Összefoglaló az itt megjelent tanulmányról: eLearning papers ISSN: 1887-1542 n 30, 2012. szeptember www.elearningpapers.eu - Szerzők: Stephania Bocconi, Panagiotis Kampylis, Yves Punie, Európai Bizottság, Joint Research Centre.
A cikk vizsgálja, hogyan lehet rendszer szinten innovatívvá tenni a tanítást és a tanulást. A kreatív tanulási környezet („osztályterem”) vízióját vázolja fel, és javaslatot tesz annak megvalósítására. Ezt az összetett, holisztikus, rendszer szinten értelmezett feladatot az itt szemlézett írás a tanulási eredmények, a pedagógia, a technológia és a szervezés szempontjából vizsgálja meg. A „kreatív osztályterem” olyan innovatív tanulási környezet, amelyben az informatikai eszközök által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználják a tanulás és a tanulás innovatív átalakítása érdekében a formális[1], nem formális[2] és az informális[3] tanulás során is, ám ezek csak eszközök a kreatív tanulás megvalósításához. A cikkben idézett példák olyan projekteket, tevékenységeket mutatnak be, amelyekben a kreatív jelleg az elsődleges.
A javaslat nyolc, egymással bonyolult kapcsolatban álló dimenzióból és ezen belül 28 referencia paraméterből, „építőtéglából” áll. A koncepció középpontjában az az innovatív tanítási gyakorlat áll, amelyben a pedagógusok informatikai eszközöket használnak arra, hogy a tanulás újfajta, fejlettebb, nyitott végű, kooperatív és értelmes tevékenységek során történjen. Nem az informatikával támogatott tanári magyarázatról[4] vagy az egyszerű feladatmegoldásról van szó, vagyis nem a hagyományos pedagógia informatikai eszközökkel felfrissített változatáról.
Az Európa 2020[5] stratégia számos kiegészítő stratégiai dokumentuma hangsúlyozza az innovatívabb oktatás és szakképzés szükségességét, és rávilágítanak arra, hogy különösen a formális, intézményi keretek között zajló tanulásban nagy a lemaradás. Kutatások is igazolják, hogy az oktatás hagyományos módja akadályozza a tanulás eredményességének fokozását.
A fő problémát az okozza, hogy az innovatív projektekben kipróbált módszerek nem terjednek el, megmaradnak abban a körben, amelyben kifejlesztették és kipróbálták őket. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint ezeket az innovációkat el kell terjeszteni, tanulnunk kell egymástól, világosan kell megfogalmazni a víziót, a célokat és várt eredményeket, és most kell cselekednünk[6]. Így szükségessé vált az innovatív tanulási környezet rendszerszintű megvalósításához szükséges feltételek világos meghatározása.
Általában véve igaz, hogy minél innovatívabb egy kezdeményezés, annál nehezebb széles körben gyökeret vernie. Az elterjesztéshez sok-sok egyéni és kollektív erőfeszítésre van szükség. Fel kell ismerni rendszer szinten, hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésében kulcsszerepet kell játszania az informatikai eszközök pedagógiai célú használatának, meg kell változtatni a mérési és értékelési stratégiákat és a tanterveket. A folyamatot az innováció támogatásának és az innovatív pedagógusok elismerésének kell kísérnie.
Mi is az a „kreatív osztályterem”?
E tanulmány értelmezési keretében a kreatív osztályterem olyan innovatív tanulási környezet, amely teljes mértékben kihasználja az informatika adta lehetőségeket a tanítás és a tanulás átalakítására, annak bármely formáját tekintve. A koncepció középpontjában az innovatív pedagógia áll, a tanulók lehetőséget kapnak a 21. századi kompetenciák, például a problémamegoldás, a kutatás, az együttműködés fejlesztésére. A tanulás rugalmas és vonzó, úgy tervezik meg, hogy szolgálja a tanulók egyéni szükségleteit és elvárásait.
