A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását segítő Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzése

A költség-haszon elemzésről röviden

A költség-haszon elemzés (Cost-Benefit Analysis, rövidítése: CBA) a szakpolitikai döntéshozatalt támogató eszköz, segítségével megbecsülhetjük egy szakpolitikai intézkedés (pl. támogatás, adó, előírás, tilalom, egyéb jogszabály-módosítás) vagy intézke­déssorozat (továbbiakban: program) hasznosságát. Az elemzés során azonosítjuk, majd számszerűsítjük a program különböző szakaszaiban – és gyakran különböző szereplőinél – felmerülő releváns költségeket és haszonként értelmezett változásokat, majd ezeket összevetve megbizonyosodhatunk arról, hogy az intézkedés hasznai felülmúlják-e a költségeket, azaz a program megtérülő-e. A költségek és hasznok nagysága és időbeli alakulása, valamint a megtérülés mértéke megmutatja, hogy a program hasznai annak kidolgozói és végrehajtásában közreműködők által szándékolt időtávon, mértékben (és általuk megcélzott szereplők körében) jelentkeznek-e.

A program élettartamának, ciklusának különböző fázisaiban folytathatunk költség-haszon elemzést.

• Ex ante (előzetes) vizsgálat: a program elindítására vonatkozó döntést hivatott segíteni, ezért a program tervezésének előrehaladott fázisában kívánatos lefolytatni, amikor már egyértelműen megismerhetők a várható költségek, illetve lehetőség nyílik a – pozitív vagy negatív – hatások érintettjeinek azonosítására és a hatások mértékének becslésére.
• Mid-term / in medias res típusú (közbenső) vizsgálat: az előzetes helyzethez képest pontosabb (tényszerű) információk állnak rendelkezésre a tényleges költségekről (amelyek az előzetes vizsgálat során jellemzően csak becsléseken alapulhattak), továbbá pontosabban azonosíthatóak a program (várható) hatásai, jobban becsülhető vagy akár mérhető is azok nagysága.
• Ex post (utólagos) vizsgálat: a program lezárását követően lehet (és kívánatos is) elvégezni, amikor a költségeken túlmenően pontos képet kaphatunk annak hatásairól is, így a lehető legjobb minőségű (pontosan becsült vagy tényszerű) információk alapján vonhatjuk meg az intézkedés mérlegét.

Az előzetesen lefolytatott (ex ante) CBA megmutatja, hogyan viszonyul a várható költségek és hatások nagysága, időbeli alakulása, valamint az azokat realizáló szereplők köre a kidolgozók szándékaihoz. Amennyiben e szándék és a várható következmények jelentősen eltérnek egymástól, még elindítását megelőzően lehetőség van a program átgondolására, szükséges mértékű módosítására, hogy az a megvalósítás során a lehető legjobban hozzájáruljon a program elindítását szükségessé tevő szakpolitikai cél eléréséhez. (Szélsőséges esetekben az is kiderülhet, hogy – pl.: jelentős mértékű nem szándékolt negatív hatást generál, vagy egyéb tényezők miatt – a program teljes körűen azonosított költségei meghaladják annak hasznait, és ezért az adott szakpolitikai cél eléréséhez vezető alternatív eszközök megfontolása válik kívánatossá.)

Már futó program végrehajtása közben is végezhető közbenső (mid term / in medias res) CBA, amely visszaigazolhatja, vagy a végrehajtás közben előálló pontosabb információk alapján pontosíthatja/felülírhatja az előzetes vizsgálat megállapításait és következtetéseit. Ha a program elindítását megelőzően nem készült költség-haszon elemzés, a végrehajtás közben lefolytatott vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a költségek és hasznok a program elindításáról döntést hozók elvárásai szerint alakulnak. Amennyiben ennek az ellenkezője derül ki, bizonyos keretek között még mindig lehetséges a program módosítása, vagy pedig a veszteségek minimalizálását előterébe helyezve a programra allokált és még fel nem használt források alternatív felhasználására vonatkozó döntési helyzet is előállhat.

Míg az előzetes és közbenső elemzések eredményei hozzájárulhatnak a program kiterjesztéséhez, újragondolásához, illetve szélsőséges esetben felfüggesztéséhez (az okozott veszteségek csökkentése/megelőzése céljából, a programra szánt források hasznosabb, alternatív felhasználása mellett), addig az utólagos (ex post) vizsgálat eredményei a már lezajlott program tényleges költségeit és hasznait veszik számba azzal a céllal, hogy visszaigazolják az előzetesen, illetve a végrehajtás közben elvégzett költség-haszon elemzések eredményeit és a program elindításáról döntők szándékainak és feltételezéseinek helyességét. Az utólagos vizsgálat rámutathat a korábbi vizsgálatokhoz alkalmazott, illetve a program elindítását motiváló feltételezések hiányosságaira, hibáira, ezzel fontos információkat biztosítanak ahhoz, hogy a jövőben ne kövessünk el hasonló hibákat, ezáltal az előzetes/közbenső vizsgálatok életszerűbb feltételezésekre alapozott eredményei alapján jobb döntéseket hozhassanak a döntéshozók. Ilyen utólagos elemzések hasznos információforrást jelentenek későbbi, hasonló tárgyú programok előzetes és közbenső elemzéseihez. Csökkentik a – fontosabb hatásmechanizmusokra, egységköltségekre, érintett szereplőkre és érintettségük mértékére vonatkozó – feltételezések bizonytalanságát, illetve az ilyen információk megszerzésének, előállításának időigényét és költségét. Ezáltal egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszik jövőbeli előzetes költség-haszon elemzések elkészítését, hogy azok gyakrabban és megbízhatóbb információkkal segíthessék megalapozott szakpolitikai döntések meghozatalát.

A költség-haszon elemzés a közösségi erőforrások (általában költségvetési források, vagy más állami/önkormányzati erőforrások: humán tőke, földterület, környezeti állapot, munkaidő) hatékony felhasználását hivatott segíteni, egy-egy program össztársadalmi megtérülésének vizsgálatával. Ugyanakkor végezhetünk költség-haszon elemzést a központi/önkormányzati költségvetés, illetve az érintett egyének/szereplők szemszögéből is. Előbbi elengedhetetlen ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk az intézkedés finanszírozhatósági feltételeinek meglétéről. Utóbbi esetben pedig egyrészt a program által generált költségeket és/vagy hasznokat realizáló egyének, illetve gazdasági szereplők – becsült – hasznosságváltozása alapján következtethetünk azoknak a programban való részvételre vonatkozó motivációira, illetve a programmal kapcsolatos attitűdjére, másrészt elengedhetetlen információk ezek a teljes társadalomra értelmezett költségek és hasznok meghatározásához, ahol (azonos súllyal) számba kell venni minden érintett szereplő nettó hasznosságváltozását.

Boardman et al. (1996) ajánlásai alapján költség-haszon elemzést az alábbi lépések szerint kívánatos végezni.

1. Elsőként azonosítjuk, hogy kinek a költségeit és hasznait kívánjuk elemezni, milyen (egyéni, költségvetési, társadalmi) szemléletű költség-haszon elemzést végzünk.
2. Rögzíteni kell, milyen programalternatívákat vetünk össze (amennyiben nem több lehetséges programváltozat közül kell a legcélszerűbb kiválasztására törekedni, akkor a program hiányában vélelmezett helyzethez képes értelmezett változások állnak érdeklődésünk középpontjában).
3. Meg kell határozni a program eredményeként várható (szándékolt és nem szándékolt) hatásokat, továbbá azokat a szereplőket (egyének, csoportok, szervezetek), amelyek a hatásokat realizálják (egy-egy szereplő esetében több, akár ellentétes irányú hatás is releváns lehet).
4. Miután már tudjuk, hogy mit kell mérni, számszerűsíthetjük (megmérjük, megbecsüljük) az egyes érintettek által realizált hatások nagyságát.
5. Mivel e hatások (költségek és hasznok) bizonyos része nem közvetlenül pénzben, hanem más mértékegységekben (pl.: többlet időigény vagy időmegta­ka­rítás, többletjövedelem realizálásának lehetősége vagy attól való elesés) jelentkezik, azokat (a szakirodalom által ajánlottak közül a legkézenfekvőbb módszer alkalmazásával) monetizálni kell, azaz meg kell találni azok pénzügyi terminusokban kifejezhető értékét.[1]
6. Miután az összes hatás nagysága ismert, és egységes mértékegységben (pénz) kifejezett, diszkontálással kell összehasonlítható értékekké alakítani a különböző időpontokban felmerülő költségeket és hasznosságot (az egyének ugyanis időpreferenciával rendelkeznek, vagyis eltérő hasznosságot tulajdonítanak ugyanazon összeghez, ha azt különböző – egymástól kellően távoli – időpontokban realizálhatják, ezért szükséges azokat adott időpontban érvényes értékekké transzformálni).
7. Az immáron pénzben kifejezett, adott időpontra diszkontált, és emiatt összehasonlítható költség- és haszontételeket összegezzük, majd a költségeket a hasznokkal összevetve megismerhetjük a program megtérülését. Megtérül a program, ha az összes haszon meghaladja az összes költséget. A költségek és hasznok különbsége a nettó jelenérték (Net Present Value: NPV), amely összegszerűen fejezi ki a program nettó hasznosságát (megtérülő a program, ha NPV>0), míg a hasznokat a költségekkel elosztva adódó költség-haszon arány (Benefit-Cost Ratio: BCR) a nettó hasznosságnak a befektetett költségekhez viszonyított arányát is megmutatja (megtérülő a program, ha BCR>1).
8. A költségeket és hasznosságokat generáló hatásmechanizmusokat – különösen a program elindítása előtt, vagy végrehajtása közben végzett vizsgálatok esetében – gyakorta alapítjuk más – szakértői becslésből, vagy hasonló programok tapasztalataiból származó – feltételezésekre, amelyek így bizonytalanságot hordozhatnak magukban. E bizonytalanságnak a program megtérülésére vonatkozó hatását ellenőrizhetjük úgy, hogy érzékenységvizsgálatot végzünk, azaz a nagy bizonytalanságot magukban hordozó és ezzel egyidejűleg az eredményeket nagymértékben befolyásoló felvetések alternatív értékeivel újra elvégezzük a számítást és ellenőrizzük, hogy a kezdeti számításhoz alapul vett feltételezések kismértékű, de nem elhanyagolható (pl.: 10–20%-os) változása esetén hogyan alakul a program megtérülése (nettó jelenértéke).
9. Végül mindezek ismeretében összegezzük a program megtérülésére vonatkozó eredményeket és – előzetes, illetve közbenső vizsgálat esetén – javaslatot fogalmazunk meg a program változatlan formában történő elindítására/folytatására, illetve esetleges módosításaira.

