A magyarországi ökoiskolák hálózata

Az öko-iskola-hálózat a nemzetközi pedagógiai színtéren 1986-ban indult útjára az ENSI egyik programjaként. Az öko-iskola hálózat az ENSI minden tagországában azonos elvek, módszerek alapján épül fel. Első fázisban minden országban az ENSI helyi képviselői megkeresnek néhány olyan iskolát, mely már előzőleg tett olyan lépéseket, melyek arról tanúskodnak, hogy az iskola erősen elkötelezett a környezeti nevelés terén. Az öko-iskola-hálózat építésének első szakaszában ezekkel az iskolákkal intenzív munka folyik. A hálózatépítés eme első szakaszának leglényegesebb eleme, hogy az öko-iskola-hálózat alapelveit a helyi körülményekhez igazítják és kidolgozzák azokat a módszereket, melyek az adott országban leginkább szolgálják az iskolák ökologizációját.

A következő fázisban a kidolgozott alapelvek, módszerek kipróbálása és finomítása történik, a tudományos kutatók és az iskolák együttműködésének eredményeként. Ebben a szakaszban kerül sor az öko-iskolák működési sajátságainak, kritériumainak és indikátorainak a meghatározására, ami a további iskolafejlesztések, valamint a nemzetközi együttműködést megalapozó összehasonlító vizsgálódások szempontjából fontos.

A harmadik szakaszban az illetékesek a kidolgozott és kipróbált alapelvek és módszerek alapján megpróbálnak egyre több iskolát bevonni az öko-iskola-hálózatba.

 

A magyarországi megvalósulási folyamat

Az Öko-iskola Hálózat Magyarországon az Országos Közoktatási Intézet (OKI) kezdeményezésére, Havas Péter, az OECD ENSI magyarországi nemzeti koordinátora szakmai irányításával és vezetésével 2000 márciusában jött létre 22 intézményi taggal. Az öko-iskola szó megnevezi egy közoktatási intézmény nevelési minőséget, értékrendjét és tartalmát; a névadást azonban viták előzték meg és e viták azóta sem csitultak. Az „öko-” szó előtagként való használata ugyanis meglehetősen sokféle. Tudományosan lefoglalta és használja mind a közgazdaságtan, mind a környezettudomány. Jelentős mértékben és kétes módon használja a kereskedelmi célú reklám is. Az öko-iskola fogalom jelentésének kidolgozása és térhódításának kezdete is ekkor indult el, a hazai öko-iskolák működési kritériumainak, indikátorainak, jellegzetességeinek összegyűjtésével, feldolgozásával és ezek széleskörű szakmai megvitatásával.

A magyarországi megvalósítás némileg eltért az OECD ENSI öko-iskolákra vonatkozó, fentebb ismertetett elveitől és lépéseitől, tekintettel arra, hogy 2000-ben már rendelkezésre állt több OECD ENSI tagország tapasztalata. Ezért Magyarországon egyszerre indult meg a hálózatépítés első és harmadik fázisa.

A Magyarországi Öko-iskola Hálózat létrehozásának korábbi hazai feltételei megalapozták és előkészítették az iskolai környezeti nevelés terén szükséges minőségi előbbrelépés feltételeit:

1. Számos iskolai környezeti nevelési innováció áll már rendelkezésre (publikált programok, kiadványok, továbbképzések, hozzáférhető helyi tantervek, szakmai szervezetek aktivitásai).
2. Elkötelezettek és felkészültek a környezet-pedagógusok, akik tantárgyaik keretében és a tanórán kívüli környezeti nevelés terén innovatívak, hatékony tanítási módszerekkel és kompetenciákkal rendelkeznek.
3. A környezeti nevelés terén tevékenykedő pedagógusok korábban elszigetelt innovációkat képviseltek, munkájuk az adott iskola pedagógiai programjában, arculatában és értékrendjében nem vált meghatározóvá. Az öko-iskolák létrehozásával szükségessé és lehetségessé vált, hogy az iskolavezetés és az iskolafenntartó megállapodjanak és biztosítsák azt, hogy az iskola rendszerszerűen, pedagógiai és más tevékenységeiben (pl. környezetgazdálkodásban, helyi kapcsolatokban, továbbképzéseken stb) képviselje az ökológiai tudatosságot, a fenntarthatóság követelményeit.
4. Lehetővé vált a SOROS Alapítvány által támogatott környezeti nevelési mintaiskolák tapasztalatainak, tudás- és kapcsolati tőkéjének továbbfejlesztése.
5. Alkalmazhatóvá váltak azok a magyarországi iskolafejlesztési törekvések, amelyek elsősorban az „önfejlesztő iskolák” tapasztalatainak, az alternatív és kiemelkedően innovatív iskolák fejlesztési módszereinek adaptálására épültek.
6. Az öko-iskolai szinten rendszerbefoglalt és kiterjesztett környezeti nevelés egyidejűleg a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának térhódítását is elősegíti. Ezzel lehetővé válik, hogy az iskolák pedagógiai programjának szerves részévé váljon a demokráciára, a felelősen aktív polgárrá nevelés is. A hazai öko-iskolák e törekvéseket követve fejlesztették-fejlesztik programjaikat, módszereiket.

