálás és a majdani összehasonlítás érdekében. A mű humora, a diákok cinkos együttműködése, a tanár mulatságos tévedése jó hangulatot teremt, s a közel azonos idősíkok (19. sz. vége – 20. sz. eleje) segítenek abban, hogy a diákok beleéljék magukat a régi iskolák világába.
Az utolsó modul ugyanakkor a svéd „gyerekversek” tükrében a felnőtt- és gyermeklét különbségeire és azonosságaira világít rá, s a kiskamaszlét mindennapi problémáit feszegeti. Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy itt a szüleiknek is házi feladatot kellett írni a felnőttlét gondjairól, örömeiről egy kérdőív formájában, s ezt hasonlítottuk össze később a gyerekek válaszaival.
…mert már itt, az első modulban, a regény legizgalmasabb részének, a grundháborúnak a taglalásával találkozhatunk.
A tanulók csoportmunkában készülnek fel az eredeti haditerv, a módosított haditerv és a csata során alkalmazott hadicselek bemutatására. A vörösingesek és a Pál utcaiak hadmozdulatait az interaktív táblán is ábrázolják a gyerekek, ennek során láthatóvá, érthetőbbé válnak a csapatmozgások, s azok a döntő pillanatok, amelyek elvezetnek a csata kimeneteléhez. A korosztály számára mindez rendkívül izgalmas, átélhető játék, induktív módon valósul meg benne a szövegértelmezés-szövegalkotás fejlesztése.
A fejezetzáró csoportprojekt egyik feladataként (további feladatok: versírás az egyik szereplőről; egy jelenet eljátszása a regényből) is ezt mutatták be a gyerekek: a négyfős csapatoknak kartonpapírra elkészített alaprajzon bábukkal, korongokkal kellett rekonstruálniuk a csata lefolyását. Elképzelhető, mennyivel több aktivitást, ötletességet kíván ez a tanulóktól, mint egy hagyományos felelet vagy beszámoló, s egyben felejthetetlenné teszi a történet lényeges mozzanatait.
…mert a „filmes” órát nemcsak „illusztrálásra” használtuk, hanem általa a modern mozgóképi kommunikáció eszközgazdagságát is figyeltük és értelmeztük.
„De nagy volt ez a Fábri!” – csúszott ki a modulzáró órán az egyik kisdiák szájából a sajátos, ám őszinte s minden bizonnyal életre szóló dicséret. S mondhattam volna tanárként én is, hiszen így ezt még nem tanítottam, s ilyen filmes elmélyülésnek még a közelében sem jártunk ötödikesekkel, mint amilyenre a program rávezetett bennünket. Lépésről lépésre…
Ráhangolódásként egyszerű mondatok mozgóképi áttételét próbáltuk elképzelni. (Pl.: április 2-án hat órakor keltem.) Rávilágítva arra, hogy a játékfilmben az elbeszélőt, a narrátort általában műfajidegen elemnek tekintik. Majd A Pál utcai fiúk című film első jelenetét hasonlítottuk össze a könyv szövegével: mi az, amit meg lehetett filmesíteni; mi az, ami gondot okozhatott; milyen eltérések voltak; milyen képi-hangi kiemelés irányította rá a figyelmet egy-egy szereplőre. Ezután az „eleje-főcím” részből az álló- és mozgókép, illetve a fekete-fehér és színes képsor váltakozásának jelentéseit próbáltuk megfejteni.
A kort idéző jelenetek, korhű fotók között felismertük az előző órákon feldolgozott szövegértési gyakorlatokban előforduló lóvasút és verkli képeit. A gyerekek maguk fedezték fel a zongoraverkliből szóló keringődallam többszöri visszatérésének jelentőségét.
A kamera látószögét, a vágásokat a digitális technika segítségével a munkatankönyv utasításai szerint képkockánként követtük, amely rendkívül precízen adta meg a megnézendő jelenet idejét (pl.: 4'19 – 5'32). Így, egy-egy jelenetre fókuszálva dolgoztunk, és a látottakat a regénybeli történésekkel összehasonlítva elemeztük.
Ahogy a képi jelképeket sorra felvillantottuk, a gyerekek egyszer csak felismerték ezek jelentését. (A verkli harsonás angyalai közt megjelenő Nemecsek sorsának szimbólumaként; a verkli mögött kalapozó férfi torz [halálfejű] vigyorgása; a biológiai szertárban, ahogy főhősünk a csontváz mögé bújik; a verkli dallamának ismétlődése Nemecsek halálos ágyánál…) Döbbent csend, katartikus felkiáltások… Ekkor hangzott el a fent említett gyermeki ítélet is. Valamennyien a film hatása alá kerültek. De a regényt ugyanígy szerették. Délutánonként sorban álltak az interaktív tábla előtt, hogy kipróbálhassák regénybeli ismereteik pontosságát a KvízPart kérdései alapján.
Miután a témakört lezártuk, és a gyerekek véleményt alkottak a tanultakról, az egyik kilépőkártyán ez állt: „soha nem felejtjük el”. Így, többes számban, mert érezték, hogy a könyv és a film megismerésével szerzett élményeket mindannyian átélték.
***
A házi olvasmány feldolgozásából csak azokat a mozzanatokat emeltem ki, amelyek diákjaimnak nagyon tetszettek és számomra is különlegesek voltak. Nem beszéltem arról az izgalmas vitáról, amely arra keresett választ és igazolást, hogy ki is a regény főszereplője igazán… De ez már a programmal együttműködő kooperatív technikák jelentőségét taglaló újabb tanulmány tárgya lehetne.
