Megjelenés éve: 
2015

A magyar nyelven olvasók számára számos információ áll rendelkezésre országunkról és a magyar társadalomról, ezért tanulmányunkban a legújabb társadalmi változásokat bemutató kutatásokat és a nemzetközi kontextust vettük figyelembe e fejezetnél; például a terjedelmesebb, ámde igényes és korrekt, az Enciklopédia Britannica[1] Carlile Aylmer Macartney által írt Magyarország szócikke érdemel kiemelést az átfogó bemutató anyagok közül, illetve Magyarországra kitelepült és kitelepülni szándékozók számára létrehozott, az ExpatArrivals[2] honlapon található információs csomópontokat.

 

A magyar oktatási rendszer mélyebb megismeréséhez fontos szakmai folyóiratokban megjelent tanulmányokban és több monográfiában is találhatunk kulcsfontosságú információkat és használhatjuk a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat is. - Halász Gábor szerint érdemes hangsúlyozni azt, hogy az ilyen vizsgálódásokkal mindig együtt jár a kölcsönös tanulás, az országok vagy államok egymástól történő kölcsönös tanulása, vagy ahogy az angolok nevezik, a „ policy learning”. Az egyik országnak a másiktól való tanulása az egyik oka annak, hogy a pedagógusokra vonatkozó politika a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, és ez egyúttal egyik oka e terület nemzetköziesedésének is.[3]

Ezek bemutatására vagy számbavételére jelen tanulmányunk keretében azonban nem vállalkozunk. Az áttekintés igényével viszont olyan nemzetközi információs portálokon is tájékozódhatunk, mint a Tempus Közalapítvány [4] vagy a Eurydice [5] honlapjai. Utóbbiról tudnunk kell, hogy a hálózat európai szinten segíti információkkal, elemzésekkel az oktatáskutatókat és az oktatáspolitikai döntéshozókat. A Eurydice hálózat működteti az Eurypedia-t, a Nemzeti Oktatási Rendszerek Európai Enciklopédiáját is. Itt olvashatnak szakmailag releváns információkat az érdeklődők hazánk oktatási rendszeréről angol és magyar nyelven egyaránt. Az Eurypedia Magyarországra vonatkozó áttekintő anyagából néhány fontos sajátosságot emelünk ki, majd a rendszer strukturális leírásának rövid bemutatása következik.

Magyarországon  közoktatási, vagyis köznevelési intézményeket, az állam és a helyi önkormányzatok, továbbá az egyházak, a kisebbségi önkormányzatok és a gazdálkodó szervek, valamint az alapítványok és egyesületek alapíthatnak, illetve tarthatnak fenn. A tanulók nagy többsége, mintegy 90%-uk, állami iskolába, önkormányzati óvodába jár. A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetés és a fenntartók hozzájárulása biztosítja elsődlegesen.

[1] http://www.britannica.com/EBchecked/topic/276730/Hungary

[2] http://www.expatarrivals.com/

[3] http://halaszg.ofi.hu/download/Pedagogus-politika.htm

[4] http://english.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=81

[5] http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/about_eurydice_en.php

 

Címke: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.