Az alábbiakban a 15 éve indult és a jövőben is folytatni szándékolt Arany János Tehetséggondozó Programra végzünk el egy közbenső (mid term / in medias res) típusú költség-haszon elemzést, amelynek során a programban részt vevő tanulók (egyének), illetve a programot finanszírozó központi költségvetés szempontjából értelmezett megtérüléseket vizsgálunk.

Az Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzése

A vizsgált program rövid bemutatása

Az Arany János Tehetséggondozó Program hátrányos helyzetű, ám tehetséges, 5000 lakosnál kisebb településekről származó fiatalok jó minőségű oktatást biztosító gimnáziumokban történő középiskolai tanulmányait támogatja. Évente átlagosan 6-700 tanuló (megyénként 1–2 osztály) kezdi meg 5 éves (0. és 9–12. évfolyam) gimnáziumi tanulmányait a 2000-ben indult program keretei között (lásd 1. táblázat). A programban részt vevő intézmények jelentős többletfinanszírozásban részesülnek (a középiskolák az egy tanuló után járó középiskolai normatíva kétszeresét, a kollégiumok a kollégiumi normatíva háromszorosát[2] kapják minden AJTP-s tanuló után). Ez biztosítja a forrásokat ahhoz, hogy az intézmények átvállalják, illetve megtérítsék a tanulók oktatással és iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeit (ideértve a kirándulásokat, kulturális programokat is), továbbá átvállalják a tanulóktól (illetve azok családjától) a vezetői engedély, illetve a nyelvvizsga és az ECDL-bizonyítvány megszerzésének költségeit.

1. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevők számának alakulása
Évfolyamok	2000 / 2001	2001/ 2002	2002/ 2003	2003/ 2004	2004/ 2005	2005/ 2006	2006/ 2007	2007/ 2008	2008/ 2009	2009/ 2010	2010/ 2011	2011/ 2012	2012/ 2013	2013/ 2014
A programba belépők száma (0. évfolyam)	352	633	652	597	571	648	700	685	593	600
A programból kilépő érettségizettek száma (12. évfolyam)					310	549	565	517	495	562	609	583	494	468
A programban részt vevők száma az adott tanévben	352	973	1576	2104	2597	2855	2924	2957	2944	2962	2261	1646	995	468

 

 

A program célja, hogy vonzóvá tegye a képességeiknek megfelelő, jobb iskolákban való továbbtanulást olyan hátrányos helyzetű tanulók számára, akik anyagi (pl.: távolabbi településre kell utazni, kollégiumi étkezést kell fizetni), vagy egyéb okok (pl.: a túl magas elvárásoktól való félelem) miatt alacsonyabb színvonalú képzést biztosító középiskolákban tanultak volna tovább. A program átvállalja a tanulóktól és családjuktól az összes oktatásban való részvétellel kapcsolatos költséget, így az AJTP más továbbtanulási lehetőségeknél (pénzügyi szempontok mentén) vonzóbb alternatívát kínál a célcsoport számára. A nem pénzügyi jellegű nehézségeken a 0. évfolyam keretében történő felzárkóztatás és a kiemelt tanári, kollégiumi pedagógusi figyelem segít felülemelkedni.

Mindez azzal a céllal történik, hogy ne essenek el a felsőoktatásban való továbbtanulás és diploma megszerzésének lehetőségétől azok a tehetséges tanulók, aki pénzügyi vagy egyéb hátrányok miatt a program nélkül gyengébb színvonalú középiskolákat választanának, ahonnan kevésbé lennének motiváltak és/vagy esélyesek a felsőoktatásban történő továbbtanulásra. A megszerzett diploma több és jobb munkalehetőséget, stabilabb és magasabb bért fizető állásokat, a választások szélesebb körét kínálja, és közelebb juttathat az önmegvalósításhoz. Ezáltal azonban nem csak a tanulók egyéni jólétét növeli, de – például a magasabb bérek után fizetett magasabb adókon keresztül – többletbevételt generálhat a központi költségvetés számára is (lásd 2. ábra). Ha megfelelően nagy az így keletkező bevétel, az már önmagában indokolttá teheti a jelentős kiadásokkal járó Arany János Tehetséggondozó Program létrehívását és működtetését, hiszen a programban részt vevő egyének jólétének növelése mellett a társadalom számára rendelkezésre álló – költségvetési – erőforrások is bővülhetnek hosszabb távon, az ily módon társadalmi befektetésként értelmezhető program eredményeként.

A vizsgálat hipotézisei

A fentiekben megfogalmazott állítások helytállóságát mindezidáig még nem vizsgálták egzakt költség-haszon elemzéssel, ezért azokra olyan hipotézisként tekinthetünk, amelyek igazolása képezi elemzésünk célját. A két hipotézis:

1. Az AJTP pénzügyi szempontok mentén vonzóbb továbbtanulási alternatívát kínál más továbbtanulási lehetőségnél, ezért a célcsoportba tartozó tanulók (és családjaik) számára racionális döntés a programban való részvétel.
2. Az AJTP kiadásai megtérülnek a költségvetés számára.

E hipotézisek igazolásához el kell végezni az Arany János Tehetséggondozó Program egyéni, illetve költségvetési szemléletű költség-haszon elemzését. Az egyénekre fókuszált elemzés segít pontosan láttatni a programba való belépés egyéni megtérülését, ami befolyásolhatja a tanulók és családjaik továbbtanulási döntéseit. A költségvetési elemzés azt mutatja meg, hogy az AJTP hosszú távon jó befektetés a teljes társadalom számára.

A költség-haszon elemzés logikája és feltételezései

A program logikája értelmében a (tanulók költségeit csökkentő, továbbtanulási moti­vációkat növelő) költségvetési többletkiadásokra azért van szükség, hogy jobb középiskolák felé irányítsa és ezáltal a diploma megszerzéséhez is közelebb vigye azokat
a tehetséges, ám hátrányos helyzetű tanulókat, akik a program hiányában gyengébb középiskolákban tanulnának tovább. A felsőfokú végzettség, diploma megszerzése azonban nem önmagáért való cél, ugyanis a magasabb iskolai végzettségű emberek jellemzően magasabb béreket is keresnek (lásd 3. ábra). E magasabb keresetek pedig döntő szereppel bírnak mind az egyéni, mind a költségvetési hasznok esetében.

Az iskolázottság és a bérek között megfigyelt függvényszerű kapcsolatra épülő emberi tőke elmélet (Ehrenberg–Smith, 2003; Varga, 1998) implikációi értelmében akkor racionális az egyéneknek egy újabb iskolaévet eltölteni, illetve egy következő iskolai fokozatban továbbtanulni, ha a magasabb végzettséggel elérhető magasabb keresetek kompenzálhatják a továbbtanulással járó többletkiadásokat és a tanulással töltött idő alatt elmaradt (alacsonyabb végzettséggel megkereshető) munkabéreket. Az AJTP által generált, magasabb végzettségből adódó magasabb bérek formájában megnyilvánuló egyéni többlethaszon értékelésénél azonban nem csak a felsőfokú tanulmányok időszaka során kiesett munkajövedelmeket kell figyelembe venni. Kiesett munkajövedelemként kívánatos számba venni a 0. felzárkóztató osztály miatt a program keretében eltöltött további egy év kiesett munkajövedelmeit is azok esetében, akik egyébként négy évig tartó középiskolában szereztek volna érettségit. A magasabb bérek után fizetett, illetve a kiesett munkajövedelem miatt be nem fizetett adók és járulékok ugyanakkor a központi költségvetésben is jelentkeznek, valamint további többletkiadást generál, hogy a program hiányában érettségi után a munkaerőpiacra lépő fiatalok bérei utáni befizetések is elmaradnak, ezzel párhuzamosan a felsőoktatási tanulmányaikhoz kapcsolódó közvetlen többletkiadások jelentkeznek.

Az elemzési keret szükségessé teszi, hogy az egyes költség- és haszonelemek tételes becslését (majd összevetését) megelőzően rögzítésre kerüljenek bizonyos, a számításokhoz szükséges alapvetések, feltételezések. Ezek lehetnek ismert, tényszerű vagy becsült/feltételezett értékek. Költség-haszon elemzések során ugyanis jellemzően nem áll minden szükséges információ (vagy nem a kívánatos minőségben) az elemzést végzők rendelkezésére, így – leginkább a résztvevőknek a program hiányában adódó viselkedésére vonatkozóan – gyakorta feltételezéseket kell megfogalmaznunk.[3]

Az Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzéséhez elsősorban az alábbi alapvetéseket, feltételezéseket szükséges megfogalmazni, amelyek az AJTP 2014-ben elvégzett AJTP utánkövetés, illetve korábbi években megvalósult hatásvizsgálatok, értékelések (Fehérvári, 2015; Expanzió Kft., 2009; Fehérvári, 2008; Fehérvári–Liskó, 2006a; 2006b) eredményei, valamint a program végrehajtásához kapcsolódó monitoring jelentések alapján realisztikus felvetések.

