wadmin | 2009. jún. 17.

Táblázatok, adatsorok, grafikonok és térképek a forráselemzés gyakorlásához

Ezeknek a feladatoknak a megoldásával az írásbelire és a szóbelire való eredményes felkészülését egyaránt segítheti.

Az 1–13 táblázatok az Országos Közoktatási Intézet Jelentés a magyar közoktatásról című kötetéből valók.

1. A magyarországi régiók egy főre jutó GDP-adatai

1. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2001 (folyó áron, ezer Ft-ban)
(Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv 2002, KSH.)

Feladat:

  • Melyek az ország fejlett régiói?
  • Mekkora a különbség a legfejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között?
  • Milyen tendenciát tud égtáj szerint leolvasni a táblázatból a GDP változásának irányára?

Megoldás

  • Fejlett régió Budapest és Pest megye valamint Nyugat-Dunántúl.
  • A különbség több mint másfélszeres.
  • GDP a főváros környékén a legmagasabb. De tendencia, hogy Bécstől távolodva fokozatosan csökken, tehát keleten a legalacsonyabb.

2. Regionális munkanélküliségi adatok Magyarországon

2. Regisztrált munkanélküliségi ráta régiónként, 1997–2002 (%)
Régiók 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Nyugat-Dunántúl 6,8 5,7 5,9 5,1 4,8 4,9
Közép-Magyarország 5,3 4,4 4,0 3,3 2,8 2,6
Közép-Dunántúl 9,7 8,2 8,4 6,8 6,5 6,5
Dél-Alföld 11,1 9,7 10,5 9,9 9,2 9,2
Dél-Dunántúl 13,2 11,2 12,2 11,3 11,0 11,0
Észak-Alföld 16,5 14,5 16,3 15,6 13,7 13,7
Észak-Magyarország 16,7 15,6 17,1 17,1 14,9 15,8
(Forrás: GM Foglalkoztatási Hivatal munkanélküli regisztere.)

Feladat:

  • Melyik az ország legnagyobb mértékű munkanélküliséggel sújtott régiója?
  • Hol csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség?
  • Hol csökkent a legnagyobb százalékban a munkanélküliség?
  • Melyik megyében nincs csökkenő tendencia?
  • Hányszoros különbség van a legjobb és legrosszabb helyzetű régió között?

Megoldás:

  • Észak-Magyarország.
  • Közép-Magyarországon a felére csökkent.
  • Közép-Dunántúlon több mint 3% a változás.
  • Észak-Magyarországon enyhe növekedés volt.
  • Majdnem nyolcszoros.

Összetett feladat az 1. és 2. táblázat alapján:

  • Milyen kapcsolat állapítható meg a GDP mértéke és a munkanélküliség aránya között?
  • Indokolja meg, hogy a magas GDP-hez miért alacsony munkanélküliségi ráta párosul?

Megoldás:

  • Azokban a régiókban, ahol magas a foglalkoztatottság, magas a megtermelt érték, tehát magas a GDP. Ha a GDP-t nem összességében, hanem az egy főre jutó értékét elemezzük, akkor minden egyes munkanélküli csökkenti az átlagot, hisz ő nem állíthat elő semmilyen terméket.
  • Magas GDP értéket akkor lehet létrehozni, ha minél többen dolgoznak, vállalkoznak. A gazdaságilag fejlettebb régiókba szívesebben fektetnek be, az új beruházások egyben új álláshelyeket is jelentenek, tehát csökken a munkanélküliek száma. Növekvő GDP-hez vezet az is, ha jól képzettek a munkások. Minél kvalifikáltabb a munkaerő, annál inkább képes a munkaerőpiaci kihívásokra jól reagálni, ezáltal a fejlett munkaerővel rendelkező régiókban tovább csökken a munka nélkül maradók száma.

3. A legfiatalabb (26 évesig) korosztályok létszáma Magyarországon 2001-ben

3. Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő)
(Forrás: Demográfiai évkönyv 2001, KSH.)

