A tanulmány kettős célkitűzése, hogy a 2000 és 2012 közötti időszakban a tankönyvelméleti kutatásokkal kapcsolatosan elkészült szakirodalmat összegyűjtse, majd azokat kiválogatás után tartalmilag elemezze a kitapintható irányelvek és problémakörök feltárása céljából.
Az oktatás változásával párhuzamosan a tankönyveknek is szükséges megújulniuk igazodva az aktuális trendekhez. Ennélfogva, a tankkönyvek átfogó elemzését érdemes folyamatosan, négy-öt évente elvégezni. Minőségbiztosítási oldaláról tanácsos a nemzetközi tapasztalatok adaptálását, illetve a tankönyvpiac elemzését is megtenni.
A tanulhatóság, a képességfejlesztés és a megváltozott tanulási környezet kérdéseire kell koncentrálni, ezért a különböző pedagógiai paradigmák megismerésével párhuzamosan, a tankönyvek tartalomi fejlesztése kulcsfontosságú. Főként, hogy jelenleg kevés az olyan taneszköz, mely a legújabb pedagógiai eredményeket felhasználva készül el.
A tanulmány módszereinek megválasztása során a készítők legfőbb szempontja a szakmai objektivitás volt. A tudományosan megalapozott hazai dokumentumok (hazai könyvek, könyvfejezetek, szakcikkek, internetes források) többkörös gyűjtését követően a szerzők dokumentumelemzést végeztek, mely egyrészt formális, másrészt tartalmi elemzésre terjedt ki.
A hazai oktatás meghatározó elemei a tankönyvek, valamint a különböző taneszközök, melyek a tanítási és tanulási folyamatok befolyásoló alapegységei. Ennek tükrében, a tankönyvek elemzése, azok vizsgálata a központi követelményeken túl, a különböző tantárgyi vonatkozások szempontjából is jelentős kérdésekre, kutatási problémákra adhat választ. Az aktualizált tárgyi tudás mellett, a módszertani újítások tartalmi megjelenése sem elhanyagolható súlypont.
2000-2012 között a tankönyvvel foglalkozó szakirodalmi művek száma a rendszerváltást követő vizsgált időszakhoz (1989-1999) képest több, ami a második elemzés hosszabb időintervallumával magyarázható. Azonban, a publikációk számának évenkénti megoszlása az első időszakhoz képest erőteljes csökkenést mutat. (1. ábra)
A hazai tudományos konferenciákon a tankönyvkérdés folyamatosan megjelenik, még ha változó intenzitással is, de a szakmai közösség érdeklődési körében kitapinthatóan jelen van.
1. ábra: A publikációk számának évenkénti alakulása a Pedagógiai Adatbázis (PAD) szerint
Összefoglaló, áttekintő jellegű tankönyvkutatásról szóló tudományos művek nem lelhetőek fel hazai viszonylatban, inkább egy-egy, célzott témakör rövid elemzései jellemzőek, többnyire a témában néhány cikket publikáló szakember tollából. Ezek többségére igaz, hogy a tudományos publikálás szabályainak több szempontból sem felelnek meg. Legtöbbje leíró jellegű, többnyire inkább vélekedés az adott témában, mintsem kutatói méréseken alapulna.
A látszólag gazdagnak tűnő publikációs irodalomlista számos, 1-2 oldalas tankönyvismertetést tartalmaz. Egyre több azonban az elméleti szakirodalom száma, mely tudományos színvonal szempontjából a tankönyvügyet magasabb szintre emeli.
A tankönyvek tartalmát illetően vitathatatlan tény, hogy időről-időre az aktuális trendekhez szükséges igazítani és megújítani, továbbá el kell mozdulni a tanulásközpontú tankönyvértékelés irányába. A fejlesztőknek a pedagógia alapelvek, új irányelvek ismeretében lenne a leghatékonyabb megtenniük a szükséges újításokat, hiszen a pedagógia komplex rendszerén belül egy elem módosulása láncreakcióként, a többi elem esetében is változást idéz elő.
Napjaink egyik fő oktatási célkitűzése, hogy a tanulók alkalmazott tudás birtokába kerüljenek, ez pedig olyan taneszközök létrehozását generálja, melyek az egyén különböző képességeit fejlesztik és nem csupán az ismeretátadás eszközeként szolgálnak. Könnyen belátható, hogy ennek megvalósulása érdekében a tartalom közlési módjának igazodnia szükséges az adott korosztály nyelvhasználatához, ami jelenleg a tankönyvi szövegeknél esetleges.
Talán az egyik legfontosabb komponens egy jó tankönyv esetében, hogy aktualizált ismeretanyagot tartalmazzon, valamint komplex, összefüggést megláttató legyen a felhasználó számára. Sajnos a tankönyvek többsége alkalmazásképtelen, helyenként elavult tudásfogalomra épül, mely hosszútávon téves meggyőződésekhez vezethet a legkülönbözőbb szinteken.
Kulcskompetenciák fejlesztése terén előrelépés mutatkozik, mely a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, a hazánkban is szükséges változások beindítását szorgalmazza. A tanórai tudásátadási módszerek, továbbá az ahhoz alkalmazott eszközök mára jelentős változáson mentek keresztül, ezért a tankönyvek aktualizálása időszerű. Ennek érdekében a tankönyvpiac folyamatos monitorozása, valamint a könyv megjelenésének jóváhagyása megalapozott vizsgálatokat, elemezéseket kell, hogy feltételezzen.