A Magyarországi Öko-iskolák Hálózata létrehozásával az volt az OKI egyik célja, hogy a környezeti nevelés terén innovatív iskolák közül minél többet bevonjon a hálózatba. Az OKI első lépésként a hálózatépítés OECD ENSI által kidolgozott fejlesztési modelljének harmadik szakaszába kezdett bele annak érdekében, hogy az OECD ENSI nemzetközi együttműködések során felhalmozódott tapasztalatokat minél szélesebb körben megossza a magyar iskolákkal. Ezzel párhuzamosan indult meg sokkal szűkebb körben, három gyakorló iskolát bevonva az az pedagógusképzésbe épített akciókutatási tevékenység, mely sokban hasonlít az ENSI többi tagországában az öko-iskola hálózat kiépítése első fázisaként zajló munkához. Kötetünk egy másik tanulmánya beszámol a pedagógusképzési akciókutatás eredményeiről is.

 

A hálózat céljai

Pedagógiai célok

Az Öko-iskola Hálózat célja, hogy az iskolák működésében a lehető leginkább érvényesüljenek a következők:

• A környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei éppúgy érvényesüljenek a tanításban, az iskola működtetésében, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során.
• Az iskola környezettudatos működése kapjon szerepet a környezeti nevelés tevékenységben is, vagyis a diákok tanulmányozzák, ötleteikkel, munkájukkal pedig segítsék az iskola környezettudatos működését.
• Az iskolai munkához több szálon kapcsolódjék a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok is képezzék részét az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan.
• Az iskola helyi tantervében és pedagógia programjában jusson meghatározó szerep a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének.
• A tanulók legyenek aktív és egyenrangú szereplői az iskolai életnek, beleszólási joggal az őket érintő kérdésekben.
• Az iskola dolgozói (vezetőség, tanári kar, technikai személyzet) legyen tudatában a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával, és ezt a szempontot mindennapi munkája során érvényesítse is.

Mindez nem jelenti azt, hogy csak azok az iskolák lehetnek öko-iskolák, melyek életének minden mozzanatát áthatja a fenntarthatóság, a környezeti nevelés eszméje. Minden olyan iskola öko-iskola lehet, mely elkötelezte magát amellett, hogy működésében a lehető legjobban érvényesíti a fenti elveket. Az iskolák helyzete azonban nagymértékben különbözik egymástól. Például egy kis falusi iskolában sokkal egyszerűbb megvalósítani azt, mint egy nagyvárosi iskolában, hogy a tanárok és a gyerekek környezetkímélő módon járjanak iskolába. Azonban egy nagyvárosi iskolában is lehet törekedni arra, hogy minél kevesbben járjanak iskolába autóval. Az öko-iskolaságnak pedig ez a törekvés a legfontosabb mozzanata. A kis falusi iskolának is biztosan van olyan működési területe, amelyen érdemes lenne a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve változtatni, a széntüzelésű kályhát le lehetne cserélni modernebbre stb.

Az öko-iskolai lét tehát egyfajta szempontrendszer, mely irányt mutat az iskolafejlesztésnek. Minden iskolában zajlik ugyanis iskolafejlesztési munka. Minden iskola igyekszik megfelelni a változó igényeknek. Minden iskola beépíti valamilyen módon az új pedagógiai irányzatokat vagy az új tudományos ismereteket oktatási, nevelési munkájába. Minden iskola cseréli, fejleszti elavult eszközeit, felújítja épületeit. Az öko-iskolák az iskolafejlesztést úgy végzik, hogy minden fejlesztő lépés megtételekor különös figyelmet fordítanak a fenntarthatóság szempontjaira.

Szükséges hangsúlyoznunk, hogy a fenntarthatóság nem csak fizikai, természeti fenntarthatóságot jelent, hanem társadalmi, szociális fenntarthatóságot is. Hiszen amíg egy társadalom maga nem működik fenntartható módon, addig szinte bizonyos, hogy a fizikai természeti környezetre való hatásai is rombolóak lesznek. Amíg az emberek egymás közti viszonyaiban nem érvényesülhetnek kellőképpen mindenki szempontjai, amíg bizonyos embercsoportok érdekei korlátlanul érvényesülhetnek más emberek érdekei rovására is, addig nem valószínű, hogy a természet, a fizikai környezet szempontjai egyáltalán felmerülnének a döntéshozatali folyamatokban. Mindezeket figyelembe véve az öko-iskolaság fontos szempontja a részvételi demokráciára nevelés. Az öko-iskolai nevelés legfontosabb célja ugyanis az, hogy a diákok képessé váljanak részt venni saját helyi közösségük aktív tagjaként, érdekeiket demokratikus módon érvényesítve, az őket érintő helyi és a globális problémák megoldásában.