Feladat:

  • Melyik évben született a legtöbb gyerek?
  • Milyen állami intézkedés volt eredményes 1975-ben a gyerekszületési hajlandóság növelésére?
  • Milyen tendencia figyelhető meg a születésszámra vonatkozóan?
  • Az ilyen típusú görbe a demográfiai változások melyik szakaszára jellemző?
  • Milyen társadalmi, demográfiai jellemzői vannak egy ilyen görbét mutató társadalomnak?

Megoldás:

  • 1975-ben.
  • Gyes bevezetése.
  • Bár enyhe hullámzással, de folyamatos csökkenést mutat.
  • Fogyó népesség görbéje, aminek velejárója az elöregedő társadalom.
  • A görbe Magyarország csökkenő születésszámát mutatja. Ilyen tendenciákat csak a várható életkor nagymértékű növekedése vagy erőteljes bevándorlási hullám ellensúlyozhatna. Ha nem következik be háború, járvány vagy más döbbenetes katasztrófa, fokozatosan változik az eltartók és eltartottak aránya. Az öregedés folyamata felveti, hogy lesz-e elegendő állami bevétel a nyugdíjak kifizetésére.

4. Foglalkoztatottság és iskolázottság

4. A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai
végzettség szerinti megoszlása, 2001 (%)
(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH.)

Feladat:

  • Milyen végzettségű a legtöbb munkanélküli?
  • Milyen végzettségű a legtöbb foglalkoztatott?
  • Milyen társadalmi rétegben több a munkanélküli mint a foglalkoztatott?
  • Hol a legnagyobb arányú a különbség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közt?
  • A táblázat alapján fogalmazza meg véleményét a munkanélküliség elleni küzdelem egyik lehetséges módjáról!

Megoldás:

  • Szakmunkás.
  • Szakmunkás.
  • Az alacsony végzettségű rétegekben, tehát 8 osztályt, vagy annál kevesebbet végzők és a szakmunkások esetében.
  • Az értelmiségi pályákon hatszor annyi a munkával rendelkezők száma, mint a munkanélküli.
  • Táblázatunk alapján tanácsolható az oktatásügyre fordítandó minél magasabb állami támogatás, mert a végzettség növekedésével szorosan összefügg a javuló munkaerőpiaci helyzet.

5. Foglalkoztatottság és iskolázottság nemenként

5. A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai
végzettség szerinti megoszlása nemenként, 2001
Iskolai végzettség Férfi Összesen
Ezer fő Foglalkoz-
tatott
Munka-
nélküli
Foglalkoz-
tatott
Munka-
nélküli
Foglalkoz-
tatott
Munka-
nélküli
8 általánosnál kevesebb 16,2 4,1 9,9 2,4 26,1 6,5
8 általános 316,2 48,4 318,4 27,6 634,6 76,0
Szakmunkásképző, szakiskola 902,6 61,2 367,0 25,4 1269,6 86,6
Középiskola 550,9 24,9 698,5 29,3 1249,4 54,2
Főiskola 164,5 2,6 230,3 4,4 394,8 7,0
Egyetem 165,2 1,5 104,8 1,1 270,0 2,6
Összesen 2115,6 142,7 1728,9 90,2 3844,5 232,9
  Férfi Összesen
%-ban Foglalkoz-
tatott
Munka-
nélküli
Foglalkoz-
tatott
Munka-
nélküli
Foglalkoz-
tatott
Munka-
nélküli
8 általánosnál kevesebb 1 3 1 3 1 3
8 általános 15 34 18 31 17 33
Szakmunkásképző, szakiskola 43 43 21 28 33 37
Középiskola 26 17 40 32 32 23
Főiskola 8 2 13 5 10 3
Összesen 100 100 100 100 100 100
(Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH.)

Feladat:

  • Milyen végzettségű a legtöbb munkanélküli?
  • Milyen végzettségű a legtöbb foglalkoztatott?
  • Milyen társadalmi rétegben több a munkanélküli, mint a foglalkoztatott?
  • Hol a legnagyobb arányú a különbség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közt?
  • Milyen különbséget vesz észre a nemek szerinti összehasonlítás esetén?
  • Ez a táblázatos forma, vagy a 4. számú grafikon ad az Ön számára több információt?