Tanulmányok, iskolában töltött évek:

• programban való részvételük hiánya esetén a programban részt vevő tanulók
  • mindegyike érettségit adó középiskolában tanult volna tovább, és mindannyian meg is szerezték volna az érettségit (az AJTP 2014. évi utánkövetéses vizsgálata szerint a tanulók 0,9%-a választott volna nem érettségit adó középiskolát, ha nincs az AJTP),
  • 25%-a ötéves, 75%-a négyéves érettségit adó képzésben vett volna részt,[4]
  • 90%-a jelentkezett volna felsőoktatási intézménybe (közülük mindannyian meg is szerezték volna a diplomát),
  • a programban részt vevők 90%-a nyert felvételt a felsőoktatásba érettségi után,
  • a felsőoktatási intézményben továbbtanulók átlagosan négy év alatt szereznek diplomát.[5]

Munkaerő-piaci teljesítmény, keresetek:

• az érettségit, illetve a diplomát megszerző tanulók (a programban való részvétel, illetve annak elmaradása esetén egyaránt) a munkaerőpiacon
  • az érettségizett, illetve diplomás munkavállalókra jellemző átlagbéreket keresnek,[6]
  • bruttó béreik átlagosan évi 5%-kal nőnek,[7] 3%-os infláció[8] mellett,
  • más érettségizett, illetve diplomás munkavállalókra jellemző valószínűséggel válnak munkanélkülivé, azaz
    • az érettségizett munkavállalók 6%-a, a diplomások 3%-a válik munkanélkülivé aktív évei során,
    • mindőjük átlagosan 9 hónapot tölt munka nélkül aktív évei során,
  • 65 éves korban mennek nyugdíjba, ebből adódóan
    • az érettségi után a munkaerőpiacra lépők közül azok, akik 4 év alatt szerzik meg az érettségit 19 évesen, az 5 év alatt érettségit szerzők 20 évesen állnak munkába, így 47, illetve 46 évig aktívak a munkaerőpiacon,
    • a programban érettségizett diplomások átlagosan 23 évesen lépnek a munkaerőpiacra, és így nyugdíjazásukig 42 éven át dolgoznak,
  • az egyének nettó keresetének, valamint a keresetek után esedékes költségvetésbe áramló befizetések számításához a 2014 előtti évekre a tényleges adó- és járulékrendszert alkalmazzuk, a jövőre vonatkozóan pedig a 2014. évi adó-és járulékterheket[9] változatlannak feltételezzük (a családi állapotra, gyerekekre vonatkozó információk hiánya miatt eltekintünk a családi adókedvezmény figyelembe vételétől),
  • munkanélküliség esetére is a 2014. évi szabályozást vesszük irányadónak, így egy munkanélküli
    • 3 hónapon át jogosult az előző 4 negyedévi átlagkeresete 60%-ának, de legfeljebb a minimálbér összegének megfelelő álláskeresési hozzájárulásra (a vizsgálatba vont célcsoport esetén az átlagbér 60%-a magasabb a minimálbérnél, ezért a havi nettó 66 483 Ft összegű, 2014. évi minimálbér összegének megfelelő álláskeresési hozzájárulással számolunk),
    • további hónapokon át havi 22 800 Ft foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, ennek fényében
    • egy, az AJTP-ből kikerült és aktív évei során 12 hónapot munka nélkül eltöltő egyén 404 649 Ft közvetlen kifizetési terhet ró a központi költségvetésre.

Egyéni költségek és hasznok

Az AJTP egyéni szemléletű költség-haszon elemzése során csak a tanulókat és családjukat terhelő költségeket, illetve az általuk realizált hasznokat kívánatos azonosítani, számszerűsíteni és összevetni. A számításaink során kizárólag a pénzben felmerülő költségek és hasznok összegyűjtésére koncentrálunk,[10] amelyek két csatornán keresztül érvényesülnek:

1. közvetlenül a középiskolai (és később a felsőoktatási) továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek és (e költségek átvállalásával keletkező) hasznok,
2. az iskolák befejezését követő munkába álláshoz kapcsolódó (többlet) keresetek formájában realizált hasznok, illetve elsősorban a tanulmányok időszaka során elmaradt keresetek által keletkező költségek.

Közvetlen egyéni hasznok

Az Arany János Tehetséggondozó Program megtéríti a résztvevők középiskolai tanulmányaihoz kapcsolódóan felmerülő összes költségét, amelyeket így nekik, illetve a családjuknak nem kell kifizetni, azok tehát a programban való részvétel során realizált közvetlen haszonként értelmezhetőek (lásd 2. táblázat).

2. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Program résztvevői által realizált közvetlen hasznok
Költségtételek	Költség, Ft (2014. évi árak)	Megjegyzés (számításra, becslésre vonatkozó információk)
Kollégium	150 000	naponta 750 Ft, havi átlagosan 20 nap, évi 10 hónap
Tankönyvek	15 000	különböző tankönyvcsomagok árai alapján számított átlag
Utazás az iskola településére	75 000	átlagosan 50 km-es távolságot, heti kétszeri utazást, havi 8 utat feltételezve, évi 10 hónapon keresztül
Tömegközlekedés az iskola településén	30 000	megyei jogú városok havi tanulói tömegközlekedési bérletárai alapján számított átlagos becsült érték
Belföldi csoportos kirándulás (évente egyszer)	30 000	3 nap, 2 éjszaka, belföldi szállással, utazással, étkezéssel
Kulturális programok	10 000	havi 1 mozi/színház, diákjegy, 1 000 Ft/fő, 10 hónap
Éves költségek összesen	310 000
2. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Program résztvevői által realizált közvetlen hasznok
Költségtételek	Költség, Ft (2014. évi árak)	Megjegyzés (számításra, becslésre vonatkozó információk)
Nyelvvizsga	25 000	különböző vizsgaközpontok térítési díjai alapján becsült átlagos érték
ECDL-vizsga	12 000	rögzített vizsgadíj
Vezetői engedély	100 000	több szolgáltató árai alapján számított, a vizsgák díjait is magában foglaló átlagos becsült érték
Külföldi csoportos kirándulás többletköltsége	70 000	6 nap 5 éjszaka, szomszédos országban, becsült költség 100 000 Ft/fő – a belföldi kiránduláshoz viszonyított többletköltsége 70 000 Ft
Egyszeri költségek összesen	207 000

 

Egy tanuló – illetve annak családja – tehát az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétele során átlagosan évi 310 000 Ft értékű juttatást kap olyan formában, hogy bizonyos költségeket (kollégiumi ellátáshoz kapcsolódó étkezés, tankönyvek, belföldi kirándulás, kulturális programok) nem kell kifizetnie, míg más költségeket (utazás) megtérítenek számára. Ezen felül a programban való részvétele során egy alkalommal (jellemzően a középiskolai tanulmányok utolsó évében, vagy évei közül valamelyikben) további ki nem fizetett költségek (nyelvvizsga díja, vezetői engedély megszerzéséhez szükséges tanfolyam és vizsga díja stb.) is realizálódnak.

Feltételezhetjük, hogy ezen költségtételek nominális értéke a mindenkori fogyasz­tói árindex (infláció) változásának megfelelő mértékben alakul, ezért módszertanilag korrekt módon járunk el, ha mind az évenkénti, mind az egyszeri tételek esetében 2014. évi árakkal számolva összesítjük a különböző években felmerült költségeket. Így az évenként jelentkező költségek összegére a program 5 évére vetítve évi 310 000 Ft × 5 év = 1 550 000 Ft adódik, amely további 207 000 Ft egyszeri tétellel növelten kiadja a program teljes pénzben kifejezhető közvetlen hasznát (1 757 000 Ft), amelyet a programban részt vevő tanulók realizálnak. Meg kell említeni, hogy a közvetlen haszonnövekményt ezzel némiképpen alulbecsüljük, hiszen nem számolunk a nem pénzügyi terminusokban jelentkező haszonnövekménnyel, amit azok a tanulók realizálnak, akik a program hiányában nem jártak volna külföldön, vagy nem szereznek jogosítványt. Ezen hasznok becslése azonban meghaladja jelen tanulmány kereteit.[11]

Számításaink során ezért az Arany János Tehetséggondozó Programban részt ve­vő tanulók által a programban való részvétel során közvetlenül realizált haszon mértékét a fentebb meghatározott 1 757 000 Ft összegben állapítjuk meg.

Közvetett hasznok

Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő tanulók a fent említetten túl további hasznosságnövekményt realizálhatnak, amennyiben a program hatására bejutnak a felsőoktatásba, és a diploma megszerzését követően jobb munkakörülmények között, magasabb bérekért dolgozhatnak. További haszonként értelmezhető, hogy a diplomások körében kisebb a munkanélküliség valószínűsége is.

a) Magasabb végzettség okán realizált magasabb bérek

Az emberi tőke elmélet implikációival összhangban a magyarországi munkaerőpiacon is többet keresnek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (lásd 3. táblázat).

3. táblázat: Bruttó havi keresetek iskolai végzettségek szerint, átlag (Ft)
	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014*
Érettségi	138 074	146 351	156 328	171 719	179 893	184 551	186 218	188 349	201 681	203 290	212 235
Főiskolai diploma	225 339	238 567	256 152	270 366	290 765	299 039	299 680	303 181	309 004	322 779	334 722
Egyetemi diploma	332 184	350 471	374 777	406 769	412 607	428 329	440 064	446 942	459 656	467 904	486 152
Diplomás átlagkereset**	265 970	279 404	300 243	320 240	335 794	344 608	350 104	354 156	364 602	376 989	391 287

Forrás:
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Egyéni bérek és keresetek statisztikája
http://nfsz.munka.hu/sysres/adattar2014/index.html
^*A 2014. évi értékek becsléssel kerültek meghatározásra, a korábbi évek átlagos bérnövekedési üteme alapján
^** Diplomás átlagkereset: a főiskolát és egyetemet végezettek kereseteinek létszámarányokkal korrigált átlaga

A 2014-ben az érettségizettek bruttó 212 235 Ft-os, illetve a diplomások bruttó 391 287 Ft-os havi átlagkeresetéből a kötelezően fizetendő adók és járulékok levonása után kiderül, hogy az átlagos érettségivel rendelkező munkavállaló havi nettó keresete 133 708 Ft, míg az átlagos diplomásé havi nettó 246 511 Ft.

