A TÁMOP 3.1.1 keretein belül működő történelemtanári munkacsoport olyan segédanyag-gyűjteményt készít, amelynek célja, hogy támogassa a szaktanárokat a megváltozott követelmények és a megnövekedett elvárások teljesítésében, elősegítse, hogy diákjaikat fel tudják készíteni a NAT-ban és a kerettantervekben megfogalmazott elvárások, fejlesztési követelmények teljesítésére.
Az új tantervek bevezetésével kapcsolatosan két fő területet emeltünk ki – ezek alapján alakítottuk ki programunkat.
1. A tananyag megnövekedett, kiegészült a korábban több esetben önálló tantárgyként tanított, részben új tartalmakkal, ezért a hagyományosan szűk időkeretek között nagyobb, több szempontból új tananyag elsajátításához kell a diákjaikat hozzásegíteniük.
2. A NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeinek való megfelelés az eddiginél is több és intenzívebb tanulói tevékenységet igényel.
A segédanyagok
- Feladatok
Annak ismeretében készítettük el a feladatainkat, hogy a jelenlegi magyar történelemdidaktikai kultúra színes, változatos. Többféle történelemtanítási stratégia, pedagógiai és módszertani elképzelés érvényesül egy időben, így a segédanyagoknak többféle pedagógiai környezetbe is beilleszthetőnek kell lenniük.
Olyan fejlesztő feladatokat alkottunk, amelyek támpontot adhatnak a tanárok számára, hogy a tanóráikon a saját elképzeléseiket is érvényesíteni tudják, és a tantervi követelmények is teljesülhessenek.
Az áttekinthetőség és használhatóság érdekében négy jól elkülöníthető feladattípust választottunk ki, amelyek már ismertek az iskolák világában. Tartalmuk illeszkedik az új tantervi környezethez, és jelentősebb előkészítés nélkül is célszerűen, hatékonyan felhasználhatók a történelemórákon.
a) Forrásfeldolgozó, problémaközpontú feladatok
· Ezek a feladatok minden esetben a történelemdidaktika fogalomértelmezése szerinti forrásokból indulnak ki, és információgyűjtés, rendszerezés, hipotézismegfogalmazás és a hipotézisek közös megvitatása, ellenőrzése alapján juttatják el a tanulókat az önálló tudásszerzés (vagy akár tudáskonstruálás), a felfedezés élményének megtapasztalásához.
· E feladatok elvégzése hosszabb időt, 20-25 percet igényel, akár a rövid tanári magyarázat után, akár előtte kerül rá sor.
· A problémamegoldó feladat első, forrásfeldolgozó fázisa önálló feladatként is megoldható, ekkor a forráselemzés eredményeit a diákok csoportmunkában vagy a teljes osztály előtt összegzik.
b) Kreatív feladatok
· Az ilyen típusú feladatokhoz többnyire egy teljes tanóra szükséges.
· Tudjuk, hogy túlfeszítené az időkereteket, ha minden lecke esetén hasonló feladatokat oldanának meg a tanulók, de témakörönként egy-egy játékos, kreatív óra lendületet adhat a diákok tanulási kedvének, bevonja a diákokat az óra megtervezésébe és lebonyolításába.
c) Internetes kalandozás
· Sok iskolában már lehetőség van arra, hogy a diákok tanórán vagy akár házi feladatként az interneten kutakodjanak, és kalandozásuk eredményeit az órán osszák meg egymással. Az ilyen órákhoz adunk kiindulópontot az „internetes kalandozó” feladatok formájában.
· A diákok itt elektronikusan vagy papíron kapnak egy olyan feladatsort, amely egy-egy tantervi téma ismeretanyagán, problémakörén kalauzolja őket végig – érdekes tudományos, oktatási, múzeumi honlapok során át.
d) Rejtvények
· Minden témakör tényanyagához több, különböző jellegű rejtvényt: dominót, triminót, keresztrejtvényt állítottunk össze.
· Ezek 5-10 perc alatt megoldhatók, és szórakoztatva tanítják a diákokat. Alapvetően a tényanyag ismereteinek rögzítését, esetenként elmélyítését, megértetését segítik.
· A megoldókulcs alapján a tanulók saját magukat is ellenőrizhetik, vagy frontálisan, tanári vezetéssel is megbeszélhetjük a feladatmegoldás tanulságait.
A feladatainkhoz minden esetben három melléklet kapcsolódik:
a) A feladat felhasználására vonatkozó tanácsok, tippek és didaktikai jellemzők. A felhasználási tanácsok nem receptet kívánnak adni a feladatokhoz, bár akár annak is tekinthetők – inkább gondolatébresztőnek szánjuk őket.
b) Megoldási javaslat: ezzel segíthetjük diákjainkat, hogy akár saját maguk is ellenőrizhessék megoldásaikat (vagy egymás megoldásait), valamint ha a tanár ellenőrizni kívánja a tanulói teljesítményét, ehhez is segítséget nyújt.
c) Értékelési eszköz: ezzel a melléklettel ötleteket kívánunk adni a diákok formatív, fejlesztő értékeléséhez. Arra törekedtünk, hogy többféle értékelési módot és eszközt mutassunk be, amelyek alapján a diákok teljesítményét sokoldalúan és viszonylag egyszerűen tudjuk értékelni.
Fontosnak tartjuk, hogy a feladatok megoldását értékelés kövesse, amelynek során a tanár mellett időnként a diákok saját magukat és egymást is értékelik. Bizonyos esetekben sor kerülhet magának a feladatnak az értékelésére is: például mennyiben segítette a feladat megoldása a tananyag megértését, elsajátítását.
A feladatok egy része több változatban is elkészült: néhány feladat több nehézségi fokon is megtalálhatók, és a tanárok belátásuk szerint választhatnak közülük, vagy akár diákjaikra is bízhatják, hogy döntsenek, melyik nehézségi fokon kívánják az adott témához kiválasztott feladatot megoldani.
A „könnyű” minősítésű feladatokat az 5‑8. évfolyamnak szántuk, de ismétlésként elvégezhetők középiskolában is, a „közepes” szintű feladatokat középiskolások számára terveztük. A „nehéz” minősítéssel ellátott feladatokat középiskolai osztályok tehetséges, gyorsabban haladó diákjainak szánjuk.
2. Óratervsablon
Az óratervsablon egy olyan excel-táblázat, amely a tanórák megtervezéséhez nyújt kiindulópontot. Tartalmazza az óratervezés szempontjait. A tervezés során legördülő menüből lehet kiválasztani a fejlesztési követelményeket.
3. Háttéranyagok, olvasmányok, módszertani prezentációk
A segédanyagok negyedik csoportja egy folyamatosan bővülő, többféle fájltípust tartalmazó gyűjtemény, amely módszertani és tartalmi támogatást kíván nyújtani az érdeklődő kollégák számára: prezentációk, linkajánló, szakirodalmi szemelvények, táblaképek, fürtábrák. (A fürtábra a tananyag vizuális elrendezésének és szemléltetésének egyik módja. Lehetőséget biztosít a tananyag tartalmi összefüggéseinek szemléltetésére – egyszerűen áttekinthető, szükség és igény szerint bővíthető, lehetővé teszi az önálló tanulói tudáskonstruálást. Számos interaktív és kooperatív módszer tanórai alkalmazásának alapjául szolgálhat.)
A tanórán felhasználható segédletek (tananyag, feladatok) felmenő rendszerben – elsőként az 5., a 9. és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok 7. osztályai számára – készülnek, majd folyamatosan bővül a kör a további évfolyamok tanterveinek megfelelően.