A tanulmány a kreatív osztálytermet nyolc dimenzió mentén értelmezi: tartalom és tanterv; értékelés; a tanulás gyakorlata; a tanítás gyakorlata; szervezés, szervezet; vezetés és értékek; „bekapcsoltság” és infrastruktúra. Az ezeket alkotó, egymással szövevényes kapcsolatban álló 28 paraméter vagy tégla mutatja meg, melyek a koncepció legfontosabb innovatív elemei, ezek világítják meg a megvalósítás kulcstényezőit, és példákkal is szolgálnak. Ugyanakkor képet adnak arról is, hogy a rendszer szintjén milyen hozzáállás szükséges a fenntartható és növekvő implementációhoz. Az innováció e nyolc dimenzió mentén halad, mindegyik egyformán fontos, így aztán az innovatív tanulási környezet létrehozását innovatív politikának kell inspirálnia és támogatnia, hogy a nyolc dimenzió és azok minden eleme progresszíven épüljön be a gyakorlatba a rendszer szintjén.
Egy kreatív környezetet biztosító iskola nyolc dimenziós ábrája
Tartalom és tanterv - az első dimenzió
A tantervnek nyitottnak, rugalmasnak kell lennie, valóságos élethelyzetekhez kell kapcsolódnia, és kutatási eredményekre alapozva gyakran kell frissíteni ahhoz, hogy a kísérletezésre és a kreativitás fejlesztésére elég idő legyen, a tanulók fejleszthessék 21. századi kompetenciáikat, például a problémamegoldást, a kutatást és a kommunikációt. (1., 13., 20., 22.)[7]
Építőkövei: érzelmi intelligencia; kereszttantervi és tantárgyak feletti tartalmak; értelmes tevékenységek; nyitott források
Érzelmi intelligencia: A kreatív tanulás kulcstényezője. Sokféle tevékenységgel kell segíteni, hogy a tanulók képesek legyenek érzelmeiket kezelni, és pozitív kapcsolatokat építsenek. Az IKT biztosítja a hozzáférést olyan forrásokhoz, amelyek az önismeretet és az érzelmi intelligenciát fejlesztik. A Culture path projekt[8] nem kapcsolódik közvetlenül az IKT alkalmazásához, de azokon a településeken, ahol nincs nyolcféle kulturális intézmény, az internet is hozzájárulhat a megvalósításhoz.
Értékelés – a második dimenzió
A tudáselsajátítás hagyományos ellenőrzésétől elmozdulva új, IKT-val támogatott ellenőrzési és értékelési módokat kell bevezetni. Az értékelésnek meg kell haladnia a standardizált tesztek szintjét. Olyan integrált, autentikus és holisztikus értékelési formákat kell kifejleszteni, amelyek a valóságos élethelyzeteket szimulálják. (7., 23. 24.)
Építőkövei: az informális és non-formális tanulás elismerése; érdekes, motiváló értékelési módok; formatív (fejlesztő) értékelés
Az informális és non-formális tanulás elismerése: A tanárok és a tanulók informális és non-formális tanulásának elismerése is az innovatív tanulási környezet kulcstényezője. Ilyen tanulási lehetőséget biztosítanak a nyitott online tananyagok, pl. videók, poadcastok. A „flipped classrom”[9] megoldás például olyan félig online (blended) tanulás, amikor az új anyagot otthon olvassák el, nézik meg a tanulók, a jelenléti foglalkozás során pedig pl. problémamegoldó tevékenységeket vagy vitát folytatnak vele kapcsolatban. Célja a passzív tanulás aktivizálása.
A tanulás gyakorlata – a harmadik dimenzió
A tanulási tapasztalatra fókuszál és arra, hogy a tanulók hogyan vesznek részt benne. Rugalmasnak, játékosnak és élvezetesnek kell lennie, ki kell elégítenie a tanulók egyéni tanulási szükségleteit és elvárásait, és rá kell vezetnie a tanulókat az önszabályozó tanulásra. ((14-16., 18., 19., 21.)
Építőkövei: felfedeztető tanulás, alkotó (produktív) tanulás, játékos tanulás, önirányítás, személyre szabott tanulás, kooperatív tanulás
Felfedeztető tanulás: A kreatív tanulási környezetnek biztosítania kell, hogy a tanulók komplex problémákkal foglalkozzanak, fogalmakat, elméleteket vizsgáljanak meg, hogy így is fejlődjék kritikai gondolkodásuk, valamint az a képességük, hogy kapcsolatot teremtsenek látszólag össze nem függő dolgok között. Az interneten például elérhetők olyan online laboratóriumok[10], amelyekben gyakorolhatják a kutatás alapú tanulást.
