Sebőkné Orosz Katalin

Az IKT szerepe a mai közoktatásban – digitális eszközök a tanórai és tanórán kívüli tevékenységben

A budapesti Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola vezetősége és tantestülete, melynek én is tagja vagyok, mindig is fogékony volt a közoktatás hatékonyságát növelő újításokra, innovációkra. Több mint tíz éve adunk helyet a Ferencvárosi Pedagógiai Napok rendezvényeinek, ahol kicserélhetjük egymás között a bevált módszereket, tapasztalatokat. A gimnázium már ebben az időben bemutatta a számítógéppel támogatott oktatás lehetőségét, módszertani kultúrája mégis csak az elmúlt három évben ment át forradalmi változáson.

Ekkor nyílt lehetőségünk arra, hogy bekapcsolódjunk a Celebrate nemzetközi tananyagfejlesztő programba. 2002 novembere és 2003 szeptembere között három matematika (Bánhegyesi Zoltán), három fizika (Závodszky Judit) és négy biológia (Sebőkné Orosz Katalin) digitális tananyag készült el, és került a nemzetközi tananyagbázisba, miközben kipróbálhattuk tanóráinkon az ott elhelyezett más tartalmakat is.

A további lendületet az adta, hogy az iskola 2003 novemberétől az Európai Innovatív Iskolahálózat (ENIS) tagja lett. Az ENIS négy fő célkitűzése a következő:

• a bevált példák elterjesztése;
• a nemzetközi projektek támogatása;
• részvétel az Európai Bizottság programjaiban;
• az élenjáró iskolák további fejlődésének, illetve a kevésbé fejlett iskolákkal való együttműködésének ösztönzése, új szervezeti és pedagógiai megoldások kipróbálása.

Miért tartottuk fontosnak, hogy az iskola az ENIS tagja lehessen? Az alábbi felsorolás kötelezettségeinket, lehetőségeinket mutatja be. Az iskolánkra eszerint a következők jellemzők:

• részt vesz nemzetközi és hazai projektekben;
• folyamatosan fejleszti az IKT integrálását és alkalmazását;
• megosztja tapasztalatait, együttműködik más iskolákkal;
• az intézmény honlapját rendszeresen frissíti, beleértve a projekteket, a tevékenységeket és a virtuális tanulási környezet minőségét;
• 4-8 pedagógus részvételével alkotóműhelyt állít fel a projektek koordinálására;
• terepet biztosít a gyakorlásra a pedagógusképzési és -továbbképzési programok számára;
• diákokból álló tanulócsoportokat hoz létre a programok kipróbálására.

2003 novembere és 2004 májusa között vehettünk részt a Celebrate projektben. Négy pedagógus nyolc tantárgy keretében 80 tanórán (szakkörön), több mint 200 diákkal (a tanulók 40%-ával) 85 tananyagot (learning objectet – LO-t) próbált ki. Töretlen volt a diákok kedve, lelkesedése, érdeklődése az új módszer iránt. A tanárok és tanulók egyaránt gyakorlatot szereztek az IKT értelmes használatában, miközben lehetőség nyílt az idegen nyelv gyakorlására, mélyebb, sokszínűbb tananyagismeretre is. A tesztelés során fény derült ugyan a demoportál működési hiányosságaira, némely tananyag speciális szoftverigényére, amit nem tudtunk kielégíteni, de a diákok rugalmassága, segítőkészsége átsegítette a pedagógusokat ezeken a problémákon. Eközben innovációs csoportunk további hét új digitális tananyagot készített.

Mint a tananyagfejlesztő team tagja, a Celebrate projekt két éve alatt megtanultam a Flash-programozást, a digitális fotózás és filmkészítés trükkjeit, a tananyagszerkesztő sablonok használatát (Digitalbrain, Hachette). Felismertem az interaktív feladatok felhasználásának kimeríthetetlen lehetőségeit a biológiaoktatásban (például a rávezetés, az összefüggések felismerése, a tudásellenőrzés terén, a problémafeladatok, a játékosság révén). A biológiai jelenségek szemléltetése az IKT-eszközökkel esztétikusabb, dinamikusabb, ideálisra rövidített idejű.