6. Iskolázottság Magyarországon 1960 és 2001 között

6. A népesség iskolázottsága, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001 (%)
(Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH.)

Feladat:

  • Hány százalékos csökkenést mutat a 8 évfolyamnál kevesebb végzettségűek aránya 4 évtized alatt?
  • Milyen mértékben nőtt az érettségizettek aránya 4 évtized alatt?
  • Milyen tendenciát tudsz megállapítani a felsőfokú végzettségűek arányáról?

Összetett feladat: a 6. és 4. táblázat felhasználásával válaszoljon!

  • Milyen feladatai vannak az oktatásnak a munkanélküliség leküzdésében?
  • Elegendő-e az általános iskola befejezését támogató programok indítása? Mit tartana még fontosnak?

7., 8. A diplomások aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD többi tagállamában

7. A diplomát szerzők aránya korcsoportonként Magyarországon
és az OECD-országokban, 2000 (%)
(Forrás: Education at a Glance, 2002.)
8. Felsőfokú diplomát szerzettek aránya korcsoportok szerint, 2000 (%)
Megnevezés 25–64 25–34 35–44 45–54 55–64
Magyarország 14 15 15 14 12
OECD-átlag 23 28 25 21 16
(Forrás: Education at a Glance, 2002.)

Feladat:

  • Mekkora a különbség a fiatal és idős emberek körében a diplomával rendelkezők arányában az OECD országok átlagában?
  • Mekkora a különbség a fiatal és idős emberek körében a diplomával rendelkezők arányában hazánkban?
  • Állapítsa meg a tendenciát a diplomások számának változásában az OECD országokra vonatkoztatva!
  • Állapítsa meg a tendenciát a diplomások számának változásában hazánkra vonatkoztatva!
  • Hogyan változik a különbség mértéke?
  • Mi a véleménye ezek után hazánk felzárkóztatási feladatairól?

Összetett feladat: a 6.és 8. táblázat felhasználásával válaszoljon!

  • Melyik táblázat szemlélteti az Ön számára jobban, hogy növelni kell a diplomával rendelkezők számát?
  • Hasonlítsa össze a 6.4. kérdésre és a 8.4. kérdésre adott válaszát!
  • Mi az oka, hogy a táblázatokról leolvasható tendenciák bizonyos mértékben eltérnek?

9. Tanulói kompetenciaszintek településtípusok szerint

9. Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám)
(Forrás: 2001. évi országos kompetenciamérés.)

Feladat:

  • A táblázat alapján állapítsa meg, mely településtípusokon jobbak a tanulók matematikai és olvasási eredményei?
  • 5. vagy 9. évfolyamon nagyobbak-e a különbségek?
  • Fogalmazza meg a településtípus és a matematikai teljesítmény közti kapcsolatot!
  • Soroljon fel öt okot, ami a fenti eredményre vezethetett!
  • Soroljon fel öt érvet annak bizonyítására, hogy igazságtalanság éri a községi vagy kisvárosi tanulókat az oktatás eredményessége vonatkozásában!

10. A 8.-os tanulók olvasási és matematikai teljesítménye az átlaghoz képest, településtípusok szerint

10. A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991 és 2001 között (standard pontszám)
(Forrás: A Monitor vizsgálatok adatai alapján Vári Péter számítása.)

Feladat:

  • Állapítsa meg, az országos átlaghoz képest hol érnek el lényegesen jobb eredményt a felmérésben a tanulók!
  • Állapítsa meg, az országos átlaghoz képest hol érnek el lényegesen rosszabb eredményt a felmérésben a tanulók!
  • Állapítsa meg, van-e lényeges különbség a matematika és olvasási eredmények között településtípusonkénti értékelés vonatkozásában!
  • Mettől meddig mutattak romló eredményeket a kistelepülések tanulói?
  • Értékelje a 2001-es eredményeket a változás iránya szempontjából!