A tanítás gyakorlata – a negyedik dimenzió
A tanár mentor szerepben vesz részt a folyamatban, a tanulás facilitátora vagy karmestere. A kreativitás és az innováció szerepmodellje, olyan pedagógiai szakértelemmel felvértezve, amit megfelelő képzési lehetőségek keretében, valamint szakmai hálózatok tagjaként szerez. (2-4., 17.)
Építőkövei: többszörös intelligencia (gondolkodás); egyéni erősségek; soft képességek, sokféle tanulási stílus
Többszörös intelligencia (gondolkodás): A pedagógusnak ösztönöznie kell a tanulókat, hogy minden lehetséges területen a lehető legjobban fejlesszék képességeiket, kreativitásukat. Az IKT-alkalmazások számos, korábban nem létező lehetőséget biztosítanak erre, pl. a hangszerkesztés felfedező jellegű megtanulását.
Szervezés és szervezet – az ötödik dimenzió
A szervezetnek, a tanulás szervezésének úgy kell működnie, hogy abban minden résztvevő „tulajdonosként” vesz részt úgy, hogy a tanulás egyre jobban megfeleljen a helyi körülményeknek és szükségleteknek. Olyan monitorig eljárást kell alkalmazni, amely értékeli az előrehaladást és folyamatosan segíti a szervezet gyakorlatának szükséges módosítását. (8., 9., 11.)
Építőkövei: a minőség monitorozása; innovatív órarend; a szolgáltatások megreformálása
Innovatív órarend: Az innovatív, rugalmas és személyre szabott órarend több lehetőséget ad a kreatív tevékenységekre. Az online naptárak például jól támogatják a különböző igények összehangolását. Egy spanyol iskola pl. 15-20 perces egységekre osztotta a tanórákat, olyan 5-6 fős csoportokkal, amelyeket több pedagógus felváltva irányít. Minden részidő egység egy-egy különböző tantárgyhoz tartozó interaktív, kooperatív tevékenységhez van rendelve. A csoportok mozgását önkéntesek irányítják[11].
Vezetés és értékek – a hatodik dimenzió
A vezetésnek nyitottnak és részvételen alapulónak kell lennie. Meghatározó szerepet kell játszania az innováció irányításában, és olyan értékeket kell megvalósítania a gyakorlatban, mint például az inklúzió és a méltányosság. (5., 6., 27.)
Építőkövei: vállalkozói kompetencia; szociális inklúzió és méltányosság; innováció menedzsment
Vállalkozói kompetencia: A kreatív osztályteremnek lehetőséget kell biztosítania olyan valóságos projektek kezdeményezésére, tervezésére és megvalósítására, amelyek innovatív produktumokat vagy szolgáltatásokat nyújtanak az iskolaközösség számára. Így kialakulhat az értelmes kockázatvállalásra, az innovációra való képesség és a vállalkozói kompetencia. Írországban például az antiszociális viselkedés visszaszorítására és a társadalmi ellenségeskedés csökkentésére alkalmaztak ilyen témájú projektet[12].
„Bekapcsoltság[13]” – a hetedik dimenzió
Az innovatív tanulási környezetben fontos szerepet játszanak azok a szociális és érzelmi tényezők, amelyek hatással vannak a bevonódásra és a motivációra. E környezetnek bátorítania kell a tanárokat és a tanulókat is arra, hogy új gondolatokkal, témákkal ismerkedjenek meg, kapcsolatokat építsenek, ezáltal nyitottá tegyék a tanulást és kiszélesítsék a tapasztalatok körét. (25., 26., 28.)
Építőkövei: tanulási események; társas hálózatok; kapcsolattartás a való világgal
Tanulási események: A kreatív osztályteremhez hozzá tartoznak a szisztematikusan tervezett jelenléti, blended és online tanulási események. Az informatikai eszközök lehetővé teszik a blended és a távoktatási események megszervezését. Az eTwinning[14] kezdeményezés Kreatív osztályterme például nyitott, online alkalmakat teremt olyan témákhoz kapcsolódva, amelyek fokozzák a formális oktatás kreatív jellegét.