2004 tavaszán az iskola a SCALE nemzetközi (internetalapú intelligens eszköz fejlesztése az együttműködésen és vitán alapuló középiskolai tanulás segítésére) projektbe is bekapcsolódott. A SCALE olyan eszköz, amely fejleszti a vitakészséget, ösztönzi az együttműködésen és a vélemények ütköztetésén alapuló tanulást, láthatóvá teszi a vita elemeit, mivel grafikusan ábrázolja azokat, továbbá megtanít arra is, hogy a dolgokat több nézőpontból vizsgáljuk meg. Nagy előnye, hogy szabadon hozzáférhető a weben.

Ebben a projektben egy vitaszakkör tanulóival dolgoztunk. A szoftverproblémák ellenére sikeres volt a program. Az oktató szerepű vita által a diákok motiváltabbak lettek, megtanulták a források, elképzelések, állásfoglalások kritikus kezelésének módját és azt is, hogy tisztelni kell mások véleményét. Gyakorlatot szereztek az információforrások kezelésében, az írásbeli, szóbeli érvelésben, tudásukat e téren mindennapi életükben és az érettségi vizsgán is sikeresen felhasználhatják majd.

2004 őszén a Zorka természettudományi projekt is elindult. Az iskola a Sulinet Programiroda jóvoltából kapott egy meteorológiai mérőállomást, melynek digitális szenzorai a levegő hőmérsékletének, szélirányának, és erősségének, páratartalmának stb. adatait számítógépre küldik. Ezek leolvasásából, változásainak alakulásából a tanulók összefüggéseket ismerhetnek fel. Az adatokat időjárás-jelentés készítéséhez is fel lehet használni. Az iskola a mérőállomás hibája ellenére negyedik helyezést ért el az innovatív iskolák körében indított meteorológiai versenyen. A projekt során az EcoLog mérőműszereket is felhasználtuk: ezek hosszabb ideig képesek tárolni a mért adatokat, így a terepen kiválóan felhasználhatók a pH-érték, a zajszint, a páratartalom stb. mérésére. A tárolt adatok átvihetők a számítógépre, grafikusan megjeleníthetők a monitoron. A szenzoros eszközöket nemcsak a tanórán, hanem a kerületi diákkörön is használtuk, így több diák sajátíthatta el kezelésüket, tanulhatta meg adataik feldolgozásának módját.

Szintén 2004 őszén egy sikeres pályázat révén indítottuk el a Leövey a parlagfű ellen elnevezésű programunkat. Ebben a kerületi szintűre duzzadt projektben az iskola tanulói összeállítottak egy kérdőívet az allergiára és a parlagfűre vonatkozóan. Ezeket a kerület lakosai töltötték ki, az eredményeket pedig a tanulók dolgozták fel. Ok térképezték fel azt is, mennyire szennyezett a kerület parlagfűvel. A kapott adatokból két digitális térkép készült. A projekt során két prevenciót szolgáló digitális tananyagot is készítettem.

Nem tétlenkedtünk 2005-ben sem. Az Országos Közoktatási Intézet felkérésére kapcsolódtunk be az Sulinet Digitális Tudásbázis projektjébe. Ennek során öt tanár ötven tanórán különböző tantárgyakhoz használta az SDT elkészült anyagait. Az volt a feladatunk, hogy különböző módszereket dolgozzunk és próbáljunk ki a digitális tananyagok alkalmazására. Ehhez tanóránként óravázlatot, feladatlapot, a tanároknak és tanulóknak szóló módszertani leírást, útmutatót készítettünk (TIP/TAP). Mi magunk is sokat tanultunk ebből a programból.

Legutolsó projektünk az Eratosztenész-mérés volt 2005 júniusa és szeptembere között. A nemzetközi programra a Fizika Éve alkalmából került sort. A mérést a nyári napfordulóhoz és az őszi nap-éj egyenlőséghez közeli időpontban végezték természettudományi tagozatos diákjaink. A delelés idejében a legrövidebb árnyék hosszából számított szög értékét kicseréltük egy norvég testvériskolával. Ismerve a két mérőpont (az intézmények) földrajzi koordinátáit, máris kiszámolhattuk a Föld átmérőjét. A számoláshoz a Kszeg matematikai szoftvert használták tanulóink.

Ez a rövid ismertető talán magyarázatot ad arra, hogy miért szélesedett ki iskolánkban a módszertani kultúra az elmúlt években. A projektekben közvetlenül részt nem vevő kollégák is felismerték az IKT-eszközökben rejlő lehetőségeket. Folyamatosan bővül azon tanárok és diákok köre, akik a vezetőség által megteremtett IKT-feltételekkel élve megmutatják a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során, hogy a számítógép helyes cél érdekében értelmesen, hatékonyan felhasználható.