Az Arany János Tehetséggondozó Program hatása elsősorban abban ragadható meg, hogy megnöveli a felsőoktatásba való bejutás és a diploma megszerzésének valószínűségét.[12] A programnak köszönhetően a felsőoktatásba bejutottak számára pedig egyértelműen haszonként realizálódik majd a diploma okán adódó (85%-kal, így 2014-ben átlagosan havi nettó 112 803 Ft-tal) magasabb kereset.

Az AJTP egyik időközi értékelésének 2009-ben elkészült tanulmányában közzétett kérdőíves felvételen alapuló információk szerint a résztvevők több mint 90%-a már a középiskolába kerülésének időpontjában elkötelezett volt a felsőoktatásban történő továbbtanulás iránt (Expanzió Kft., 2009). Hasonlóak a 2014. évi AJTP utánkövetés eredményei is, hiszen a programban jelenleg részt vevő tanulók 16%-a alapszintű, 75%-uk legalább mesterszakos diplomát szeretne, a programban korábban végzett tanulók 89%-a pedig be is jutott a felsőoktatásba (Fehérvári, 2015). Ez alapján úgy vélhetnénk, hogy mivel a programba bekerülő tanulók többsége (átlagosan 90%-a) már 8. osztályos korában elkötelezett volt a felsőoktatásban való továbbtanulás mellett, és szinte mindegyikük tovább is tanult, a program relatíve hatástalan. Nem tudjuk azonban, hogy ugyanezen tanulók a program nélkül – a vélhetően alacsonyabb színvonalú oktatást biztosító középiskolákból – is hasonló arányban jutnának-e be a felsőoktatásba. Az AJTP tényleges hatása tehát azoknak – a programot követően a felsőoktatásba bejutott – tanulóknak a számában mérhető, akik a programban való részvétel nélkül nem tanultak volna tovább, mert nem lettek volna motiváltak, vagy nem tudták volna teljesíteni a felsőoktatásba történő bejutáshoz szükséges feltételeket. Bár pontos információnk nincsen, a tehetséggondozásban részt vevő tanulókra irányuló 2014. évi utánkövetéses vizsgálat adatai fontos támpontokat adnak e hatás mértékére vonatkozó feltételezéseink megalapozásához (Fehérvári, 2015). Az adatfelvétel során ugyanis a program keretei között már korábban érettségit szerzett megkérdezettek 11%-a válaszolta azt, hogy a program hiányában valószínű, hogy nem tanul tovább érettségi után, míg 58% azon tanulók aránya, akik szerint a program javította a továbbtanulási esélyeiket.

Többletkeresetet a program csak azon tanulók esetében eredményez, akik (bár lehet, hogy a középiskolába bekerülésük időpontjában továbbtanulási szándékkal rendelkeztek) az AJTP nélkül a gyengébb középiskola, a nyelvvizsga hiánya, vagy egyéb okok miatt nem jutottak volna be a felsőoktatásba. Jóllehet a tényellentétes (a programban való részvétel elmaradása esetén bekövetkező) állapotra vonatkozó egyéni, szubjektív feltételezések nem feltétlenül tükrözik pontosan azt az állapotot, ami ténylegesen bekövetkezett volna a programban való részvétel elmaradása esetén, e számok fontos támpontként szolgálnak a beavatkozás hatásainak mértékére vonatkozó feltételezéseink megfogalmazásához. Eszerint reális azt feltételezni, hogy a résztvevők legalább 10%-a bizonyosan nem tanult volna tovább, ha nem vesz részt a programban. A minimális 10%-nál magasabb sikerarányok alkalmazását is indokolttá teszi azon-ban, hogy a programban érettségizett és a felsőoktatásba is bejutott fiatalok többsége szerint a program javította továbbtanulási esélyeiket. A fent idézett válaszok alapján valószerűnek tűnik, hogy akár a résztvevők 20–40%-ának a továbbtanulásában tényleges segítséget nyújtott a program. Ez természetesen csak a végzettek azon 90%-át kitevő tanulók körében értelmezendő, akik továbbtanulnak. A diploma megszerzéséhez – a felsőoktatási intézmény típusától és a képzés jellegétől függően – átlagosan 3–5 év szükséges, ezért a számítások során átlagosan 4 évet allokálunk a diplomaszerzésre.[13]

A program keretében érettségiző, majd azt követően továbbtanuló és diplomát szerző tanulók (az AJTP-sek 90%-a) esetében bizonyosan haszonként realizálódik a magasabb végzettségből adódó az érettségizettek kereseteihez képest közel kétszeres, átlagosan 85%-kal magasabb bér, amely a tanulók iskolát követő teljes életszakasza során jellemző lesz. Közvetlenül a diploma megszerzése után, 23 éves korban történő munkába állás és 65 éves korban történő nyugdíjazás esetén ez 42 aktív munkaerő-piaci évet jelent.

Természetesen nem a diploma megszerzése a program egyetlen eredménye. Azok is profitálnak belőle, akik már érettségi után a munkaerőpiacra lépnek (a végzettek kb. 10%-a), hiszen ha nem vesznek részt a programban, valószínűsíthető, hogy gyengébb középiskolákban többük nem szerez nyelvvizsgát, illetve – anyagi vagy egyéb okok miatt – nem, vagy csak később szerez jogosítványt. Bár vélhetően mindezek hozzájárulhatnak a későbbi munkaerő-piaci sikerekhez, e hatások számszerűsítése meghaladja e tanulmány kereteit, mert nem állnak rendelkezésre ilyen tárgyú[14] megbízható információk.

b) Alacsonyabb munkanélküliségi valószínűség

A magasabb iskolai végzettség nem csak magasabb béreket eredményez, de csökkenti a munkanélkülivé válás valószínűségét is. A 2008 előtti években 3% alatti volt a munkanélküliség a diplomások, 6% körüli az érettségizettek körében, és bár a válság után nőtt a munkanélküliség minden munkaerő-csoportban, a munkanélkülivé válás valószínűségét jellemző arányok az érettségizettek és diplomások vonatkozásában szinte változatlanok (lásd 4. ábra). Általánosságban azt mondhatjuk, hogy kétszer nagyobb valószínűséggel válik munkanélkülivé egy érettségizett munkavállaló, mint egy diplomás.

Hosszabb távon a válság előtti időszakra jellemző, 6%-os munkanélkülivé válási valószínűséget feltételezhetünk az érettségizettek, 3%-osat a diplomások körében, továbbá azt feltételezhetjük, hogy egy-egy munkanélkülivé váló ember átlagosan 9 hónapot (270 nap) tölt el munka nélkül élete során. Átlagosan egy diplomásra tehát 0,03 × 270 nap = 8,1 nap, egy érettségizettre 0,06 × 270 nap = 16,2 nap nélkül töltött idő jut, a munkanélkülivé válásból adódó várható veszteséget egy érettségizett dolgozó esetében így a havi nettó keresete 16,2/30 részének, egy diplomás a havi keresete 8,1/30 részének megfelelő összeggel azonosíthatjuk. Várható értékben, 2014. évi bérekkel számolva egy diplomás 69 199 Ft, egy érettségizett számára 75 067 Ft várható veszteséget jelent a munkanélküliség. A két csoport várható vesztesége közötti különbség elenyésző mértékű (6000 Ft-nál alacsonyabb), hiszen az alacsonyabb munkanélkülivé válási valószínűséget kompenzálja a diplomások magasabb keresete. Mivel e két szám között nincs számottevő mértékű eltérés, úgy véljük, a munkanélküliségi kockázat eltérései nem befolyásolják érdemben a várható hasznosságot, ezért a további – egyéni szemléletű – számításoknál nem vesszük figyelembe ezt a tételt.

Közvetlen költségek

Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel miatt felmerülő közvetlen költségek egy része nem, vagy csak nehézkesen fejezhetőek ki pénzügyi terminusokban (számításba veendő költségek a teljesség igénye nélkül: a hétköznapoknak a családtól távol töltése, kollégiumban lakással járó nehézségek, jelentősebb tanulmányi terhek, több utazással töltött idő). Ezek számszerűsítése, bevonása az elemzésbe meghaladja jelen munka kereteit, ezért nem számolunk velük az elemzés során. De feltételezhetjük, hogy a pénzben nem kifejezhető többletköltségek és a korábban a közvetlen hasznokról szóló fejezetben említett, pénzben szintén nem kifejezhető, de a program résztvevői által bizonyosan realizált többlethasznok kiegyenlítik egymást, így az eredményeinket nem befolyásolják érdemben.

A pénzben jelentkező költségeket pedig gyakorlatilag teljes mértékben fedezi a program, így a részvételnek csak közvetett költségei lesznek.

Közvetett költségek

Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevők 5 év alatt szereznek gimnáziumi érettségit, így jellemzően egy évvel tovább járnak iskolába, mintha egy általános, 4 éves gimnáziumi képzésben vettek volna részt. A programban való részvétel hiánya esetén az érettségi megszerzéséhez szükséges 4 iskolában töltött év után következő 5. évben már dolgozhattak és pénzt kereshettek volna, amit a program többletéve miatt nem tehetnek meg az AJTP résztvevői, ez pedig a program elmaradt keresetekben megtestesülő közvetett költségeként azonosítható.

Nem minden AJTP-s tanulóról feltételezhetjük azonban, hogy akkor is 4 éves gimnáziumban tanult volna tovább, ha nem vesz részt a programban, bizonyosan lettek volna olyanok, akik szintén 5 éves képzést adó gimnáziumban, vagy (szintén 5 évig tartó) szakközépiskolában szereztek volna érettségit, körükben pedig nem jelentkeznek a többletév által generált közvetett költségek. Feltételezve, hogy a program hiányában az AJTP-s tanulók 75%-a 4 éves gimnáziumban, 25%-a 5 éves gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzés keretében szerzett volna érettségit, csupán a 4 év alatt érettségit szerzők, vagyis 75%-uk esetében jelentkezhet ez a többletköltség. Egy tanulóra vetítve tehát nem egy teljes év, hanem csak 0,75 × 1 év, azaz 9 havi kiesett nettó érettségizett keresettel azonosíthatjuk az AJTP-s többletév által generált közvetett költségeket, melynek összege így (9 hónap × 133 708 Ft) 1 203 372 Ft.