Összegezve az elmodottakat, megállapítható, hogy az öko-iskolák olyan innovatív iskolák, melyek a környezeti nevelést, fenntarthatóság pedagógiáját tekintik tevékenységük motorjának. Az öko-iskolák innovativitása három szinten mutatkozik meg (Posch 1999):

• Pedagógiai szinten
• A társas kapcsolatok szintjén
• Technikai, gazdasági szinten

Pedagógiai szinten az öko-iskolák:

• a komplex, valós élethez közel álló szituációkat részesítik előnyben az előre megtervezett, irányított tanulási formákkal szemben.
• az egyes tantárgyak felől a tantárgyközi kérdéskörök felé fordulnak.
• a passzív szabály- és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó, a helyi környezetért való cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt.
• a kizárólag felülről lefele irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett figyelembe veszik a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézeteit is.

A társas kapcsoltok szintjén az öko-iskolák arra törekednek:

• hogy az iskolában ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket, hanem az egész iskolára jellemző legyen a csapatmunka.
• hogy a társas élet szabályai ne előre meghatározottak legyenek, hanem a diákok felelős részvételével, tárgyalások során alakuljanak ki.
• hogy az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakuljanak, az iskola ne csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is legyen az ilyen jellegű kapcsolatoknak.

A technikai/gazdasági szinten az öko-iskolák igyekeznek:

• takarékosan bánni az energiaforrásokkal.
• csökkenteni a hulladékok mennyiségét.
• az iskola külső belső környezetét esztétikusan alakítani.
• megteremteni az egészséges munkavégzés, tanulás feltételeit.

 

Oktatáspolitikai célok

Az Öko-iskola Hálózat nem csak az egyes iskolák működésére kíván hatással lenni, hanem igyekszik az öko-iskolák működését az oktatáspolitika befolyásolásával is elősegíteni. Az oktatáspolitikai célok két fő csoportra oszthatók. Egyrészt a Hálózat igyekszik megteremteni a minőségi öko-iskolai munka elismertségét, másrészt az öko-iskolai tevékenységek finanszírozási feltételeinek javítására törekszik. Az első célt szolgálja a Hálózat munkatársai által kidolgozott, a tervek szerint az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium által közösen alapítandó Öko-iskola Cím tervezete, melyről a továbbiakban, a Hálózat tervei között részletesebben lesz szó. A második cél elérése felé tett első lépést pedig a 2001/2002-es tanévben az „Iskolai programok az ökológiailag fenntartható iskolafejlesztésért”, az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium által közösen kiírt pályázat jelenti.

A hálózat működése

Tevékenységek:

Honlap

A http://www.okoiskola.hu honlap folyamatosan friss hírekkel, pályázati lehetőségekkel, külföldi kitekintéssel, adatbázisokkal áll minden érdeklődő rendelkezésére. A honlapon olvasható a Hálózat története, rövid ismertető magáról a Hálózatról, tagjainak és együttműködő partnereinek elérhetőségei, az öko-iskola-kritériumok tervezete, a Hálózat eseményei, és a kapcsolódó továbbképzések adatai és hírei. A honlap archívumában fellelhetők a Hálózat életének korábbi eseményeiről szóló beszámolók is. A Külföld rovatban a honlap látogatói megismerkedhetnek a fenntarthatóság pedagógiájának legfontosabb hazai és külföldi törekvéseivel, eredményeivel, és kapcsolatot teremthetnek az itthoni és a külföldi öko-iskolákkal. On-line kérdőívünk segítségével tagiskoláink és a bekapcsolódni szándékozó iskolák az Interneten keresztül folyamatosan frissíthetik adataikat.

A Honlaphoz kapcsolódva működik az Öko-iskola Hálózat elektronikus hírlevele, mely kéthetente tájékoztat a Hálózattal kapcsolatos eseményekről, hírekről. Jelenleg több mint 240 címre jut el.

 

Továbbképzések

2002 szeptemberében indult meg az öko-iskolák vezetői számára az Országos Közoktatási Intézet és a Közoktatási Vezetőképző Intézet által közösen kidolgozott továbbképzés, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium is támogat. A továbbképzés alapelvei:

• A továbbképzés az egyes iskolákban folyó munkára, a meglévő tervekre épít; abban segít, hogy a vezető az amúgy is elvégzendő feladatát eredményesebben tudja realizálni.
• A képzés az öko-iskolák vezetése során felmerülő kérdésekre összpontosít, a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati módszertanával is ebből a szempontból foglalkozik.
• A képzésben a gyakorlati feladatok elvégzése során a minőségfejlesztési szemlélet is érvényesül.
• A továbbképzés során az „önfejlesztés” filozófiája és gyakorlata érvényesül.
• A képzés erőteljes munkáltatáson alapul, amelyre részben a továbbképzés kontaktórái során, részben pedig az otthoni feladatokon keresztül kerül sor. Éppen ezért a 90 órás képzés harmada távoktatási keretek között valósul meg. Az otthoni feladatokon a kontaktórák között e-mailen illetve postai úton együtt dolgozhatnak a résztvevők.
• A képzés távoktatási része a kétoldalú és többoldalú elektronikus kommunikációra épül.
• A továbbképzés során készülő feladatok közül a legsikeresebbek a későbbiekben az öko-iskolai kézikönyvben fognak megjelenni.

