A fiatalok felkészítése a tudás alapú társadalomban való részvételre

A globalizált, technológia által vezérelt, tudásalapú társadalomra való felkészítés lehetősége szerte a világon a tanárok és az oktatáspolitikusok érdeklődésének középpontjában áll. Az indiai tanárok amiatt aggódnak, hogy tanítványaik versenyben tudnak-e maradni az angol és az ausztrál diákokkal szemben, az angol és az ausztrál tanárok meg azért, hogy diákjaik képesek lesznek-e felvenni a versenyt az indiai és a kínai fiatalokkal. Amerikában kissé más a helyzet, ott az aggodalom forrása az, hogy a tanulók bejutnak-e a főiskolákra. Meglehet, arra gondolnak, hogy aki elvégez egy főiskolát, az automatikusan fel is készül a kihívásokra, ám csak a felnőtt lakosság 27%-a rendelkezik négyéves főiskolai végzettséggel. Más országokban, például Ausztráliában, Finnországban, Szingapúrban már a középiskolákban is célzottan fejlesztik a 21. század által megkívánt kompetenciákat, nem csak azok részesülnek ebben, akik továbbtanulnak.

A világszerte változó gazdasági és társadalmi körülmények kényszerítik arra az oktatásirányítókat, hogy az oktatás átalakításának lehetőségeit keressék, hogy a fiatalokat jobban felkészíthesse az iskola az ismeretlen jövőre. Az innovatív tanítás és tanulás elnevezésű összetett nemzetközi kutatási program (Innovative Teaching and Learning, ITL) az innovatív tanári gyakorlat felkutatására és támogatására szolgál. Azt vizsgálja, hogyan hatnak ezek a jó gyakorlatok a tanulók 21. századi kompetenciáinak fejlődésére. Az innovatív tanítás a fejlett pedagógiai módszerek és a technológia olyan kombinációja, amely átalakítja a tanulási tapasztalatot, a tanulás módját, ezzel a jövőben szükséges kompetenciák fejlődését szolgálja, és egyben teljesíti a tantervi követelményeket is.

A kutatás arra is választ keres, hogy az iskola és az oktatási rendszer hogyan segíti a tanárokat abban, hogy valóban innovatív módszerekkel tanítsanak. A projekt fő szponzora a Microsoft Partners in Learning[2], és a résztvevő országok kormányai is támogatják anyagilag.  

Az ITL kutatócsoportok Ausztráliában, Oroszországban, Bruneiben, Szenegálban, Indonéziában, Finnországban, Mexikóban és az Egyesült Királyságban vizsgálják, hogyan alakul át az oktatás, és milyen hatással vannak az innovatív tanítási módszerek a tanulók 21. századi kompetenciáinak fejlesztésére. A kutatás eddigi két éve következetesen igazolja, hogy amennyiben a tanítás úgy van megtervezve, hogy kedvezzen a 21. századi kompetenciák fejlődésének, a várt hatás nem marad el.

A kutatás főbb eredményei

A két éve folyó, nyolc országot érintő kutatásnak eddig négy fő tanulsága van:

• Az innovatív tanítás hozzájárul azoknak a kompetenciáknak a fejlődéséhez, amelyekre a jövőben szükségük lesz a fiataloknak általában az életben és munkájuk során is. Ugyanakkor a kutatók alig találtak gyakorlati példát arra, hogy ez az osztálytermekben meg is valósulna.
• Miközben a technológia alkalmazása egyre gyakoribb a tanítás során, a legtöbb országban kivételnek számít, ha a tanulók maguk használják. Ha különböző mértékben is, de mindegyik ország áldoz a digitális kompetencia és a technológia fejlesztésére, így az infrastruktúra hiányosságai nem akadályoznák meg az iskolákat abban, hogy a globális tudásgazdaságban szükséges kompetenciákat fejlesszék.
• Az innovatív tanítási gyakorlat jobban terjed azokban az iskolákban, ahol az együttműködésének kultúrája megszilárdult, ahol segítik egymást, és a pedagógusok megosztják egymással pedagógiai elképzeléseiket. A tanárok szakmai fejlődéséhez aktív részvételre van szükség, különösen arra, hogy gyakorolhassák az új módszereket, és kutathassák azok hatását. Az iskolavezetésnek pedig ki kell alakítania és el kell fogadtatnia az intézmény innovációról alkotott elképzelését, és következetesen támogatnia kell a tanítás új módozatainak kipróbálását.
• A kutatásban résztvevő országok mindegyikében stratégiai cél a 21. századi kompetenciák fejlesztése, ebbe beletartozik a komplex problémamegoldástól az együttműködésen keresztül a technológiával támogatott tanulásig számos dolog. A kutatók mégis azt tapasztalták, hogy ezek a magas szintű célok igen messze vannak attól, ami az osztályteremben valójában történik.