Költségek és hasznok összevetése

A fentiek alapján a programban való részvétel okán az egyének számára 1 757 000 Ft közvetlen haszon jelentkezik, amellyel közvetlen költségeket nem, csak közvetett költségeket állítunk szembe, azok nagyságát 1 203 372 Ft-ra becsüljük. Egy átlagos résztvevő számára 1 757 000 – 1 203 372 = 553 628 Ft nettó hasznosságot generál a tehetségfejlesztés e formája. De a részvétel akkor is megtérül, ha csak azokra a tanulókra fókuszálunk, akik 4 év alatt szereztek volna érettségit, és esetükben 12 havi kiesett nettó keresettel (12 hónap × 133 708 Ft = 1 604 497 Ft) állítjuk szembe az 1 757 000 Ft-ra becsült haszonnövekményt.

Ha tehát eltekintünk a pénzben nem kifejezhető költség- és haszontételek részletesebb elemzésétől, csupán a kiadási/bevételi szempontokra szűkítve a vizsgálatot arra jutunk, hogy mindenkinek megéri az egyéb alternatívákkal szemben az Arany János Tehetséggondozó Programban részt venni.

A felsőoktatásban való továbbtanulás megtérülése

További többlethasznosságot realizálnak azok a tanulók, akik mindenképpen szerettek volna továbbtanulni, és az AJTP-ben való részvételük miatt diplomát is szerezhetnek, azonban a program támogatása nélkül ez nem sikerült volna. Ezen fiatalok – az érettségivel és diplomával rendelkező munkavállalók fent említett havi keresetkülönbségét a teljes, aktív munkaerő-piaci életpályára vetítve (3%-os inflációt és a bruttó bérek évi 5%-os átlagos növekedését feltételezve, 2014. évi árakon) – nettó 117,6 millió Ft-os többletbevételt[15] realizálhatnak a programnak köszönhetően.

A felsőoktatási tanulmányok elvégzéséhez kapcsolódó közvetlen (a tanulmányi idő alatt felmerülő tanuláshoz és életvitelhez kapcsolódó) és közvetett (elmaradt érettségizett keresetekkel azonosított) költségek is felmerülnek természetesen. Ezek nagyságrendje azonban nem ér fel a diploma megszerzésétől várható többletkeresetekével. Feltételezéseink szerint a program keretei között érettségit szerzett fiatalok átlagosan 4 év alatt szereznek diplomát. Ezen idő alatt 4 év, azaz 48 hónap alatt megkereshető nettó bértől esnek el, e veszteség összege – 3%-os inflációt és a bruttó bérek évi 5%-os átlagos növekedését feltételezve, 2014. évi árakon – 6,7 millió Ft-ot tesz ki. Ezt az összeget tovább növelhetik a felsőoktatási tanulmányokhoz kapcsolódó közvetlen költségek (utazás, lakhatás, étkezés, könyvek és írószerek, kultúra, vendéglátás stb.), azonban valószínűtlen, hogy ugyanazon emberek jövedelem hiányában (hallgatóként) többet költsenek, mint ha kereső tevékenységből rendszeres – érettségizett havi nettó átlagkeresetnek megfelelő – jövedelemmel rendelkeznek (bár a kiadások szerkezete természetesen eltérő lehet[16]). Feltételezzük tehát, hogy a felsőoktatási tanulmányok során felmerülő költségek nem haladják meg az egyébként szükséges kiadásokat, így azok közvetlen többletköltséget nem generálnak. A felsőoktatásban való továbbtanulás költségeit ezért – a 6,7 millió Ft összegű – elmaradt keresetekkel azonosítjuk.

Így azon tanulók, akik a program nélkül nem szereztek volna diplomát, 117,6 – 6,7= 110,9 millió Ft értékű többletjövedelemre tesznek szert az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételük eredményeként.

Hosszabb távú pénzáramokra irányuló vizsgálatok esetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyéni időpreferenciák szerepét, ugyanis az emberek magasabb hasznosságot tulajdonítanak egy összegnek, ha az korábban rendelkezésre áll, ezzel összevetve kisebb értékűnek vélik ugyanazt az összeget, ha azt egy későbbi időpontban használhatják csak fel.[17] A társadalomban élő egyének időpreferenciáját jól jellemzi a nettó (betéti) kamatláb, amelyet a nominális betéti kamatláb és az infláció különbségével közelíthetünk. A tanulmány elkészítésének időpontjában (2014 és az azt megelőző évek adatai alapján) az egyéni időpreferenciát 1-2%-hoz közeli diszkontrátával jellemezhetjük. 1%-os ráta alkalmazása mellett a diploma megszerzésének nettó hozamára 82,6 millió Ft, 2%-os ráta mellet 62,3 millió Ft adódik.

Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel megtérülése a tanulók számára – összefoglalás

Az előző fejezetekben bemutatott gondolatmenet alapján a következőket fogalmazhatjuk meg az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő tanulók által realizált hasznosság változásáról:

• a programban való részvétel minden tanuló számára megtérül, mert
• a program keretében kapott juttatások, fel nem merülő költségek okán még azok számára is pozitív az érettségi megszerzéséig terjedő részvétel pénzügyi mérlege, akik egyébként a program nélkül is képesek lettek volna jó középiskolában, akár 4 év alatt érettségit szerezni,
• igazi hasznot, azaz 62,3–82,6 millió Ft nagyságú nettó többletjövedelmet, azok számára jelent a részvétel, akiknek szándékukban állt, de nem tudtak volna diplomát szerezni e tehetséggondozási program segítsége nélkül.

A központi költségvetést érintő költségek és hasznok

Az Arany János Tehetséggondozó Program költségvetési szempontú elemzése során azon tanulók – és az általuk generált költségvetési kiadások és bevételek – képezik az elemzés célcsoportját (létszámadataikat lásd 4. táblázat), akik 2000 és 2010 között kezdték meg tanulmányaikat, és 2014-re érettségit szereztek, vagy azt megelőzően, korábbi években kiléptek a képzési programból (hiszen az iskolák és kollégiumok a tehetséggondozó osztályokban 1, 2, 3, 4 évet eltöltők után is többletnormatívát vehettek fel, illetve a 0. évfolyam miatt a programból kilépő tanulók az érettségit 4 helyett legalább 5 középiskolai év alatt szerezhetik meg).

A program közvetlen kiadásokat és – elmaradt bevételek formájában jelentkező – közvetett terheket generál a költségvetés számára, míg hasznai elsősorban közvetett csatornán, a program hatására diplomát szerzett tanulók többletkeresetéből adódó költségvetési többletbefizetéseken keresztül realizálódnak.

A központi költségvetés számára felmerülő költségek

a) Közvetlen költségvetési terhek

Közvetlen kiadások merültek fel a program kifejlesztése során, rendszeres kiadásokat generál a program menedzsmentjét ellátó személyek bére, továbbá a programban részt vevő diákok miatt a programban részt vevő intézmények számára fizetendő többletnormatíva.

A program közvetlen kifejlesztése 600 millió Ft egyszeri költségvetési kiadást generált 2000-ben. A program koordinációját és a programmenedzsment feladatok ellátását évente átlagosan 2 fő – 1 fő minisztériumi osztályvezető és 1 fő referens besorolású – kormánytisztviselő képes ellátni, a kormánytisztviselői bértábla alapján becsült havi bruttó 650 000 Ft bérek mellett. Mivel a bruttó bérek után fizetendő adó és járulékok visszaáramlanak a költségvetésbe, ténylegesen csak a nettó bérkifizetés terheli a költségvetést, ennek összege havi 425 750 Ft, évi 5 109 000 Ft (2014. évi árakon).

Eltérő mértékű többletnormatíva jár a diákok középiskoláinak és kollégiumainak (lásd III. Melléklet, 2. táblázat). Az AJTP-s tanulók középiskoláit a tanulók után kétszeres (illetve később külön meghatározott mértékű, de az általános normatívát jelentősen meghaladó) középiskolai normatíva illette meg. Ez teljes egészében költségvetési többletteherként értelmezendő a program 0. osztálya esetében (ám csak a program résztvevőinek azon 75%-ára vonatkozik ez, akik egyébként 4 év alatt szerezték volna meg az érettségit; a maradék 25%-nál, akik mindenképpen 5 év alatt jutottak volna érettségihez, az általános normatíván felül az AJTP-s intézményeknek juttatott összeget szabad többletkiadásként értelmezni). Mivel ugyanezen diákok 9–12. évfolyamon a programban való részvétel nélkül is tanultak volna, így ezen évek során csak az alapnormatíván felüli többletnormatíva képezi a program többletköltségét. A tanulók kollégiumait háromszoros (illetve később külön meghatározott mértékű, de az általános normatívát jelentősen meghaladó) kollégiumi normatíva illette meg. A középiskolai normatívával analóg módon számítva a résztvevők háromnegyede esetében a teljes kollégiumi AJTP-normatíva költségvetési többletkiadásként értelmezendő, a többiek esetében azonban, akik 5 év alatt jutottak volna érettségihez, csak az alapnormatíván felüli összeg jelent költségvetési többletkiadást, és hasonlóképpen a 9–12. évfolyamosok kollégiumi ellátásánál csak az alapnormatíván felüli összeget tekinthetjük annak.[18]

A programban részt vevők egy része a középiskolai tanulmányok során lemorzsolódik. Mivel az intézmények az aktuális éves létszámok alapján kapják meg a többletnormatívát, a közvetlen költségvetési költségek becslésénél az adott évben a programban részt vevők létszámát kell figyelembe venni, a program keretében 2000–2010. közötti időszakban tanulmányaikat megkezdő és 2014-ig érettségit is szerző tanulók körére (lásd 4. táblázat).[19]

A program által generált közvetlen költségvetési többletteher mértéke tehát a prog­ramfejlesztés egyszeri és a programmenedzsment folyamatosan felmerülő költségei, valamint a középiskolai és a kollégiumi többletnormatíva összegeként adódik (lásd III. Melléklet 3. és 4. táblázat).

