Megjelenés éve: 
2015

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását, azaz a médiatudatosság fejlesztését.

A tanulmány két részből áll: I. A médiaműveltség fejlesztésének különböző szintjei a közoktatásban és II. A tanárképzés: felkészítés a médiaműveltség fejlesztésének feladataira.

            Az I. fejezetben a médiatudatosság területhez fűződő horizontális pedagógiai elemekhez kapcsolódva egyrészt azt vizsgáljuk meg, hogy az oktatáspolitikai dokumentumok szerint a tanároknak milyen kompetenciák fejlesztésére kell felkészülniük, másrészt áttekintjük a kompetenciafejlesztéshez rendelt tartalmakat. Ez a pedagógusképzés felől tekintve azért fontos, mert a felsőoktatási intézményeknek határozott célképzetet ad. A médiatudatosság fejlesztése végigvonul az iskoláztatás egészén, tehát a fejlesztési feladatokra a pedagógusképzés minden képzési formájában fel kell készíteni a hallgatókat.

            A fejezetben tehát azt elemezzük, hogy az oktatáspolitikai dokumentumok az iskolák számára milyen módon teszik lehetővé vagy írják elő a gyerekek médiatudatosságának fejlesztését.

A médiaműveltség fejlesztésének módjait három megközelítésben tárgyaljuk: egyrészt kereszttantervi területként, másrészt tematikai egység minőségében, illetve önálló tantárgyi formában, a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy keretében. Ennek megfelelően a tanulmány első részének alfejezetei így követik egymást: A médiaműveltség fejlesztése mint kereszttantervi feladat, A médiaműveltség a kerettantervekben illetve A médiaműveltség fejlesztése tantervi egységekben (A mozgóképkultúra és médiaismeret kötelezően választható tárgyként és A mozgóképkultúra és médiaismeret a Művészetek műveltségi terület részeként).

A tanulmány a tantervi szabályozás jelenlegi helyzetéből indul ki, és sorra veszi azokat a módszertani lehetőségeket, amelyekkel a tanulók mozgókép- és médiaértése fejleszthető. A három megközelítés ugyan a fejlesztés három szintjét jelenti, hiszen a médiaműveltség fejlesztése az első két esetben nem a nevelés elsődleges célja, mégis érdemes őket egységben szemlélni. Reményeink szerint tehát azt mutatjuk meg, hogy a médiatudatosság ügyét többfajta képzési forma szolgálhatja. A Nat tehát lehetőséget ad a tartalmak rugalmas elhelyezésére, a tanulói kompetenciák körültekintő alakítására. Ugyanez a tanulók felől nézve a választás bizonyos szabadságát is jelenti. Az volna a szerencsés, ha az alapvető tudáselemeket és kompetenciákat valamennyi tanuló megkapná, ugyanakkor az érdeklődők továbbléphetnének, a területtel hivatásszerűen foglalkozni szándékozók pedig még magasabb szintű oktatásban részesülhetnének.

            II. A tanárképzés: felkészítés a médiaműveltség fejlesztésének feladataira című fejezetben sorra vesszük mindazokat a képzéseket, amelyek a tanárképzésben vagy a tanárképzést megalapozó alapszakokon illetve más formákban céljaik között szerepeltetik a tanárok – szélesebb értelemben véve: a pedagógusok – kompetenciáinak és szakmai felkészültségének megalapozását és kiteljesítését.

A médiaműveltség fogalmára, illetve a médiaműveltség fejlesztésének elméleti meggondolásaira itt nem térünk ki – a fogalmi alapozást a projekt második részéhez tartozó tanulmányban indokolt elvégezni. 

Érdemes viszont utalni a médiaműveltséghez kapcsolódó kompetenciákra: a médiaműveltséget a kompetenciák rendszerének sokfajta összefüggésében lehet értelmezni, a megközelítések egyikének központjában az úgynevezett információs műveltség áll (Varga 2008), egy másik modell a médiaműveltséget a digitális műveltség kontextusába helyezi (Koltay 2009). A médiaműveltség szintjének értékelésére vonatkozó kritériumokat egy bizottsági jelentés tartalmazza (Celot–López–González-Thompson 2009).

            Röviden ki kell térnünk a tanulmány szóhasználatára, pontosabban néhány kulcsfogalom helyére a szövegben: az alábbiakban a médiatudatosság, a médiaműveltség és médiaértés fogalmát szinonimaként használjuk. A fenti szakirodalom részletesen tárgyalja ezen fogalmak és további rokon fogalmak (digitális írástudás, a digitális műveltséghez kapcsolódó kompetenciák stb.) jelentését. 

Címke: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.