Mit jelent ez?

A kutatás kijelöli az utat azoknak az oktatási rendszereknek, amelyek a 21. század követelményeinek megfelelően akarják átalakítani a tanítást és a tanulást. Először is biztosítani kell a tanároknak szakmai fejlődés lehetőségét. Olyan továbbképzésre van szükség, amely más tanárokkal való együttműködéssel zajlik és a pedagógiai hatásra koncentrál. A 21. századi kompetenciák és a globalizált világban való eligazodás fejlesztéséhez a továbbképzés során a pedagógusoknak együtt kell tervezniük, kipróbálniuk új pedagógiai eljárásokat, és együtt kell kutatással feltárniuk, hogy ezek a módszerek milyen hatással vannak a kívánatos kompetenciák fejlődésére, magára a tanulásra.

Ugyanakkor a vezetőknek azon kell fáradozniuk, hogy holisztikus, minden érdekelt által elfogadott elképzelést alakítsanak ki az innováció szerepéről.

Végül pedig az oktatáspolitikának olyan ellenőrzési és elszámoltatási rendszert kell kialakítania, amellyel mérhető az innovatív gyakorlat eredményessége a tanulók, a tanárok és az iskola szintjén is. Az elszámoltatással kapcsolatos új intézkedések bevezetése olyan tényező lehet, amely alapvetően meghatározza és lehetővé teszi az innovatív, 21. századi tanítási és tanulási módszerek virágzását. Az iskolákat ma gyakran olyan ellenőrzési mechanizmusok korlátozzák, amelyek egy korábbi időszak szükségletei szerint működnek, és olyan tudást, olyan képességeket mérnek, amelyeknek már lejárt az idejük.

Az elmélet megvalósítása

Az oktatás átalakításának szándéka erősödik. Itt az ideje, hogy az elmélet gyakorlattá váljon. Az ITL kutatási program, valamint a Microsoft Partners in Learning programja felismerte ezt, és azon dolgoznak, hogy a gyakorlat megváltozzon. A Microsoft Partners in Learning kutatási programjában jelenleg 45 ország használ ITL-módszereket saját innovativitásának mérésére. Az iskolák az önértékelés során olyan visszajelzést kapnak, ami segít a tanulók, tanárok, szülők és a helyi közösség innovatív tanításról és tanulásról alkotott elképzeléseinek összehangolásában, a továbbképzések tervezésében és az iskola innovatív fejlődésének évről évre való monitorozásában.

A program keretében új tanár-továbbképzési és iskolafejlesztési program is működik, ennek LEAP21 a neve. Azt a reflexiós rendszert használják a 21. századi kompetenciák fejlesztésére és a tanárok együttműködésére, amelyet az ITL kutatási program fejlesztett ki. Az iskolavezetők és a tanárok ennek segítségével elemzik és finomítják óraterveiket, ellenőrzik a módszerek változtatásának tanulásra gyakorolt hatását. A módszer hasznosnak bizonyult, segítségével olyan tanulási folyamatokat tervezhetnek a tanárok, amelyek valóban hozzájárulnak a 21. századi kompetenciák fejlődéséhez.

Ezek az eszközök az iskolákat, iskolakörzeteket és akár a teljes oktatási rendszert is képesek segíteni, mivel a tanítás és a tanulás átalakítására tervezték őket. Használhatók általános és középiskolában, és azoknak a tanulóknak is hasznára válhatnak, akik valószínűleg nem kerülnek be a felsőoktatásba.

Mi is az az „innovatív tanulás és tanítás”?