Mivel az egyes kiadások, illetve a bevételek és hasznok is különböző időpontokban jelentkeznek, összevetésükhöz elengedhetetlen, hogy a tételeket 2014. évi összehasonlító értékekké alakítsuk. Ehhez elsőként ki kell szűrni a nominális értékek értelmezését befolyásoló infláció hatásait. Majd – különböző diszkontráták alkalmazásával – összehasonlítható értékekre kell diszkontálni a különböző időpontokban felmerülő kiadásokat és jelentkező hasznokat. Ha a diszkontráta értékét 0-nak választjuk, azt feltételeznénk, hogy a költségvetés felhasználható forrásainak mértéke korlátlan, illetve az állam bármely időszakban képes a – vizsgált program kiadásainak fedezéséhez – szükséges pénzmennyiség költségmentes előteremtésére. A valóságban azonban a költségvetések deficitesek, kiadásaik egy részét nem a bevételekből, hanem a tőkepiacon (pl.: államkötvény kibocsátásával) megszerzett hitelekkel finanszírozzák, ezért életszerű azt feltételezni, hogy egy újabb program költségeinek fedezetét a kormány a pénzpiacról teremti elő. A különböző időpontokban jelentkező költségvetési többletkiadásokat és -bevételeket generáló programok költség-haszon elemzése során ezért a központi költségvetés többletkiadásainak finanszírozásához szükséges források megteremtésének árát (pl.: államkötvény reálkamata) közelítő diszkontrátát kívánatos alkalmazni. Boardman et al. (1996) felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a választott diszkontráta mértéke jelentősen hat a megtérülésre, ezért azt körültekintő módon kell megválasztani, illetve célszerű lehet – érzékenységvizsgálathoz hasonló módon – különböző lehetséges diszkontráták mellett elvégezni a számításokat. Ezzel összhangban az (0%-os rátát feltételező, 2014. évi árakon történő összevetés mellett) 1%-os, 2%-os és 3%-os ráta mellett is bemutatjuk a számítások eredményeit (lásd 5. táblázat), azzal a megjegyzéssel, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint az 1% körüli diszkontráta tükrözi leginkább a valós helyzetet.

5. táblázat: Az AJTP közvetlen költségvetési terhei, Ft
A költségek keletkezési oka:	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
A programfejlesztés egyszeri költsége (600 000 000 Ft 2000-ben) és a programmenedzsment folyamatos (bér)költsége (2000–2014 időszakra)	1 350 375 050	1 531 576 288	1 735 411 506	1 977 119 388
A középiskolai és kollégiumi többlet- normatíva összege a 2001–2010 között a programba belépő és 2014-ig a program keretei között érettségiző tanulókra	27 852 064 359	30 083 036 241	32 490 253 880	35 087 045 891
Összesen	29 202 439 410	31 614 612 529	34 225 665 385	37 064 165 278

b) Közvetett költségvetési terhek

A központi költségvetés számára közvetett költségként értelmezhetők a program miatt be nem folyt bevételek. A résztvevők 75%-a 4 éves képzés keretében szerzett volna érettségit, ha nem kerül be a tehetséggondozásba, számukra a tervezettnél 1 évvel tovább tart az érettségi megszerzése a program miatt, ezáltal pedig 1 évvel kevesebb időt tölthetnek a munkaerőpiacon. Akik érettségi után álltak volna munkába, 12 havi érettségizett, a többiek 12 havi diplomás munkabértől esnek el a programban töltött többletév miatt. A központi költségvetés pedig nem számolhat e bérek után esedékes – a bruttó bér 65%-ának megfelelő mértékű – adóval és járulékokkal (lásd 6. táblázat).[20]

6. táblázat: Az AJTP közvetett költségvetési terhei, Ft
A költségek keletkezési oka	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
A 0. év miatt elmaradt költség- vetési adó- és járulékbefizetések	10 980 088 401	11 084 313 777	11 197 307 128	11 319 061 191

c) Teljes – statikus – költségvetési teher

A többletnormatívák, a programfejlesztés- és menedzsment költségeit, valamint a középiskolai többletév miatt elmaradt költségvetési befizetéseket összegezve azt látjuk, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program 2000–2014 között (a 2014-ig érettségizett tanulókat figyelembe véve) különböző diszkontráták mellett 40–48 milliárd Ft közötti nagyságrendben terhelte meg a költségvetést (lásd 7. táblázat).

7. táblázat: Az AJTP és résztvevői által generált költségvetési terhek, Ft
A költségek keletkezési oka	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
Közvetlen költségvetési terhek (programfejlesztés, menedzsment, működés)	29 202 439 410	31 614 612 529	34 225 665 385	37 064 165 278
Közvetett költségvetési terhek  (elmaradt adó- és járulék­befizetések)	10 980 088 401	11 084 313 777	11 197 307 128	11 319 061 191
Összesen	40 182 527 811	42 698 926 306	45 422 972 514	48 383 226 470

 

A program sikerességétől függő, további költségvetési terhek

Attól függően, hogy hányan tanulnak tovább felsőoktatásban a program hatására, további közvetlen és közvetett jellegű kiadások merülnek fel a központi költségvetésben. Közvetlen kiadás keletkezik a tehetséggondozásnak köszönhetően továbbtanulók miatt az őket fogadó felsőoktatási intézmények számára fizetendő felsőoktatási normatívából.[21] Ezen fiatalok érettségi után nem lépnek ki a munkaerőpiacra, nem dolgoznak a felsőoktatásban való részvételük idején, így a központi költségvetésből hiányozni fog az adó- és járulékbefizetés, ami munkába állásuk esetén befolyt volna. Ezt az elmaradt bevételek okán keletkező költséget közvetett tehernek tekintjük.

Mivel nem rendelkezünk pontos információval a program hatásainak mértékéről (hogy az érettségizett tanulók közül hány olyan tanuló jut be a felsőoktatásba, és szerez diplomát, aki a programban való részvétel hiányában nem tudott volna egyetemen/főiskolán továbbtanulni), különféle sikerességi arányok mellett vizsgáljuk az azzal összefüggő közvetlen és közvetett költségek nagyságát, hogy azokat a szintén a program sikerességétől függő költségvetési többletbevételekkel összevetve pontos képet kaphassunk a program megtérüléséről.

A korábbiakban említettek szerint szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy legalább a résztvevők 10%-a nem szerzett volna diplomát a program támogatása nélkül, ugyanakkor a már érettségizettek köréből származó információk alapján ennél magasabb sikerességi arány is feltételezhető, bár ennek mértékére már kevés iránymutatás adódik. Mivel a sikerességi arány nagymértékben befolyásolja a programhoz kapcsolódó kiadások megtérülését, a 10%-os mellett 20%-os, 30%-os és 40%-os sikerességi arány mellett is megvizsgáljuk a program generálta költségvetési többletterhek és többletbevételek alakulását (lásd 8. táblázat, továbbá IV. Melléklet).

8. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Program hatására a felsőoktatásban továbbtanulók által generált költségvetési többletkiadások nagysága, Ft
A költségvetési többletkiadások nagysága különböző sikerességi arányok esetén	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
Közvetlen többletterhek
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–4 256 800 000	–4 383 593 274	–4 515 003 267	–4 651 162 594
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–6 229 600 000	–6 402 095 949	–6 581 489 463	–6 767 993 145
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–8 202 400 000	–8 420 598 623	–8 647 975 660	–8 884 823 695
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–10 175 200 000	–10 439 101 298	–10 714 461 856	–11 001 654 246
Közvetett többletterhek (elmaradt bérek)
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–3 613 579 154	–3 711 652 310	–3 814 709 993	–3 922 940 024
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	– 7 227 158 309	–7 423 304 621	–7 629 419 985	–7 845 880 047
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–10 840 737 4	–11 134 956 931	–11 444 129 978	–11 768 820 071
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–14 454 316 617	–14 846 609 242	–15 258 839 971	–15 691 760 095
Közvetlen és közvetett költségvetési terhek összesen
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–7 870 379 154	–8 095 245 584	–8 329 713 259	–8 574 102 618
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–13 456 758 309	–13 825 400 570	–14 210 909 449	–14 613 873 192
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–19 043 137 463	–19 555 555 555	–20 092 105 638	–20 653 643 766
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–24 629 516 617	–25 285 710 540	–25 973 301 827	–26 693 414 341

A program minimálisan 6 milliárd Ft-os nagyságrendben terheli meg a költségvetést, ha a résztvevők 10%-a tanul tovább felsőoktatásban. Ez 20%-os siker esetén 12 milliárd, 30%-os siker mellett 18–19 milliárd Ft-ra növekszik. Amennyiben 2000–2014 között az AJTP keretében érettségit szerzett tanulók 40%-a nem tanult volna tovább, ha nem vesz részt a programban, 24–25 milliárd Ft-tal kevesebb kiadás keletkezett volna a központi költségvetésben.

Az Arany János Tehetséggondozó Program összes költségvetési terheit a középiskolai részvétel során adódó fix, illetve a program sikerességének függvényében változó felsőoktatási részvételből adódó költségek összegeként kapjuk meg. A továbbtanulók arányától, illetve az alkalmazott diszkontrátától függően ezek 48–75 milliárd Ft közötti összegű költségvetési terhet generálnak (lásd 9. táblázat).

9. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Program teljes költségvetési terhe, a program hatására a felsőoktatásban továbbtanulók különböző aránya mellett, Ft
A költségvetési többletkiadások nagysága különböző sikerességi arányok esetén	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–48 052 906 965	–50 794 171 891	–53 752 685 773	–56 957 329 088
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–53 639 286 120	–56 524 326 876	–59 633 881 962	–62 997 099 662
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–59 225 665 274	–62 254 481 861	–65 515 078 151	–69 036 870 236
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–64 812 044 428	–67 984 636 846	–71 396 274 341	–75 076 640 810

A központi költségvetés hasznai

A fenti – jelentős mértékű – költségvetési többletterheket kompenzálhatják az érettségi helyett a program hatására diplomát szerző fiatalok által keresett magasabb fizetések után a költségvetésbe befolyó többlet adó- és járulékbefizetések. Ezek mértéke szintén függ a program sikerességétől, továbbá a hosszú időtáv miatt már jelentős hatása van a diszkontráta mértékének is (lásd 10. táblázat).

10. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Program hatására diplomát szerzők magasabb bérei okán realizált költségvetési többletbevételek, Ft
A költségvetés többletbevételei, a továbbtanulási arány függvényében	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	34 191 908 987	28 195 004 200	23 646 879 782	20 154 477 971
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	68 554 377 325	56 530 128 359	47 410 774 381	40 408 209 744
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	102 859 992 979	84 819 472 694	71 137 198 771	60 630 792 976
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	137 279 824 609	113 201 410 378	94 940 016 216	80 917 469 696

A költségek és a hasznok összevetése

A költség-haszon elemzés célja, hogy megmutassa, megtérülnek-e a program kidolgozására és megvalósítására fordított kiadások adott körülmények között és feltételezések mellett. A fentiekben számba vettük a program fix, és annak sikeressége függvényében értelmezhető változó mértékű költségvetési kiadásokat, továbbá – szintén a program sikerességétől függő – költségvetési többletbevételek alakulását. E közvetlen és közvetett kiadások és bevételek különbsége kiadja a program által generált költségvetési többletbevétel mértékét, amit a program megtérüléseként, pontosabban nettó jelenértékeként azonosítunk (lásd 11. táblázat).

11. táblázat: Az Arany János Tehetséggondozó Program nettó jelenértéke különböző sikeresség mellett, Ft
A költségvetés többletbevételei, a továbbtanulási arány függvényében	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	–13 860 997 978	–22 599 167 691	–30 105 805 991	–36 802 851 117
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	14 915 091 205	5 801 483	–12 223 107 581	–22 588 889 918
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	43 634 327 705	22 564 990 833	5 622 120 620	–8 406 077 260
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	72 467 780 181	45 216 773 532	23 543 741 875	5 840 828 885

A program tehát a realisztikusnak feltételezett 1%-os diszkontráta alkalmazásával csak akkor térül meg a központi költségvetés számára, amennyiben legalább az érettségit szerzett tanulók közül minden 5. tanuló esetében igaz, hogy a program segítsége nélkül nem kerültek volna be a felsőoktatásba és ott nem tudtak volna diplomát szerezni. Ha a tanulók 30, illetve 40%-ánál teljesül ez a cél, a költségvetés hosszabb távon 22–45 milliárd Ft értékű többlethasznosságot realizálhat.

A haszon-költség mutató segít láttatni, milyen mértékben térülnek meg a programra fordított közösségi kiadások. A beavatkozás 1%-os diszkontráta esetén 20%-os sikerarány mellett térül meg. Ha a költségvetés 2%-os kamatteher mellett tudja csak a programhoz szükséges többletkiadásokat előteremteni, akkor 30%-os sikerarány tudja csak biztosítani a program megtérülését (lásd 12. táblázat).

12. táblázat: Haszon-költség mutató az Arany János Tehetséggondozó Program sikerességének tükrében
A költségvetés többletbevételei, a továbbtanulási arány függvényében	2014. évi árakon	1%-os diszkontráta mellett	2%-os diszkontráta mellett	3%-os diszkontráta mellett
A résztvevők 10%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	0,71	0,56	0,44	0,35
A résztvevők 20%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	1,28	1,00	0,80	0,64
A résztvevők 30%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	1,74	1,36	1,09	0,88
A résztvevők 40%-a szerez diplomát kifejezetten a program hatására	2,12	1,67	1,33	1,08

Konklúzió

Az Arany János Tehetséggondozó Program jelentős mértékű kiadásokkal – tanulónként 8–9 millió Ft-os nagyságrendben – terheli meg a központi költségvetést, amelyhez hozzáadódnak még a program hatására a felsőoktatásba bejutó hallgatókhoz kapcsolódó költségvetési terhek. Ezek a ráfordítások sok év múlva térülnek csak meg, a program hatására diplomát szerző fiatalok munkába állását követően, az általuk keresett magasabb bérek után a költségvetésbe áramló többlet adó- és járulékbefizetések formájában. A megtérülést nagymértékben befolyásolja a program hatásossága, hiszen csak akkor jár jól a költségvetés, ha legalább a tanulók 20%-ára igaz, hogy a program segítsége nélkül nem jutottak volna be a felsőoktatásba, és nem szereztek volna diplomát. Amennyiben a kiválasztási folyamat biztosítja, hogy a tehetséggondozásba felvett legalább minden 5. tanuló bizonyosan csak a program hatására tanul tovább, kijelenthetjük, hogy az jó befektetés a társadalom számára, hiszen a szükséges ráfordítások megtérülnek. Amennyiben ez a sikerességi arány elmarad a 20%-tól, a célcsoportot képező 8. osztályos tanulók kiválasztási mechanizmusának javításával biztosítható a program sikeressége.

A fenti eredmények csak a vizsgálat során alkalmazott feltevések mellett érvényesek, így körültekintően kell eljárni azok felhasználása során. Az eredmények megbízhatósága nagymértékben javítható lenne, ha a program végrehajtásához kapcsolódóan megismerhetnénk egyrészt a tanulók későbbi felsőoktatási továbbtanulásra irányuló szándékait és motivációit, hogy felmérhessük a programban való részvétel nélkül feltételezhető továbbtanulási valószínűséget (hiszen ez befolyásolja leginkább a program megtérülését), másrészt a tehetséggondozásból a munkaerőpiacra lépett fiatalok munkahelyi jellemzőit (foglalkoztató vállalat/szervezet ágazata, mérete, a betöltött munkakör és az ahhoz kapcsolódó felelősség jellege, a havi rendszeres fizetés és az egyéb nem rendszeres jövedelmek nagysága).

Ezen információk tükrében lehetőség nyílna mind a program hatására továbbtanulók arányára vonatkozó pontosabb feltételezések megfogalmazására, mind pedig a már munkajövedelemmel rendelkező fiatalok kereseteinek, illetve a keresetek időbeli alakulásának jobb minőségű meghatározására. Utóbbinak különös jelentősége lehet a megtérülések számítása során, hiszen magasabb diszkontráták esetén alacsonyabb a távolabbi időpontokban várható bevételek jelenértéke, ám az időben növekvő egyéni keresetprofilok akár kompenzálhatják is ezt a hatást, és a jelenleg időben azonos mértékűnek tételezett átlagbér mellett számított megtérülésnél jelentősen pozi­tívabb eredményekre juthatunk.

Felhasznált irodalom

• Boardman, Anthony E. – David H. Greenberg – Aidan R. Vining – David L. Weimer (1996): Cost-Benefit Analysis: Concepts and Practice. Prentice Hall, New Jersey.
• Ehrenberg, R. G. – R. S. Smith (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Budapest, Panem Kiadó.
• Expanzió Humán Tanácsadó Kft (2009): A hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának értékelése, 2009. márc. 30., tanulmány
• Fehérvári A. (2008): Az Arany János Programban részt vevő diákok. Educatio, 4. sz. 512–525. http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=71
• Fehérvári Anikó – Liskó Ilona (2006a): Az Arany János Program hatásvizsgálata. FKI.http://ofi.hu/kiadvanyaink/kiadvanyaink-konyvesbolt-konyvesbolt/kutatas-kozben
• Fehérvári Anikó – Liskó Ilona (2006b): Az Arany János Program tanulói. Iskolakultúra, 7–8. sz. 63–76.
• Varian, H. R. (2012): Mikroökonómia középfokon. Budapest. Akadémia Kiadó.
• Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Budapest. Közgazdasági Szemle Alapítvány.

Az adatok, információk forrásai:

• Az AJTP-ben részt vevő intézmények monitoring jelentései
• Bérindexek: http://econ.core.hu/file/download/mt_2013_hun/statisztika.pdf
• Fogyasztói árindex: http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok
• Kereseti adatok 2004–2014: http://nfsz.munka.hu/sysres/adattar2014/index.html
• Munkanélküliségi adatok: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf 012.html

I. Melléklet: Keresetek és járulékterhek

I.1. táblázat: A bruttó és nettó keresetek, valamint adó- és járulékterheik, iskolai végzettség szerint
	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014*
Bruttó havi átlagkereset
Érettségi	138 074	146 351	156 328	171 719	179 893	184 551	186 218	188 349	201 681	203 290	212 235
Diploma	265 970	279 404	300 243	320 240	335 794	344 608	350 104	354 156	364 602	376 989	391 287
A munkavállaló által havonta a költségvetésbe befizetett átlagos adó- és járulékterhek
Érettségi	46 378	47 464	50 771	64 920	65 319	68 207	56 762	60 338	69 580	70 135	73 221
Diploma	116 641	128 163	125 370	144 227	152 471	157 142	139 300	133 942	132 812	130 061	134 994
A munkaadó által a költségvetésbe befizetett havi átlagos járulékterhek
Érettségi	49 705	52 478	54 320	59 476	62 214	63 775	53 072	53 679	57 479	57 938	60 487
Diploma	92 550	103 080	102 531	109 230	114 441	117 394	99 780	100 934	103 912	107 442	111 517
Nettó havi átlagkereset
Érettségi	91 696	98 887	105 557	106 799	114 574	116 344	129 456	128 011	132 101	133 155	139 014
Diploma	149 329	169 241	174 873	176 013	183 323	187 466	210 804	220 214	231 790	246 928	256 293
A költségvetés bevételei havonta a keresetek után
Érettségi	96 083	99 942	105 091	124 396	127 533	131 982	109 834	114 017	127 059	128 073	133 708
Diploma	209 191	231 243	227 901	253 457	266 912	274 536	239 080	234 876	236 724	237 503	246 511
Az átlagos nettó keresetek éves összege
Érettségi	1 100 352	1 186 644	1 266 684	1 281 588	1 374 888	1 396 128	1 553 472	1 536 132	1 585 212	1 597 860	1 668 168
Diploma	1 791 948	2 030 892	2 098 476	2 112 156	2 199 876	2 249 592	2 529 648	2 642 568	2 781 480	2 963 136	3 075 516
Az átlagos költségvetési befizetések éves összege
Érettségi	1 152 996	1 199 304	1 261 092	1 492 752	1 530 396	1 583 784	1 318 008	1 368 204	1 524 708	1 536 876	1 604 496
Diploma	2 510 292	2 774 916	2 734 812	3 041 484	3 202 944	3 294 432	2 868 960	2 818 512	2 840 688	2 850 036	2 958 132

