Magyarországon 1985 óta működik szaktanácsadói rendszer, amelynek szabályozása és működtetése a 2000-es években sokat változott. A pedagógiai szakmai szolgáltatások tartalmára, továbbá az e feladatokat ellátó szervezetek működésére vonatkozó jogi szabályozás 20101-ben, 20122-ben és 20153-ben is módosult. E változások bővítették a közoktatási rendszer szereplői számára elérhető szaktanácsadási területeket, és alapot teremtettek a fejlesztési programok szakmai támogatásához. A szakpolitika és az ágazati irányítás számára kiemelt oktatási prioritás a pedagógusok minőségi munkájának és mesterségbeli tudásának folyamatos támogatása, ennek érdekében a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítása, valamint egy egységes, államilag fenntartott szakmai szolgáltatási rendszer kiépítése. A témaegység célja a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó megújuló, fejlesztő célú tantárgygondozó szaktanácsadói támogatás cél- és feladatrendszerének a meghatározása volt.
A fejlesztés folyamata
A tantárgygondozó szaktanácsadás eljárásrendjének kialakításakor a fejlesztők figyelembe vették a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatásával kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatokat, illetve az érintettek elvárásait. Utóbbit egy 3400 pedagógus és 533 intézményvezető által kitöltött kérdőíves vizsgálat tárta fel. A fejlesztés szempontjából fontos, hogy a válaszolók szerint a szaktanácsadás hozzájárulhat az oktatás eredményességének növeléséhez, a pedagógusok szakmai fejlődése szempontjából pedig jónak tartják a külső szakmai támogatást. („Jó, ha van olyan külső szakember, akitől segítséget lehet kérni.”) A szaktanácsadás legjellemzőbb módszereiként a megfigyelést, az óralátogatást, a dokumentumelemzést és a személyes beszélgetést említették. A pedagógusok szakmai kompetenciái közül a szaktárgyi tudást, a hatékony kommunikációt és a módszertani sokszínűséget tartották a legfontosabbaknak. A legtöbben olyan szaktanácsadóval dolgoznának, aki hiteles, empatikus személyiség, megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, és képes reagálni a helyi (elsősorban pedagógiai) problémákra. A válaszolók többsége szerint szaktanácsadói látogatásra legalább évente egyszer szükség lenne.
Eredmény
Fentiek alapján a fejlesztői csapat kidolgozta, majd nyolc intézményben kipróbálta és tovább fejlesztette a fejlesztő célú tantárgygondozó szaktanácsadói látogatás eljárásrendjét és dokumentumait. A műhelymunkában véglegesített eljárásrend alapján folytak a szaktanácsadói próbalátogatások a 2013-14-es tanévben. Ezek tapasztalatai alapján készültek el a végleges, specializált dokumentumok óvodapedagógus, tanító/tanár, kollégiumi nevelő és könyvtáros tanár munkakörökre.