Infrastruktúra – a nyolcadik dimenzió
Az innovatív pedagógiai gyakorlat olyan dinamikus technológiai és fizikai környezetet igényel, amely kitágítja a tanulás terét, alkalmas a tanulás támogatására, a kommunikációra és a tanulás eredményének megosztására is. Az összes szükséges technológiát fennakadás nélkül kell biztosítania. (10., 12.)
Építőkövei: IKT-infrastruktúra; fizikai környezet
Fizikai környezet: Minden dimenzió estében az első építőkő szerepel példaként, legyen most a második. A fizikai környezetnek ösztönöznie kell a kreativitást színeivel, hangjaival, anyagaival, hogy rugalmas, esztétikailag is motiváló, kellemes és mindenki által megközelíthető környezetet nyújtson a tanuláshoz.
A fent bemutatott nyolcdimenziós koncepció világossá teszi, hogy a kreatív osztályterem létrehozásához, a tanulás és a tanítás innovációjához és fenntartásához rendszerszerű megközelítésre van szükség. Kutatások támasztják alá, hogy a bemutatott nyolc dimenzió és a felsorolt 28 építőkő olyan alapvető tényezők, amelyek nélkülözhetetlenek az innovatív pedagógiai gyakorlathoz, amely a kreatív osztályterem koncepciójának lényege. A tanulmány szerzői azt ígérik, hogy konkrét ajánlásokat fognak megfogalmazni a kreatív osztályterem koncepciójának széleskörű elterjesztéséhez és megvalósításához.
[1] Formális tanulás: szervezett, strukturált formában folyó ismeretszerzés, amely a legtöbb esetben valamilyen bizonyítvány vagy diploma megszerzésével ér véget. Ide tartozik tehát a közoktatás, a felsőoktatás, valamint például az OKJ-s bizonyítvány megszerzését megcélzó szakmai tanfolyam is.
[2] Non-formális tanulás: az oktatási rendszeren kívül (például egy vállalat által) szervezett, az egyén igényeihez jobban illeszkedő képzések, tanfolyamok tartoznak ide, amelyek a legtöbbször nem zárulnak széles körben elfogadott bizonyítvány megszerzésével.
[3] Informális tanulás: olyan, sokszor teljesen észrevétlen mindennapos tevékenységek, amelyeknek elsődleges célja nem a tanulás vagy önmagunk képzése, de amelyek során mégis sok olyan ismeretet szerezhetünk, amelyek akár a munkaerőpiaci esélyeinket is javíthatják. Ide tartozhatnak a munkatársakkal folytatott szakmai témájú beszélgetések éppúgy, mint a televízióban látott, a munkához valamennyire kapcsolódó filmek, vagy egy új számítógépes program használatának megtanulása.
[4] Expository learning: frontális tanítás
[5] Az Európai Bizottság honlapján, magyarul: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm
[6] Digitális Menetrend Konferencia, 2011.
[7] A zárójeles sorszámok a 28 építőkőre vonatkoznak.
[8] Culture path: http://www.oecd.org/edu/ceri/49750409.pdf
[9] TeachSmith: http://www.techsmith.com/education-flipped-classroom.html
[10] iLABS: https://wikis.mit.edu/confluence/display/ILAB2/iLabs
[11] Innovative Learning Environments: http://www.oecd.org/dataoecd/0/61/49930737.pdf
[12] Valuing Education Technology in Schools in Ireland North and South: http://scotens.org/docs/2010-mvet.pdf
[13] A bekapcsoltság itt azt jelenti, hogy a tanulás szereplői olyan hálózatos térben élnek, amelyben számos inspiráló tényező van, amelyek lehetnek érdekes problémák és személyek is. Más kontextusban (Survey of schools, ICT in education) a kifejezés azt jelenti, hogy az iskola többféle korszerű módon és eszközzel kapcsolódik informatikailag a külvilághoz.
[14] eTwinning: http://www.etwinning.net/hu/pub/index.htm
