Országos Képzési Keretrendszer és Felsőoktatási Validációs rendszer
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3. számú, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése című projektje öt – az ágazati stratégia szempontjából kiemelten fontos – területen kíván hozzájárulni a hazai felsőoktatási rendszer minőségi fejlesztéséhez, szakmai támogatást és szolgáltatásokat nyújtva az intézményeknek, illetve a központi államigazgatás és a szakmai szervezetek és fórumok szereplőinek. Ezek a területek a következők: Diplomás pályakövető rendszer (DPR); Adattár alapú vezetői információs rendszer (AVIR); Központi/felsőoktatási validációs rendszer (KVR); Országos képesítési keretrendszer (OKKR); IKT-szolgáltatások (IKT).
A fejlesztés célja: Az OFI által megvalósított validációs alprojekt célja egy olyan validációs (érvényesítési, elismertetési) modell kidolgozása volt, amelynek alapján kialakítható a hazai oktatási intézmény- és jogrendszer keretei között működő, az európai normákkal összhangban lévő strukturált felsőoktatási validáció rendszere. Ez a rendszer lehetővé teszi a felsőoktatásba jelentkezők, illetve a felsőoktatásban tanulók számára ez előzetesen, illetve a képzési programtól függetlenül megszerzett tanulási eredményeik (ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák) felmérését, dokumentálását, értékelését és beszámítását, tekintet nélkül arra, hogyan, milyen keretek között – formális, nem formális, informális tanulás során – szerezték meg azokat.
A megvalósítók – az Educatio Kft., a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) – konzorciumán belül az OFI két részterületen, az Országos képesítési keretrendszer és a Központi/felsőoktatási validációs rendszer kidolgozásában vállalt átfogó fejlesztési feladatokat.
A validációs fejlesztésben az OFI munkatársain kívül mintegy negyven szakember vállalt különféle feladatokat.
Futamidő: Hosszú előkészítő és tervezési szakaszt követően a szakmai fejlesztőmunka ténylegesen 2009. június legvégén kezdődött meg. A projekt eredeti, 2010. május 15-i határideje többször meghosszabbításra került, a munka 2011. március 31-én zárult.
A fejlesztőmunka során végzett fő tevékenységek:.
A helyzetfeltáró terepmunka
Modellfejlesztő műhelyviták
A nemzetközi tapasztalatok elemzése (szakirodalom elemzés, tanulmányút)
Rendezvények (országos és regionális konferenciák, intézményi felkészítő rendezvények országszerte)
Szakmai és információs kiadványok közzététele
Web-alapú Tudástár kialakítása
Országos Képesítési Keretrendszer
2008 áprilisában jelent meg az Európai Unió ajánlása az élethosszig tartó tanulás Európai képesítési keretrendszerének (EKKR) elveiről és szerkezetéről. Az EKKR a különböző nemzeti képesítések megfeleltetésére hivatott eszköz, és ebben az értelemben a nemzeti képesítési keretrendszerek keretrendszere: egy meta-keretrendszer. A keretrendszer értelmezése egyszerűen egy olyan hierarchia, amelyben a képesítési szintek expliciten leírhatók még akkor is, ha a nemzeti/alágazati képesítési rendszer egyébként csak impliciten tartalmaz szinteket. Az európai és a nemzeti keretrendszerek együttes létével létrejön a kettő közötti megfeleltetés kívánalma és lehetősége. Ebben a megfeleltetési folyamatban először a nemzeti keretrendszerek szintjeinek, illetve azok egyes részeinek és az európai képesítési keretrendszer szintjeinek megfeleltetését kell megoldani. Egy következő lépésben (hosszú távon) az összes képesítésnek EKKR-megfeleltetéssel kell rendelkeznie.
Felsőoktatási Validációs Rendszer
Az elmúlt években szerte a világban egyre nagyobb figyelmet kapott a formális iskolai képzésen kívül megszerzett tudások (a szakmai zsargonban a nem formális és informális tanulási környezetben szerzett ismeretek és kompetenciák) elismerése. Magyarországon is megjelent már, a felnőttképzésben csakúgy, mint a felsőoktatás különböző területein, egyedi eljárások keretében. Több európai országban is régóta működnek olyan szabályozott megoldások, intézményesült eljárások, amelyek a hozott tudások beszámítását szervezett és átlátható keretek között szolgálják. Egy ideje az Európai Bizottság is szorgalmazza az ilyen tudások elismerésének nemzeti keretek között zajló, rendszerszintű fejlesztését, egyben segíti a már működő megoldások megismerését az országok közötti tapasztalatcsere megszervezése révén. 2004-ben uniós ajánlások hívták fel a figyelmet az elismerési eljárás kívánatos közös alapelveire, 2009-ben pedig nemzetközi szakértők együttműködésének eredményeként olyan kézikönyv született, amely szakmai ajánlásokat tartalmaz az elismerési eljárások nemzeti szintű fejlesztésének támogatására.