A kereseti adatok forrása: A Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat adatgyűjtése alapján évente közzétett Egyéni bérek és keresetek statisztikája. (Előnye, hogy a béreket és a további keresetelemeket – pótlékok, prémium – is magában foglaló havi átlagos keresetre ad információt.) http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_stat_adattar
^*A 2014. évi keresetadatok becsült adatok, a korábbi évekre jellemző átlagos növekedési ütem alapján kerültek kiszámításra.

I.2. táblázat: A nominális és reálkeresetek alakulása Magyarországon
Év	Bruttó átlagkereset	Nettó átlagkereset	Bruttó kereseti index	Nettó  kereseti index	Fogyasztói árindex	Reálkereseti index
	Ft		Előző év = 100%
2004	145 523	93 715	106,1	105,6	106,8	98,9
2005	158 343	103 149	108,8	110,1	103,6	106,3
2006	171 351	110 951	108,2	107,6	103,9	103,6
2007	185 018	114 282	108,0	103,0	108,0	95,4
2008	198 741	121 969	107,4	107,0	106,1	100,8
2009	199 837	124 116	100,6	101,8	104,2	97,7
2010	202 525	132 604	101,3	106,8	104,9	101,8
2011	213 094	141 151	105,2	106,4	103,9	102,4
2012	223 060	144 085	104,7	102,1	105,7	96,6
2013	230 664	151 085	103,4	104,2	101,7	103,1

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2013, Statisztikai adatok http://econ.core.hu/file/download/mt_2013_hun/statisztika.pdf

II. Melléklet: Az egyéni keresetek különbségei, a diplomás többletkereset diszkontálva

II.1. táblázat: Az egyéni keresetek különbségei, a diplomás többletkereset diszkontálva
Évek	Havi bruttó kereset (Ft), 2014. évi áron		Bruttó kereset növeke-désének (reál) indexe	Havi nettó kereset (Ft), 2014. évi áron		Éves nettó kereset (Ft), 2014. évi áron		Diplomások éves nettó többlet-keresete (Ft) 2014. évi áron	Egyéni idő-prefe-rencia ráta: évi 1%	Diplomások éves nettó többlet-keresete (Ft), 2014. évi értékek
	érettségi	diploma		érettségi	diploma	érettségi	diploma
1	212 235	391 287	1,00	133 708	246 511	1 604 497	0	–1 604 497	1	–1 604 497
2	216 480	399 113	1,02	140 404	251 441	1 684 848	0	–1 684 848	1,010	–1 668 166
3	220 809	407 095	1,02	141 808	256 470	1 701 696	0	–1 701 696	1,020	–1 668 166
4	225 225	415 237	1,02	143 226	261 599	1 718 712	0	–1 718 712	1,030	–1 668 165
5	229 730	423 542	1,02	144 659	266 831	1 735 908	3 201 975	1 466 067	1,041	1 408 861
6	234 325	432 012	1,02	146 105	272 168	1 753 260	3 266 014	1 512 754	1,051	1 439 334
7	239 011	440 653	1,02	147 566	277 611	1 770 792	3 331 335	1 560 543	1,062	1 470 102
8	243 791	449 466	1,02	149 042	283 163	1 788 504	3 397 961	1 609 457	1,072	1 501 170
9	248 667	458 455	1,02	150 532	288 827	1 806 384	3465 920	1 659 536	1,083	1 532 554
10	253 640	467 624	1,02	152 038	294 603	1 824 456	3 535 239	1 710 783	1,094	1 564 237
11	258 713	476 977	1,02	153558	300 495	1 842 696	3 605 944	1 763 248	1,105	1 596 245
12	263 888	486 516	1,02	155 094	306 505	1 861 128	3 678 062	1 816 934	1,116	1 628 561
13	269 165	496 247	1,02	156 644	312 635	1 879 728	3 751 624	1 871 896	1,127	1 661 212
14	274 549	506 171	1,02	158 211	318 888	1 898 532	3 826 656	1 928 124	1,138	1 694 171
15	280 040	516 295	1,02	159 793	325 266	1 917 516	3 903 189	1 985 673	1,149	1 727 462
16	285 640	526 621	1,02	161 391	331 771	1 936 692	3 981 253	2 044 561	1,161	1 761 082
II.1. táblázat: Az egyéni keresetek különbségei, a diplomás többletkereset diszkontálva
Évek	Havi bruttó kereset (Ft), 2014. évi áron		Bruttó kereset növeke-désének (reál) indexe	Havi nettó kereset (Ft), 2014. évi áron		Éves nettó kereset (Ft), 2014. évi áron		Diplomások éves nettó többlet-keresete (Ft) 2014. évi áron	Egyéni idő-prefe-rencia ráta: évi 1%	Diplomások éves nettó többlet-keresete (Ft), 2014. évi értékek
	érettségi	diploma		érettségi	diploma	érettségi	diploma
17	291 353	537 153	1,02	163 005	338 407	1 956 060	4 060 878	2 104 818	1,173	1 795 034
18	297 180	547 896	1,02	164 635	345 175	1 975 620	4 142 096	2 166 476	1,184	1 829 323
19	303 124	558 854	1,02	166 281	352 078	1 995 372	4 224 938	2 229 566	1,196	1 863 956
20	309 186	570 031	1,02	167 944	359 120	2 015 328	4 309 436	2 294 108	1,208	1 898 925
21	315 370	581 432	1,02	169 623	366 302	2 035 476	4 395 625	2 360 149	1,220	1 934 247
22	321 677	593 061	1,02	171 320	373 628	2 055 840	4 483 538	2 427 698	1,232	1 969 907
23	328 111	604 922	1,02	173 033	381 101	2 076 396	4 573 208	2 496 812	1,245	2 005 930
24	334 673	617 020	1,02	174 763	388 723	2 097 156	4 664 673	2 567 517	1,257	2 042 310
25	341 367	629 361	1,02	176 511	396 497	2 118 132	4 757 966	2 639 834	1,270	2 079 044
26	348 194	641 948	1,02	178 276	404 427	2 139 312	4 853 125	2 713 813	1,282	2 116 146
27	355 158	654 787	1,02	180 059	412 516	2 160 708	4 950 188	2 789 480	1,295	2 153 612
28	362 261	667 882	1,02	181 859	420766	2 182 308	5 049 192	2 866 884	1,308	2 191 457
29	369 506	681 240	1,02	183 678	429 181	2 204 136	5 150 175	2 946 039	1,321	2 229 667
30	376 896	694 865	1,02	185 515	437 765	2 226 180	5 253 179	3 026 999	1,335	2 268 258
31	384 434	708 762	1,02	187 370	446 520	2 248 440	5 358 243	3 109 803	1,348	2 307 234
32	392 123	722 937	1,02	189 244	455 451	2 270 928	5 465 407	3 194 479	1,361	2 346 592
33	399 965	737 396	1,02	191 136	464 560	2 29 3632	5 574 716	3 28 1084	1,375	2 386 346
34	407 965	752 144	1,02	193 047	473 851	2 316 564	5 686 210	3 369 646	1,389	2 426 492
35	416 124	767 187	1,02	194 978	483 328	2 339 736	5 799 934	3 460 198	1,403	2 467 029
36	424 447	782 531	1,02	196 928	492 994	2 363 136	5 915 933	3 552 797	1,417	2 507 970
37	432 935	798 181	1,02	198 897	502 854	2 386 764	6 034 251	3 647 487	1,431	2 549 320
38	441 594	814 145	1,02	200 886	512 911	2 410 632	6 154 936	3 744 304	1,445	2 591 077
39	450 426	830 428	1,02	202 895	523 170	2 434 740	6 278 035	3 843 295	1,460	2 633 247
40	459 435	847 036	1,02	204 924	533 633	2 459 088	6 403 596	3 944 508	1,474	2 675 834
41	468 623	863 977	1,02	206 973	544 306	2 483 676	6 531 668	4 047 992	1,489	2 718 846
42	477 996	881 257	1,02	209 043	555 192	2 508 516	6 662 301	4 153 785	1,504	2 762 280
43	487 556	898 882	1,02	211 133	566 296	2 533 596	6 795 547	4 261 951	1,519	2 806 149
44	497 307	916 860	1,02	213 244	577 622	2 558 928	6 931 458	4 372 530	1,534	2 850 452
45	507 253	935 197	1,02	215 377	589 174	2 584 524	7 070 087	4 485 563	1,549	2 895 186
46	517 398	953 901	1,02	217 531	600 957	2 610 372	7 211 489	4 601 117	1,565	2 940 366
Összesen								110 920 556		82 18 234

 

Ez a tanulmány a Tehetséggondozó programok című kiadványunkban is szerepel. A teljes kiadványt, amely további hasonló írásokat is tartalmaz, itt érheti el.