A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 „Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére” című kutatás azt mutatja, hogy a témakör olyan komplex, hogy valójában nem lehet egyetlen jelenségként vagy tevékenységként tekinteni rá. Sok összetevős, sok dimenziójú, sokszintű témáról van szó. Nem (egyetlen, egységes) stratégiát, hanem stratégiákat lehet és érdemes csak ráépíteni.
Korábban évekig azt láttuk, hogy a nagy volumenű, rendszer szintű nemzetközi összehasonlító oktatási eredményvizsgálatokban (TIMSS, PIRLS, PISA stb.) rendszeresen az élre kerülő országokban (Szingapúr, Finnország) huzamos idő óta magas színvonalú tanárképzés zajlik. Ez rávilágított az évtizedekig magas szinten tartott és folyamatosan továbbfejlesztett tanárképzés tartalmi és minőségi színvonalának kulcsszerepére. Mindazonáltal legfontosabb kutatási eredményként jelen feltáró munkánk más nemzetközi vizsgálatokkal egybevágóan azt mutatja, hogy a tanári pálya magas színvonalra emelése és hosszú távon magas színvonalon tartása nem egyetlen elemtől függ csupán, hanem egy sor elem strukturált egyberendezettségétől mint feltételtől, amelyben az egyes elemek önálló és a többi elemhez kapcsolódó funkciói egyaránt tisztázottak, kidolgozottak és megfelelő módszerekkel arra alkalmas szakértői csoportok által, megfelelő pénzügyi és egyéb strukturális támogatással hosszú távon működtetettek. A tanárszakma képe és a tanári pályakép társadalmi szintű formálása, annak népszerűsítése tehát csak rendszerszerű gondolkodásban koncipiálható.