 

Kutatások

Mind a gyakorlati pedagógiai munkát segítő akciókutatással, mind a fenntarthatóság pedagógiáját elméleti oldalról megalapozó pedagógiai-pszichológiai kutatásokkal segítjük tagjaink munkáját. A pedagógiai-pszichológiai alapkutatásokban arra keressük a választ, hogyan gondolkodnak a diákok a környezeti folyamatokról, problémákról, mennyire ismerik a problémák okait, hogyan látják saját szerepüket a környezeti problémák megoldásában. Megvizsgáljuk azt is, vajon van-e különbség e kérdések tekintetében az öko-iskolába járó és más diákok között. Eredményeinket ez év végén kötetben jelentetjük meg.

 

Külföldi kapcsolatok

Az Öko-iskola Hálózat tagjai már számos nemzetközi rendezvényen bemutatták nagy sikerrel a magyar környezeti nevelés eredményeit, és több nemzetközi programban is részt vesznek a Hálózat és az Országos Közoktatási Intézet támogatásával. A nemzetközi kapcsolatok közül kiemelkedő jelentőségű e téren a Science Across the Europe programban való részvétel, mely a tantárgyközi integrációt, a természettudományos nevelés korszerű, életközeli, környezettudatos szemléletének terjedését szolgálja. A világ minden táján több ezer diák kapcsolódott már a Science Across the World programhoz. Minden kontinensen, így Európában is működik a programnak egy központja; ez koordinálja a helyi tevékenységet: Európa esetében ez a Science Across Europe- központ. A központok a résztvevő országok szakembereivel közösen dolgozzák ki a bekapcsolódó osztályok, iskolák számára a program egységeit, az úgynevezett Unitokat. Az egységeket, melyek egyaránt illeszkednek az egyes országok tanterveihez és a közös, európai környezeti értékekhez, problémákhoz is, 12 európai nyelvre fordítják le. A bekapcsolódó osztályok a maguk természettudományos, esetleg idegen-nyelv óráik keretében 2–4 tanóra terjedelmű projekteket valósítanak meg. A programok a közvetlen iskolai környezettel kapcsolatos vizsgálódásokra, mérésekre, adatgyűjtésekre, kísérletekre épülnek.

A magyarul Természettudományokkal Európán Keresztül című program logisztikai központja Angliában van, ahol évről-évre összegyűjtik a programban regisztrált iskolák adatait és címeit. Ebből a hatalmas címlistából válogathatnak a hazai diákok és pedagógusaik, megfelelő partnereket keresve az együttműködéshez. A diákok a felvett adataikat Interneten elküldik azoknak a külföldi partneriskolákban tanuló diákoknak, akik ugyanabban az időben ugyanazt a témát dolgozzák fel. Ezzel lehetővé válik egy, a diákok, a pedagógusok és az iskolák közötti kommunikáció. A különböző országokban élő diákok megismerhetik más országok környezeti adatait, külföldi diákok környezeti nézeteit, és összehasonlíthatják saját adataikkal és véleményükkel. A programban való részvétel tehát egyaránt fejleszti a diákok természettudományokkal kapcsolatos gondolkodását, kommunikációs és informatikai készségét.

A Természettudományokkal Európán Keresztül nevet viselő iskolai együttműködési és környezeti-természettudományos nevelési program Havas Péter kezdeményezésére és szakmai irányításával hat évvel ezelőtt indult el Magyarországon. Az öko-iskolák közül jelenleg tíz vesz részt a programban, de a bekapcsolódó öko-iskolák száma évről évre bővül. A program egyik legfontosabb része az Interneten folyó idegen nyelvű kommunikáció, ezért több iskola vagy az infrastrukturális háttér hiányosságai, vagy a természettudományos kolléga nem megfelelő szintű nyelvismerete miatt marad ki a programból. Szerencsére a program sok iskolában indított el együttműködést a nyelvtanárok és természettudományokat tanítók között is. Az Internettel nem rendelkező iskolák számára pedig az egységekkel való foglalkozás miatt önmagában, a nemzetközi kommunikáció nélkül is megéri a programhoz való csatlakozás. A Természettudományokkal Európán Keresztül (Science Across the Europe) program magyarországi megvalósulásáról részletesebb információk a http://www.sae.hu honlapon olvashatók.