Az ITL-kutatás által kidolgozott rendszerben három elemből áll a kreatív tanítás és tanulás, ennek részei a tanulóközpontú pedagógia, az osztálytermen túl nyúló tanulás, valamint az informatikai eszközök használata a tanításban és a tanulásban. Ha ez a három elem jelen van, akkor beszélhetünk innovatív tanításról, és az innovatív tanítás eredményeként fejlődnek a tanulók 21. században szükséges kompetenciái.

És a 21. századi kompetenciák?

A kutatás 5 olyan kompetenciát határozott meg, amelyre a jövő munkaerőpiacán feltétlenül szükség lesz: tudásépítés, önszabályozás, IKT-használat, problémamegoldás, együttműködés. Ezek fejlesztésére tevékenységeket, feladatokat kell tervezni a tanítás során. A tanárokat segíti az a reflexiós eszköz, amellyel megvizsgálhatják, hogy egy-egy tanórára tervezett feladat innovativitása milyen mértékű. Az öt területhez külön-külön négyfokú ellenőrző skála készült.

Tudásépítés

1. A feladat elvégezhető rutinból vagy a hallott/olvasott információk alapján.
2. A feladat elvégezhető rutinból vagy a hallott/olvasott információk alapján, de – mellesleg – valamilyen új tudást is szereznek, tudást is építenek.
3. A feladat nem végezhető el rutinból vagy a hallott/olvasott információk alapján, fő célja a tudásépítés, de csak egy tantárgyon belül.
4. A feladat nem végezhető el rutinból vagy a hallott/olvasott információk alapján, fő célja a tudásépítés, és több tantárgy tanulási céljait ötvözi.

Önszabályozás

1. A tevékenységet egy hétnél rövidebb idő alatt is el lehet végezni.
2. A feladat legalább egyhetes. Tervezniük nem kell, az értékelés szempontjait nem ismerik előre.
3. A feladat legalább egyhetes. Tervezniük nem kell, az értékelés szempontjait előre ismerik.
4. A feladat legalább egyhetes. nekik kell megtervezniük a megoldás menetét. Az értékelés szempontjait előre ismerik.

IKT-használat

1. Nincs lehetőség IKT-használatra a feladat megoldása során.
2. Alapvető ismeretek elsajátítására vagy reprodukálására használnak IKT-eszközöket.
3. Hasznának IKT-eszközöket a tudásépítés (új tudás létrehozása) során, de ugyanaz a feladat megoldható lenne IKT-használat nélkül is.
4. IKT-eszközök használatával olyan tudásépítés folyik, a mi megoldhatatlan vagy célszerűtlen lenne ezeknek az eszközöknek a használata nélkül.

Problémamegoldás

1. A feladatban nincs megoldandó probléma vagy nem a problémamegoldás a fő célja. Ismerik a választ vagy a követendő eljárást.
2. Problémát kell megoldaniuk, de ez nem valós, csak a feladat szempontjából releváns.
3. Valós, létező probléma megoldásán dolgoznak, de a megoldást nem kell az iskolán kívül alkalmazniuk.
4. Valós probléma megoldásán dolgoznak, amelynek egyelőre nincs kitalált megoldása. Az eljárást meg kell találniuk, ki kell dolgozniuk. A megoldás mások számára is hasznos eredménnyel jár.

Együttműködés

1. A tevékenység egyénileg végezhető.
2. Együtt kell működni a feladat során, de nincs közös felelősség
3. Együtt kell működni, közös felelősséget viselnek a végeredményért/produktumért. de nem kell egyeztetniük, érdemi döntéseket hozniuk.
4. Együtt kell működni, közös felelősséget viselnek a végeredményért/produktumért, és egyeztetniük kell, érdemi döntéseket kell hozniuk.

Érdemes ellátogatni a Partners in Learning honlapra, ahol számos ötlet és eszköz segíti a tanárokat abban, hogy fejlesszék innovatív pedagógiai tudásukat.  Magyarul is elérhetők a Tanárblogon a Microsoft IKT Akadémia letölthető anyagai[3].

 

[1] http://blogs.edweek.org/edweek/global_learning/2012/05/preparing_youth_for_a_knowledge_based_world.html

[2] http://www.pil-network.com

[3] Tanárblog: http://tanarblog.hu/letoelthet-tananyagok/2914-pil-akademia-tananyagok