Szerző: 
Megjelenés éve: 
2015

Jelen TÁMOP-kutatás alaptéma-kijelölése („Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére”) nagyon széles lehetőségeket implikál. A megfogalmazásból az egyértelmű, hogy az ide tartotó részkutatásoknak – így kutatócsoportunk esetében a nemzetközi gyakorlat feltárásának és stratégiai értelmezésének – a pedagógus pályára és annak népszerűsítésére kell stratégiai szempontokból fókuszálnia, de számos kapcsolódó vonatkozás csak implicite érthető a címből.

Az elmúlt évtizedek nemzetközi kutatásai nem hagytak kétséget afelől, hogy az oktatás (tanulás/tanítás) folyamataiban a tanároknak meghatározó szerept játszanak, akármilyen (konstruktivista vagy egyéb) pedagógiai paradigmában gondolkozzunk is. Ezzel összefüggésben az elmúlt évtizedek szakmai erőfeszítéseinek következtében a hazai kontextusban többszörösen és jelentősen átalakult mindaz, ami a pedagógus tevékenységét, a pedagógus pályát, mindezekhez kapcsolódóan a pedagógiai pályára alkalmas személyek azonosítását, képzését, pályán tartását, továbbképzését és más kapcsolódó vonatkozást bármikor korábban jellemzett. Ezeket a változásokat mindig jelentős társadalmi és szakmai vita övezte, még ha nem is mindig a bevezetésüket megelőzően volt mód megvitatni a várható hatásaikat; és bár jellemzően nem íveltek kormányokon, választási periódusokon keresztül – ami miatt is a szakma és a közvélemény gyakran annak adott és ad mai nap is hangot, hogy az oktatásügy terén minden kormányzat mindent mindig újra kezdett – s hiányoztak a hosszú távú stratégiák és programok, most visszatekintve mégis úgy látható, hogy ma már valóban nem az a pedagógus mesterség és a pedagógus pálya Magyarországon, mint a rendszerváltozás előtti időkben volt, és e változásokban a sokféle politikai akarat, policyformálói szándék és társadalmi vízió mintha mégis egy közös szándékká állt volna össze. Nem arról van szó, hogy a változások jellege, a mögöttük húzódó ideológiai rendszerek homogénak lennének vagy azzá váltak volna az idők során; a pedagógus szakmát és pályát ma éppen e különbségekből fakadóan számos belső ellentmondás, feszültség jellemzi, amelyek gyakran jól kitapinthatóan kapcsolódnak az egymásnak ellentmondó (vagy annak látszó) ideológiai mögötteseikhez. Így a pedagógusképzésben, a pedagógus szakma szakmai konstrukciójában, a tanári mesterség mikéntjében, a pedagógus pálya felépítésében és más, már említett vagy még nem szóba hozott elemekben progresszív és visszarendezésre törekvő, kísérletező és egyensúlykereső elemek egyaránt jelen vannak, jól érzékelhető heterogenitásban. Mégis: legalább két olyan elem van a pedagógusszakma konstruálását illetően, amely ma lényegesen más helyzetet teremt ezen a téren, mint ami bármikor korábban volt a hazai kontextusban. Az egyik a Bologna-rendszerű, osztott tanárképzés bevezetése, majd az osztatlan tanárképzési modellbe történő visszaszervezése, mégis egy Bologna-rendszerű felsőoktatási hazai és nemzetközi környezetben már.  A másik: a tanári életpályamodell megjelenése a magyar oktatásügyben.

Címke: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.