Az Öko-iskola Hálózat képviselői rendszeresen részt vesznek az OECD ENSI által szervezett konferenciákon, szakmai továbbképzéseken, találkozókon. Ezeket mutatja be az alábbi táblázat:

Esemény	Időpont, Helyszín
OECD ENSI éves találkozó	2002. február 14–16, Weilburg, Németország
Learnscape konferncia	2001. október 6–9. Reichenau, Ausztria
SEED Hálózat előkészítő látogatása	2001. október 11–14. Reichenau, Ausztria
ENSI éves találkozó	2002. március 8–10, Bécs, Ausztria
International Principal Conference	2000. augusztus 31–szeptember 3. Weilburg, Németország

Az OECD ENSI találkozóin a Hálózat képviselői minden évben beszámolnak a hazai fejlesztések eredményeiről, problémáiról. A másik három eseményen való részvétel pedig biztosította, hogy a Hálózat kapcsolódjon az OECD ENSI keretein belüli nemzetközi együttműködésekhez. Az iskolavezetés és a környezeti nevelés kapcsolatát fejlesztő együttműködés részéként négy fő vett részt a weilburgi „Principal Confernce”-en. A SEED hálózat az OECD ENSI legátfogóbb nemzetközi együttműködési terve, melyet a Hálózat tervei című részben részletesen is bemutatunk. A Learnscape mozgalom magyarországi meghonosítását szolgálta a Hálózat képviselőjének részvétele az ebben a témában tartott konferencián. A „Learnscape” kifejezés két szónak (learn=tanul és landscape=táj) az összevonásából keletkezett. A szóösszetétel mögötti fogalom a tanulás, az ismeretszerzés és a táj, a környezet, az iskola környékének az egymáshoz közelítését igyekszik szorgalmazni. Megfelelő magyar fordítása még nem született meg.

Az Öko-iskola Hálózat képviselői mindezeken kívül részt vesznek a CIDREE (Consortium of Institutions for Development and Research in Education in Europe, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetek Európai Konzorciuma) iskolahálózatok kialakításával és működtetésével foglalkozó kollaboratív projektjében is. A kollaboráció célja annak feltárása, hogy milyen új lehetőségeket jelent az iskolák közötti hálózati együttműködés (networking) az információk áramlásával, a fejlesztési eredmények, módszertani innovációk terjesztésével a szervezet tanulása és az egyes intézmények tudásmenedzsmentje számára. A hazai öko-iskolák hálózattá szerveződése hozzásegíti az egyes iskolákat saját helyzetük és eredményeik pontosabb feltárásához, és a folytonos önfejlesztéshez. A CIDREE iskolahálózatokkal foglalkozó nemzetközi projektje a hazai öko-iskolák számára módszertani és elvi-metodológiai jelentőségű felismeréseket és további külföldi együttműködési lehetőségeket kínál. A Hálózat képviselői 2002. február 7–9. között részt vettek a CIDREE kollaboratív projekt műhelytalálkozóján Klagenfurtban, Ausztriában. A projekt végeredményeképp egy kötet is napvilágot lát majd, amely hét európai iskolahálózat tapasztalatait, eredményeit, problémáit mutatja be.


Tanulási eszközök fejlesztése

A Hálózat segíti az öko-iskolák számára hasznos pedagógiai segédanyagok, könyvek, oktató-csomagok létrejöttét, és folyamatosan tájékoztatja tagjait az újonnan megjelent segédletekről. A Hálózat első nagyobb volumenű saját fejlesztése a http://www.hulladek-suli.hu weboldalnak a kerettantervi lehetőségekhez való kapcsolása, óravázlatokkal, kapcsolódási pontok felvázolásával.


A bővítés

A Hálózat nyitott minden magyarországi közoktatási intézmény számára. A 2000 márciusi indulás óta körülbelül duplájára emelkedett a tagiskolák száma. Jelenleg 35 tagiskolával működik. A csatlakozáshoz nem szükséges más, mint egy, az iskola igazgatója által aláírt, az alábbi címre eljutatott levél, mely ismerteti az iskola tevékenységét és kifejezi csatlakozási szándékát.


Országos Közoktatási Intézet, Program és Tantervfejlesztési Központ

1051, Budapest Dorottya u. 8.
Telefon: (36) 1 318–50–74
Fax: (36) 1 318–23–73
E-mail: vargaa@oki.hu

A tagok adatai

Iskola Kapcsolattartó Cím Telefon

VJRKTF Gyakorló Iskola Sipos Imréné Esztergom, Helischer u. 5. 2500 33/413–911; 33/412–528

Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kókainé Varga Betarix Debrecen, Margit tér 19. 4031 52/498–322

Algyői Általános Iskola Iván Zsuzsanna Algyő, Kastélykert u. 59. 62/267–284

Rogers Iskola László József Bp., Aga u. 10. 1113 1/209–3609

Árpád Fejedelem Általános Iskola Gyetkó Katalin Ráckeve, Kölcsey u. 7. 2300 24–485–718

Zrinyi Miklós Általános Iskola Gayer Ildikó Nagykanizsa, Zrínyi u. 38. 8800 93/312–078

Csokonai Általános Iskola Dömötör Sándor, Farkasné Zsobrák Ilona Nagybajom, Kossuth L. u. 10. 7561 82/357–163

Fekete István Általános Iskola Veres Lajosné, Simonné Kósa Zsuzsa Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312–932