11. A számítógéphasználat kezdete

11. Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint
Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999
(Forrás: Török, 2000.)

Feladat:

  • Mi a véleménye a magyar oktatás helyzetéről, ha igaz az, hogy a tanulók jelentős része csak 14 éves kora után kezdett számítógépet használni?
  • A felmérés 1999-ben készült. Ön szerint történt-e változás azóta?

12. A vállalatok elégedettsége az érettségizett és nem érettségizett pályakezdő szakmunkásokkal

12. A vállalatok elégedettsége az érettségizett és nem érettségizett pályakezdő szakmunkásokkal 2001-ben (átlagosztályzatok ötfokú skálán)
 

Feladat:

  • Milyen területen a legkisebb a különbség az érettségizettek és a nem érettségizettek közt? Miért?
  • Mivel most áll pályaválasztás előtt, a fenti táblázat alapján milyen területeken kell még képeznie magát?
  • Hogyan értékelné magát a fenti szempontok alapján?
  • Beszéljék meg egymás előnyeit a munkaerő piacon!
  • A fenti táblázat ismerete után milyen tulajdonságait, képességeit hangsúlyozná, ha álláskeresés miatt kell önéletrajzot írnia?

13. A családok Magyarországon 1970–2001.

13. A családok száma és összetétele, 1970., 1980., 1990. és 2001. január 1-jén (%)
Család összetétele 1970 1980 1990 2001
Párkapcsolat gyermek nélkül 33,7 35,2 34,3 33,9
Párkapcsolat gyermekkel 56,1 53,5 50,2 49,7
Ebből élettársi kapcsolat 4,3 9,5
Apa gyermekkel 1,3 1,9 3,1 2,0
Anya gyermekkel 8,9 9,4 12,5 14,4
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
Személyek száma 2 890 912 3 027 668 2 896 203 2 868 694
(Forrás: KSH.)

Feladat:

  • Milyen arányban nőtt az élettársi kapcsolatban gyereket nevelők aránya?
  • Van-e változás a gyermeket egyedül nevelő nők számában? Miért?
  • Van-e változás a gyermeket egyedül nevelő férfiak számában? Miért?
  • Tud tendenciát megállapítani az adatsorból a magányosan élők számára vonatkoztatva?
  • Milyen a családok száma és összetétele 2001-ben Magyarországon?
  • Hogyan változott a családok száma és összetétele 1970-es évekhez képest napjainkra Magyarországon?

14. Nemzetiségek Magyarországon 1910-ben

14. Nemzetiségi arányok 1910-ben a történelmi Magyarország térségében
(Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században.)

Feladat:

  • Melyik a legnagyobb számú nemzetiség Magyarországon?
  • Hol élnek német nemzetiségiek Magyarországon?
  • Erdély melyik részén élnek többségben magyarok?
  • Keressen példát a szórványmagyarságra!

15. A főbb nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a GDP-hez 1970–1998

15. Főbb nemzetgazdasági ágak a GDP változási indexei százalékában (1970 = 100)
(Forrás: A gazdasági növekedés elemzési tapasztalatai, Ecostat, Budapest, 1998. október.)

Feladat:

  • Melyik ágazat lett a legeredményesebb 1998-ra?
  • Meddig érezhető a válság valamennyi ágazatban?
  • Mely ágazatok nem érik el az 1989-es termelési szintjüket 1998-ra?
  • Melyik ágazat nem tudott a progresszió útjára lépni a grafikon alapján?
  • Mely évek számítanak a válság mélypontjának?
  • Miért különösen fontos mutató általában az építőipar helyzete?
  • Fogalmazzon meg tendenciákat az 1989–1992-es évekre vonatkozóan!
  • Fogalmazzon meg tendenciákat az 1992–1995-es évekre vonatkozóan!
  • Fogalmazzon meg tendenciákat az 1996–1998-as évekre vonatkozóan!
  • Fogalmazzon meg tendenciákat az 1989–1998-as évekre vonatkozóan!

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.