Témavezető: Kállai Gabriella
A témacsoport célja:
A hazai közoktatás egyik nagy problémája, hogy nem foglalkozik elég eredményesen az átlagostól eltérő képességű, illetve helyzetű tanulókkal. A témacsoport kutatásai arra keresik a választ, hogy a magyar iskolarendszer hogyan kezelte az elmúlt két évtizedben az átlagtól eltérő teljesítményt nyújtó tanulókat (kiválókat és alulteljesítőket); a különböző ágazati intézkedések és az egyéb elindított programok milyen hatásfokkal működtek; mennyire valósították meg a kitűzött céljaikat. A témacsoport arra is kísérletet tesz, hogy felvázolja azokat a kereteket, amelyben a tehetség vagy felzárkóztatás fogalma értelmezhető, rámutatva arra, hogy az oktatás sokszor csak a tanulói teljesítményre korlátozza ezeket a fogalmakat. A témacsoport vizsgálatai azt is igyekeznek felderíteni, hogy az (átlagtól eltérő) egyén tanulói útja hogyan alakul az oktatás különböző alrendszerei közötti átlépések, átmenetek során, és ezek az alrendszerek milyen elvárásokat közvetítenek.
Témaegységek:
- A tehetséggondozás hatásvizsgálata
- A felzárkóztatás hatásvizsgálata
- A Szakiskolai Fejlesztési Programok hatásvizsgálata
1. A tehetséggondozás hatásvizsgálata
Kutatásvezető, kapcsolattartó: Kállai Gabriella
A tehetséges tanulók felkarolása terén az utóbbi években már elindultak különböző programok, de ezek térben, időben és a különböző képzési programok tekintetében nem fedik le teljesen az oktatási rendszert, s feltételezhető, hogy a tehetségeknek csak bizonyos típusaira koncentrálnak. A kutatás egy olyan tehetséggondozó rendszer kialakításához kíván hozzájárulni a meglévő és jól működő elemek felhasználásával, amelyben a legkülönbözőbb tehetséggel rendelkező tanulók tehetségei felszínre kerülhetnek, kibontakoztatásukhoz a közoktatásban való részvételük teljes idejében támogatást kapnak, s mindehhez szükség esetén hátránykompenzáció is társul.
A rendszer kiépítéséhez a jelenlegi állapot feltárásán keresztül vezet az út, beleértve az intézményesült tehetséggondozó és hátránykompenzáló megoldásokat, valamint az iskolákban, illetve a pedagógiai munkában megjelenő gyakorlatokat is. Erre vállalkozik a kutatás, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges tanulókat segítő programokra, foglalkozásokra. A munkához elengedhetetlen néhány, már évek óta működő program vizsgálata (Arany János programok, Tehetségpontok, ösztöndíj programok, tanulmányi versenyek, Tehetségútlevél, más fejlesztések), beleértve a programokban részt vevő és azokból kikerülő tanulók vizsgálatát, nyomon követését.
Produktumok:
- A tapasztalatokról tanulmánykötet, melynek részei a következő témájú tanulmányok: nemzetközi kitekintés, fogalmi keretek, hazai tehetséggondozás gyakorlata, programleírások, hatásvizsgálat.
- Tehetséggondozó programok regiszterének összeállítása, azok legfontosabb ismérveivel.
- Szakpolitikai ajánlások.
2. A felzárkóztatás hatásvizsgálata
Kapcsolattartó: Györgyi Zoltán
Az iskolában leggyengébben teljesítő, gyakran hátrányos helyzetű tanulók nemcsak az oktatási rendszer vesztesei, hanem a munkaerőpiacé is, épp ezért kiemelt feladat lemorzsolódásuk megakadályozása, illetve visszahozataluk az oktatásba tankötelezettségük teljesítése után is. A feladat speciális módszereket, akár speciális programokat is igényel. A végső cél egy lemorzsolódást megakadályozó, illetve a már lemorzsolódottak közoktatásba való visszahozatalát támogató rendszer kiépítése. Ehhez nélkülözhetetlen egy olyan hatásvizsgálati rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a különböző programok megmérettetését, s rendszerben való elhelyezését. Lehetővé téve egyrészt, hogy a tanulók (szüleik, mentoraik) megtalálják a számukra alkalmas programokat, másrészt, hogy az ilyen programokat támogató, működtető szervezetek (tankerületek, önkormányzatok, civilszervezetek) olyan programok indításához kapjanak szakmai normákat, s a lakossági, tanulói igényekre utaló programválasztékot, amely programokra saját térségükben szükség van.
A hatásvizsgálatok rendszerének kialakítását célzó kutatás egyben alapja lehet annak is, hogy a különböző programok intézményesüljenek, vagyis – amennyiben egy egységes mérce alapján programcsoportként, illetve egyéni programként is bizonyították létjogosultságukat, sikerességüket – stabil finanszírozási rendszer részesei lehessenek.
A kutatás a témában érintett programok (pl. KID, Tranzit, Dobbantó, KAF – képzésbe ágyazott foglalkoztatás) hatásvizsgálati eredményeit feldolgozva tesz javaslatot olyan egységes hatásvizsgálati rendszer kidolgozására, amely az egységesség követelménye mellett figyelembe veszi a programok sajátosságait is. A kutatás kisebb hatásvizsgálatokat tartalmaz, részben az ezzel még nem rendelkező programok vizsgálatára, részben a kialakítandó mechanizmus tesztelésére.
Produktumok:
- A témához illeszkedő hatásvizsgálati mechanizmus és módszertan leírása.
- Hatásvizsgálatok, másodelemzése, tereptanulmányok és kisebb hatásvizsgálatok.
- A felzárkóztatással foglalkozó programok regisztere.
- Szakpolitikai ajánlások.
3. A Szakiskolai Fejlesztési Programok hatásvizsgálata
Kapcsolattartó: Mártonfi György
A Szakiskolai Fejlesztési Program (Program) megvalósítására 2003-2009 között jelentős erőforrásokkal, két szakaszban került sor (SZFP I. és SZFP II.), s amelyet a szakmai nyilvánosság a célcsoport egyik legfontosabb fejlesztéseként tartott számon.
Jelen kutatás azt tűzi ki célul, hogy feltárja az SZFP I. és SZFP. II. iskoláiban a Program fejlesztéseinek továbbélő hatását, eredményeit. Célja, hogy összehasonlítsa a három szakiskolai csoportot: az SZFP I. és az SZFP II. iskoláit, valamint a programban részt nem vett szakiskolákat, feltárja, hogy milyen szerepük volt a felzárkóztatásban, az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, azon kulcskompetenciák megerősítésében, amelyek a munkaerőpiacon való érvényesüléshez és a továbbtanuláshoz is nélkülözhetetlenek. További kutatási cél annak vizsgálata, miként hatottak a Programban való részvételek és a Programok során felhalmozott erőforrások a helyi innovációra, a szakiskolai képzés legújabb átalakítására, a szervezeti kultúra alakulására, továbbá mely elemei hasznosíthatók az új szakiskolai struktúrában. A kutatás elsősorban véleményeket tár fel, de tervezzük az országos kompetenciamérés eredményeinek, illetve a vizsgálat szempontjából más, releváns adatokat tartalmazó adatbázisoknak a feldolgozását is, amelyek lehetővé teszik a három szakiskolai csoport (SZFP I., SZFP II., és a Programban nem résztvevő intézmények) összehasonlítását.
Produktumok:
- Tanulmánykötet.
- Szakpolitikai ajánlások.