Szűcs Sándor Általános Iskola Lévai András Bp., Ugró Gy. u. 1–3. 1047 1/233–2978

Remetekertvárosi Általános Iskola Varga Lászlóné Bp., Máriaremetei út 71. 1028 1/275–86–75

Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépisk. Dr. Hévvízi Sándorné Orosháza, Kossuth tér 1. 5900 68/412–021

Berze- Nagy János Gimnázium Molnár Tamás 3300 Gyöngyös, Kossuth u. 33. 37–312–590/44

Vörösmarty Gimnázium Varga Ibolya 2030 Érd, Széchenyi tér 1. 23/365–671

Hunyadi J. Általános Iskola Szabó Kornélia Kecskemét, Kandó K. u. 14. 76/ 480–564

Zsigmond téri Gimnázium Debreceni Katalin Bp., Lajos u. 1. 1023 1/335–09–08

Vass Lajos Általános Iskola dr. Szentpétery Lászlóné Bp., Csokonai u. 9. 1193 280–56–16 30/919–8959

Tokaji F. Gimnázium Dévald István Tokaj, Bajcsy Zsilinszky u. 18–20. 3910 47/352–236

Szepsi . Cs. M. Általános Iskola Krakkai Valéria Bereczky Béla Telkibánya, Szabadság út 6. 3896 46/388–606

Dózsa György Iskola dr. Molnárné Gócz Ajnácska Balassagyarmat, Dózsa u. 17. 2660 35/300–829

Pécsi Sándor Általános Iskola Kozma Lászlóné Sajószentpéter, Harica u. 1. 3700 48/521–113

Zrínyi Általános Iskola dr. Kristonné Kiss Klára Tiszafüred, Fő u. 2. 59/352–042

Kölcsey Ferenc Gimnázium Pozsik Lajos Zalaegerszeg, Rákóczi u. 49–53. 8900 92/511–587

Bem-Széchenyi Általános Iskola Bilku Rolandné Veszprém, Aradi vértanuk u. 2. 88/429–822

Pannónia Általános Iskola Somogyi Gábor Bp., Pannónia u. 12. 1192 1/282–51–57

Szent László Általános Iskola Molnár Józsefné Nyírbéltek, Kossuth u. 1–3. 4372 42/389–214

Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola Gerőcsné Czeglédy Irén Bp., Községház u. 8–10. 1028 T:397–4479 F: 397–0959

Általános Iskola Kiss Papp Zoltán Szilvásvárad, Egri u. 8. 334 36/564–009

Hunyadi János Gimnázium Ipari Szakmunkásképző Iskola Horváthné Harton Anna Bácsalmás, Szent János u. 5. 6430 Pf: 12 79/341–054

Petőfi Sándor Gimnázium Novák Kovács Zsolt Sárbogárd, József A. u. 4. 7000 25/460–052

Alternatív Közgadasági Gimnázium Hites Borbála, Marsi Zoltán Budapest, Raktár u. 1. 1035 1/3886759, 1/2503752

Somosi Általános Iskola Molnár Zoltán 3121 Salgótarján-Somoskőújfalu, Semmelweis út 2. 06–32–435–095

Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet Komáromi Sándor 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. T.: 66/250–311

Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ Tratnyek Magdolna 7634 Pécs, Pázmány P. u. 27. 72/ 552080

Templomdombi Általános Iskola Csalló Attila 2000 Szentendre, Alkotmány u. 12. 26/ 300556

Herman Ottó Általános Iskola Kovács István 4461 Nyírtelek, Iskola u. 2. 42/ 525033

A hálózat tervei

Kétszintű hálózat kialakítása – Az Öko-iskola Cím

A Hálózat munkatársai pályázati kiírást alkottak az Öko-iskola-cím elnyerésére. A tervek szerint a pályázatot az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közösen írja ki. Pályázhat minden magyarországi közoktatási intézmény, mely munkatervet készít az öko-iskola kritériumok elérése érdekében. A kritériumokat és a munkaterv vázlatát a pályázati kiírás tartalmazni fogja. A kritériumrendszer tervezete olvasható a hálózat honlapján http://www.okoiskola.hu

A pályázat első eredményhirdetése után aztán kétszintűvé válik a Hálózat. Az Öko-iskola Címet elnyert iskolák fogják alkotni a Hálózat belső szintjét. Ezen iskolák több joggal és kötelezettséggel rendelkeznek majd, mint a címet még el nem nyert iskolák. Lesznek olyan pénzügyi források, melyek csak számukra nyílnak meg, azzal a céllal, hogy a pályázatba foglalt munkatervüket végre tudják hajtani. Ugyanakkor munkájukról tájékoztatniuk kell a pályázat kiíróit, és eredményeiket, problémáikat is folyamatosan be kell mutatniuk az érdeklődőknek, továbbképzések, bemutató foglalkozások, kiadványok formájában.

