Megjelenés éve: 
2015

A munka során végigkísért bennünket furcsa sejtés, vagy benyomás, mely arra vonatkozott, hogy a „gondjainkra bízott” két jelenségkör valójában inkább csak egy, már ami lényegét illeti. A társas kultúra különböző elemei tulajdonképpen az önismeret szociális leképeződéseinek felelnek meg inkább. Ezt jelezte az a tény, hogy a Nemzeti Alaptantervben (NAT) is szignifikánsan többször fordult elő az önismeret kifejezés, mint a társas kultúra. Ezt tapasztaltuk az interjúalanyok megnyilvánulásai során is, sőt amikor a nemzetközi gyakorlatra próbáltuk pár példát keresni, a társas kultúrának az oktatásban, nevelésben való szerepével kapcsolatosan, nagyon kevés találat jött fel az interneten, s pl. európai nem is nagyon volt köztük. (Ausztrál és újzélandi példákat találtunk…)

A másik dilemmánk a modell ajánlásának címzésére vonatkozott. Mindnyájan úgy láttuk, hogy a nevelési célokhoz kapcsolódó modellajánlásoknak legalább két színtéren lehet relevanciája. A tanárképzésben éppúgy, mint a végzett tanárok pedagógiai munkája során a közoktatás intézményeiben. Közelebb kerülve azonban egyre inkább úgy látszik, hogy a gyökerek teljesen azonosak, sok átfedés is lehetséges, s csupán egy-két speciális „leágazás” tesz különbséget közöttük. Ahol lehetetett, párhuzamosan kezeltük.

A modell legyen összhangban az önismeretnek és a társas kultúrának a törvényben (NAT) megfogalmazott definíciójával, elemeivel és azok oktatásba való beemelésének társadalmi céljaival. A jelenleg érvényben lévő pedagógusképzési programokhoz könnyen illeszthető legyen és általában is vegye figyelembe a pedagógusképzés, a pedagógus továbbképzés és a (köz) oktatás körülményeit, feltételeit és lehetőségeit. Tegyen kísérletet az elemeiben a jelenlegi rendszerben is nagyrészt meglévő önismereti és társas kultúrával kapcsolatos fontosabb ismeretek és módszerek koherens folyamatba kanalizálására. Ugyanakkor azonban, feleljen meg azoknak a szakmai elvárásoknak, feltételeknek és protokolloknak is, melyek a jelenségkörrel foglalkozó más tudomány és szakma művelői számára elvártak. Meggyőződésünk, hogy ezen a területen való hatékony ismeretközlés feltételei nagyobb már adottak, de olykor a megfelelő szintű szakmai kommunikáció hiánya, (társas kultúra!) máskor a merev és nem mindig életszerű pályázati és gazdálkodási szabályok, vagy egyéb, ehelyütt nem részletezett tényezők akadályozták a „célba érést”. Ebben megerősítettek az interjúalanyaink is. Mindazonáltal reménykedünk abban, hogy csekély figyelem és munka ráfordításával, s talán egy kis pénz segítségével hathatósan lehet elősegíteni a Nemzeti Alaptantervben (NAT) megfogalmazott elvárások érvényesülést az önismeret és a társas kultúra egyes elemeit illetően. Nagyon sokat elmond ennek lényegéről az egyik, csaknem húsz év tanárképzési tapasztalattal rendelkező interjúalanyunk, egy rövid idézet, illusztrációként:

„...NAT próbálja a művészetek iránti érzékenységet is felkelteni, ugye a tánc és dráma külön műveltség terület például. Tehát sokoldalú személyiségfejlesztést céloz meg a NAT, de én attól félek nagyon, amitől egyébként nem is hogy félek, hanem amit egyébként hallok és tapasztalok is gyakran azért a NAT sok esetben olyan módon írott malaszt maradt csak. A pedagógusok a követelmény részét nézik meg, csak a követelmény részét veszik figyelembe, és azt a sok egyéb részét amiből tanulni lehetne azt nem. Tehát azt, hogy mennyi lehetőséget mennyi ötletet ad mennyi az egyes tantárgyakon belül mennyi fejlesztési utat mutat meg. Mely megismerési célokat fogalmaz meg, azt nem nagyon veszik figyelembe, hanem inkább azt, hogy NAT-ot úgy érzik, mint hogyha egy korbács lenne, ami az ő hátukon csattan. Ennek és ennek meg kell felelnem, mert ha nem felelek meg, akkor nem vagyok jó pedagógus. Ki kell pipálnom, hogy én azokat a követelményeket teljesítettem, hogy azokat a képességet fejlesztettem. Nem jól értelmezik a pedagógusok a NAT-ot, még mindig erről van szó. Tehát inkább egyfajta normatív dokumentumként és nem pedig egy támogató segítő jellegű dokumentum. A NAT-nak azért van egy erősen támogató karaktere és, hogy az ő munkájukat szeretné valamilyen módon megkönnyíteni. Szeretne kulcsot adni a kezükbe. Nem úgy kell tekinteni a NAT-ot, mint egy számon kérő, vagy előíró dokumentumot, persze van preskriptív jellege is kétségkívül. Mert hát azért tanterv, tantervfajta….”

Címke: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.