A kötelező olvasmány nem feltétlenül nyűg a tanulók számára. A gyermekregényeknek kiemelt szerepük van az olvasóvá nevelésben. A befogadás, a viszonyulás pozitív alakítása meghatározó a későbbi életkorra is. A művek feldolgozása során fontosnak tartom, hogy váltakozzék az irányított, a részben önálló és az önálló feldolgozás. Nehéz kialakítani a tanulókban, hogy az olvasónapló vezetése ne kényszerből és formálisan történjék, hanem az önálló ismeretszerzés, a szépséges mozzanatok rögzítése céljából, de a felsőbb évfolyamokra nézve elengedhetetlen feladatunk. Ehhez járulhatnak hozzá a részszintézisként szervezett vetélkedők, vagy a regény elolvasása utáni filmfeldolgozás összehasonlítása az eredeti művel. „A házi olvasmányokat a szakma hagyományosan az olvasóvá nevelés és az irodalmi nevelés együttes eszközeként kezeli.” Az olvasóvá nevelés szempontjai azt kívánják meg, hogy a lehető legkorábbi életkorban adjunk házi olvasmányt. Közismert, hogy ebben az életkorban a kisiskolás még maximálisan mintakövető, tehát a jól kiválasztott olvasmány, a motiváció, az olvasás iránti igény felkeltése, a világosan megfogalmazott tanítói elvárás, és az olvasónapló írásának előkészítése azzal kecsegtet, hogy a tanulók valóban szórakozási formaként ismerkednek meg az olvasással. Ha ezt elhibázzuk: a mai nap nem olvasó gyerekből holnap nem olvasó felnőtt lesz!
1. Az ismeretlen Fekete István
2. A Rókavár
3. Karak védőszárnyai alatt
4. Bosszú a Simabőrűn