A Hálózat külső szintjét alkotják az Öko-iskola Cím létrejötte után azok az iskolák, melyek még nem nyerték el az Öko-iskola Címet, de érdeklődnek a Hálózat munkája iránt. A Hálózat információs csatornái (weblap, hírlevél, postai kommunikáció), és programjai (továbbképzések, konferenciák, kutatások) számukra is nyitottak, és a Hálózat minden segítséget megad számukra ahhoz, hogy végül ők is elnyerjék az Öko-iskola Címet.

Az öko-iskolák mint regionális központok

Az Öko-iskola Hálózat azonban akkor tudja igazán széles körűen terjeszteni a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság pedagógiájának innovatív módszereit és szemléletét, ha nem csak a Hálózat tagiskoláihoz jutnak el fejlesztései. Ezt a célt csak úgy lehet elérni, ha a tagiskolák maguk is továbbadják a hálózati munkában, a környezeti nevelésben és a fenntarthatóság pedagógiája terén szerzett tapasztalataikat. Az öko-iskolák közül több már jelenleg is szervez továbbképzéseket, kínál környezeti nevelési programokat külsős diákoknak és érdeklődő csoportoknak egyaránt. Az Öko-iskola Hálózat keretében kidolgozunk és akkreditáltatunk olyan továbbképzéseket, melyek a fenntarthatóság pedagógiájának elvein alapulnak, és könnyen a helyi sajátosságokhoz igazíthatók. Célunk az, hogy az öko-iskolák ezeket a továbbképzéseket kínálják a környezetükben lévő többi iskola tanárai számára. Ezeken a továbbképzéseken az öko-iskolák megoszthatják tapasztalataikat a régió többi iskolájával, és a továbbképzéshez kapcsolódva segíthetik a többi iskola munkáját is a fenntarthatóság pedagógiája terén. Így válnak a régió központjává a fenntarthatóság pedagógiája szempontjából.

Diákpályázatok, programok

A Hálózat tervei közt az is szerepel, hogy tevékenységét kiszélesíti a diákok irányába. Vagyis nem csak a pedagógusokat segítő, támogató programokat szervez, hanem segíti olyan programok létrejöttét is, melyekkel közvetlenül a diákokat szólítja meg. A Hálózat ezért pályázatokat fog kiírni diákok számára, hogy ők is elmondhassák, számukra mit jelent öko-iskolába járni, és leírják ötleteiket arra vonatkozólag hogyan lehetne iskolájukat kellemesebbé, környezet-kímélőbbé, fenntarthatóbbá tenni.

A Hálózat távlati tervei között szerepel olyan diákprogramok támogatása, szervezése is, melyben a különböző öko-iskolák diákjai közösen foglalkoznak, projektnap, projekthét, erdei iskola vagy tábor keretében egy adott környezeti értékkel, környezeti problémával. Szakértők bevonásával tanulmányozzák a témát, és együtt dolgoznak ki ötleteket az értékek bemutatására, megóvására, a problémák megoldására, és lehetőségeikhez mérten részt vesznek az ötletek megvalósításában is.

SEED hálózat

A Öko-iskola Hálózat tervei nem korlátózódnak magyarországi fejlesztésekre. A nemzetközi együttműködés terén jelenleg egy európai szintű hálózat bontakozik ki, mely összefogja az Öko-iskola Hálózat nemzetközi tevékenyégét. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a kialakulófélben lévő hálózatot is.

A hálózat neve SEED. A SEED szóból a középső „EE” betűkettős jelentése környezeti nevelés (Environmental Education) a két szélső betű pedig „SD” (School Development) az iskolafejlesztésre utal. A név kifejezi a hálózat legfőbb célját. A hálózat a környezeti nevelést az iskolafejlesztés húzóerejévé szeretné tenni, vagyis a környezeti nevelést az iskolafejlesztésbe szeretné ágyazni, ezért kerül az EE betűkettős az SD betűkettős közepébe. A környezeti nevelés terén felhalmozódott pedagógiai, módszertani tapasztalatok, innovációk minél szélesebb körű megvalósítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai iskolák fejlődése elősegítse egész Európa fenntartható fejlődését.

A SEED hálózat tervét, több előkészítő megbeszélés eredményét előpályázat formájában az ENSI 2001. november 1-én az Európai Bizottság COMENIUS III programjára nyújtotta be. A SEED előpályázatot a bizottság elfogadta, így 2002. március 1-én az ENSI a teljes pályázatot is benyújtotta. A szakértői vélemények alapján, és mert a környezeti nevelés terén csak két előpályázatot fogadott el a Bizottság, várhatóan a végleges döntés is kedvező lesz. Az ENSI azonban felkészült arra is, ha Bizottság nem biztosítana pénzt a SEED számára. Ebben az esetben az ENSI saját forrásaiból is megvalósítja a SEED hálózat működésébe betervezett legfontosabb programokat. Vagyis a Bizottság elutasító döntése esetén is beindul a SEED hálózat működése, csak kisebb méretekben.

