Az Európai Bizottság és az amerikai non-profit New Media Consortium 2014 szeptemberében publikált jelentése[1] szerint a tanulók digitális kompetenciáinak alacsony szintje mellett az okozza a legnagyobb problémát, hogy a tanárképzés nem készít fel az informatikai eszközök és technológiák hatékony alkalmazására. A rendszeresen megjelenő Horizon-jelentések[2] eddig nem foglalkoztak az európai közoktatással. Ez az első jelentés felrajzolja azokat a hatásokat, amelyeket a technológiai fejlődés az elkövetkező öt évben várhatóan gyakorol majd az iskolákra.
A megjósolt kihívásokat három csoportba sorolja: „megoldható”, „problémás” és „gázos[3]”. A jelentés, amely 22 ország 50 szakértője és számos kutatóintézet[4] közreműködésével készült, felidézi a Bizottság Nyitott oktatás kezdeményezését. A jelentés szerint gyorsan meg kell oldani, hogy az innováció eljusson az osztálytermekbe, ki kell használni a közösségi média népszerűségét, a nyitott, szabad hozzáférésű tananyagokban rejlő lehetőségeket, valamint az adatokon alapuló tanulást és értékelést lehetővé tévő technikai fejlődést.
"Ez a jelentés értékes adatokkal szolgál és útmutatást ad az oktatáspolitikusok és az iskolavezetők számára, hogy miért is kell alkalmazni a digitális és nyitott forrásokat. Európának erőfeszítéseket kell tennie, ha azt akarja, hogy az új generáció felkészüljön a jövőben várható munkakörökre.” – mondta Androulla Vassiliou, az oktatás, kultúra, többnyelvűség és az ifjúság európai biztosa. "Nem csak a jobb oktatás érdekében van szükség a digitális kompetenciák fejlesztésére és a digitális, valamint a nyitott források használatára, hanem azért is, hogy rugalmas oktatási modelleket alakítsunk ki, amelyek könnyebbé teszik az egész életen át tartó tanulást."
A jelentés szerint az IKT integrálása a tanárképzésbe, valamint a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése „megoldható” probléma. Rövid távon nagyobb nehézséget jelent, vagyis „problémás” az autentikus, valós problémákon alapuló tanulási helyzetek megteremtése, valamint a blended[5] tanulási módszer elterjesztése a formális és a non-formális oktatásban. A legkeményebb, „gázos” feladat a komplex gondolkodás fejlesztése, valamint az, hogy a tanulók részt vegyenek a tanulási folyamat tervezésében.
A szakértők szerint a felhő alapú megoldások és a tablet használata egy éven belül az európai iskolák széles körében elterjed. A számítógépes játék alapú tanulás, meg a valóságos és a virtuális környezet kombinálása 2-3 év alatt válik a tanítás szerves részévé. Öt évre teszik azt az időt, ami a távoli és virtuális laboratóriumok elterjedéséhez és ahhoz szükséges, hogy a tanulók a tanulási folyamat tervezésének részeseivé váljanak.
A jelentés által felvetett kérdésekkel foglalkozik majd a decemberi „Oktatás a digitális korszakban” konferencia, amelyre az Unió minden oktatási minisztere hivatalos, és amelyen az OFI is képviselteti magát a „Digitális és online tanulás” európai munkacsoportban tevékenykedő munkatársával. A konferenciát az Európai Unió az Olasz Elnökség közösen szervezi Brüsszelben.
[1] Horizon Report Europe: 2014 School Edition
[2] New Media Consortium Horizon Project http://www.nmc.org/horizon-project
[3] wicked, azaz gonosz, gáz, ciki, vészes, veszélyes
[4] the Commission's Joint Research Centre, the Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) and the United Nations' Educational, Scientific and Cultural Organisation (UNESCO)
[5] részben távoktatásos, online tanulási környezettel támogatott