A SEED hálózat összegyűjti a COMENIUS I és II program keretében már folyó, illetve lezárult környezeti nevelési projekteket, európai szintű bemutatkozási lehetőséget ad számukra (weblap, konferenciák, kiadványok, tudományos publikációk), valamint lehetőséget biztosít arra, hogy tapasztalataikat továbbadhassák olyan partnereknek, akik a környezeti nevelés terén fejleszteni szeretnék munkájukat. A SEED hálózat nagymértékben támaszkodhat az ENSI több, mint tízéves hálózatépítési tapasztalatára, kutatási, innovációs eredményeire. A SEED hálózat azonban nem csak a létező COMENIUS I és II projektek összefogását, koordinálását tűzte ki maga elé célként, hanem új COMENIUS I és II valamint további SOCRATES programok elindulását is segíteni szeretné.

A COMENIUS I programba igyekszik bevonni az ENSI keretén belül létrejött öko-iskolákat, és a környezeti nevelés területén élenjáró egyéb iskolákat. A hálózat azért tartja fontosnak minél több COMENIUS I projekt segítését, mivel az iskolák közötti közvetlen nemzetközi munkakapcsolat – mely a COMENIUS I projektek egyik legfőbb jellegzetessége – biztosíthatja, hogy a hálózat ne váljon hierarchikus (központ-periféria felépítésű) hálózattá, hanem minden résztvevő több kapcsolódási ponton is csatlakozzon a hálózathoz, aminek köszönhetően dinamikussá, demokratikussá válhat. A SEED hálózat tehát biztosítja, hogy a környezeti nevelés terén élenjáró iskolák csatlakozzanak a COMENIUS I programhoz. Az élenjáró környezeti nevelési tevékenységet folytató iskolák pedig európai kapcsolatokhoz és támogatáshoz jutnak.

A COEMIUS II program keretében pedig a SEED hálózat a környezeti nevelés megalapozását szeretné elősegíteni tanár-továbbképzésben is. Ennek kiváló példája az, a Magyarország által kezdeményezett COMENIUS II projekt, mely a Csobod Éva által bemutatott tanárképzési együttműködésre épül.

A SEED hálózathoz kapcsolódva a COMENIUS programon kívül az ACCOMPANYING MEASURES programban a dán és az olasz résztvevő 2002 februárjától egy olyan nemzetközi kutatássorozatot kezdeményez, melynek eredménye egy széles alapokon álló, és az iskolai környezeti nevelés minőségének vizsgálatát megkönnyítő kritériumrendszer kidolgozása lesz. A kidolgozott kritériumrendszer a továbbiakban nagymértékben elősegítheti a már folyó környezeti nevelési tevékenységek, innovációk értékelését, és útmutatóul szolgálhat új kezdeményezések beindításánál is, ezáltal végigkísérheti a SEED hálózat teljes működését.

Az előkészítő látogatáson szó esett még arról, hogy a továbbiakban SOCRATES programok is kapcsolhatók a SEED hálózathoz. A működő hálózat keretül szolgálhat az oktatási vezetők, döntéshozók számára ARION látogatások szervezéséhez is. Mivel a hálózat működése során nagymértékben támaszkodni fog az Internet kínálta lehetőségekre, így MINERVA programok is kapcsolódhatnak majd hozzá.

A SEED hálózathoz a következő főbb események, tevékenységek kapcsolódnak a 2002–2005 közti időszakban:

Időpont	Esemény, tevékenység
2002. szeptember–december	A hálózat alapjául szolgáló adatok összegyűjtése, a hálózat működését segítő weboldal kimunkálása.
2003. január	A hálózat indítókonferenciája Bécsben.
2003. szeptember	A hálózat első tematikus konferenciája a tanártovábbképzés és az akciókutatás témájában Szegeden.
2004. április	Az eredmények disszeminálását segítő workshop a hálózathoz kapcsolódó COMENIUS I projektekben résztvevők számára.
2004. október	A hálózat második tematikus konferenciája a környezeti nevelés és az iskolafejlesztés témakörében Berlinben.
2005. május	Oktatáspolitikai ajánlások megfogalmazása a hálózat működésének tapasztalatai alapján. A COMENIUS III projekt zárókonferenciája, valószínűleg Stockholmban.

A SEED hálózat egyébként arra is törekszik, hogy a hálózat eredményei, a hálózat működése során felhalmozódott tapasztalatok ne csak a hálózathoz kapcsolódó intézmények és szakemberek számára legyenek elérhetők és hasznosíthatóak, hanem a lehető legszélesebb európai közönség számára is. Ezt biztosítják a SEED hálózat alábbi tevékenységei:

• Ajánlások megfogalmazása oktatási döntéshozók számára. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a felhalmozódott tapasztalatok segítsék a helyi, regionális, nemzeti és európai oktatáspolitika kialakítását.
• Gyakorlati útmutató készítése a környezeti nevelés és az iskolafejlesztés összehangolásáról.

Irodalom

Posch, P. 1999: The ecologisation of Schools and its Implications for Educational Policy, In: Cambridge Journal of Education, Vol. 29, No. 3. 1999. 341–349 pp.