Az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként egy komplex online mérőeszközt dolgozott ki, amelyet eLEMÉRnek kereszteltünk. Az eszköz célja kettős: az iskolák önértékeléssel mérhetik fel, hogy állnak ezen a téren, és az általuk bevitt adatokból országos helyzetkép is készül. Az eLEMÉR mérőeszköz az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjáról érhető el. A 2015. február végi állapotot tükröző, valamint az előző négy Gyorsjelentéssel és a projektről szóló minden információval együtt. A fejlesztés a TÁMOP 3.1.1. projekt keretében, európai támogatással zajlott és 2011-ben zárult.
Az eLEMÉRÉS 2011 óta önkéntes módon, az iskolák önértékelésének eredménye alapján monitorozza az informatika iskolafejlesztő célú alkalmazásának hazai alakulását. A vizsgálat négy területre terjed ki, lényegében az intézmény működésének minden területét lefedi (tanulás, tanítás, szervezeti működés, infrastruktúra). Az első négy évben minden területen lassú, fokozatos fejlődést tapasztaltunk. Tavaly már figyelmeztető jel volt az infrastruktúra visszaesése, ami folytatódik.
2014-ig az önértékelést elvégző iskolák összesített átlageredménye, ha lassuló mértékben is, de évről évre nőtt, 2014-ről 2015-re ez az érték nem mutat elmozdulást (1. ábra). A legnagyobb ugrás 2011-ről 2012-re történt (0,15), de ez részben valószínűleg magyarázható a résztvevő iskolák számának megduplázódásával is.
A tanuló és a tanulás
A mérés első, iskolafejlesztési szempontból legfontosabb területe a tanuló és a tanulás. Az összes többi terület fejlesztésének is célja a tanulók motivációjának és eredményességének növelése, tanulási tapasztalatainak gazdagítása és korszerűsítése. A monitorozás állandó, de lassuló fejlődést mutat ezen a téren, melynek értéke 2012 kivételével mindig magasabb volt az év összesített átlagánál. A monitorozás 5 éve alatt ez a terület 0,4 értékű fejlődést mutat.
A tanuló és a tanulás részterület-fejlesztést sürgető indikátorai, rendre 2,5 alatti értéket produkáló mutatói arra világítanak rá, hogy a tanulók nem tudják életkoruknak megfelelően megítélni a digitális források megbízhatóságát, és nincsenek tisztában a szellemi tulajdon fogalmával, a forrásfelhasználás szabályaival. Ezeken a területeken nincs elmozdulás. A mérés tanúsága szerint ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a digitális eszközök segítségével önállóan is felmérjék tudásukat és képességeiket, például online tesztek megoldásával.
A mérési terület indikátorai a 2. és a 3. mérési év pozitív tendenciái után általában nem mutatnak kifejezett elmozdulást, gyakori az apró kilengés mindkét irányba. A fejlődés jelentősen lelassult, majdnem megállt.
A tanár és a tanítás
A mérés második részterülete a pedagógusok felkészültségét, tanítási célú IKT-használatát és a tanulók IKT-használatának fejlesztését vizsgálja, valamint méri a vezetés hatását a pedagógusok munkájára. Az öt év során 0,36 a fejlődés mértéke, a fejlődés menete a második év kiugró eredménye óta egyenletes (3. ábra), a terület átlagértéke mindig meghaladja a négy részterület összesített értékét. A pedagógusok felkészültsége és a tanulók IKT-használatának fejlesztése az évek során elérte, majd meghaladta a 3,00 értéket.
A pedagógusok munkájában a sok kiemelkedő érték mellett számos fejlesztési terület is megmutatkozik az alacsony értékek révén. Ezek a területek általában fejlettebb eszközhasználatot és szofisztikáltabb módszereket, illetve gazdagabb infrastruktúrát igényelnek. Sok erőfeszítés és támogatás szükséges ahhoz, hogy a tanulók egyéni fejlesztése, fejlődésük nyomon követése megoldódjék az IKT segítségével, hogy a pedagógusok együttműködése gazdagodjék az iskolában, más intézményekkel és nemzetközi kapcsolatokban is. Egyelőre inkább a tanítás, és nem a tanulás folyamatának gazdagítására használják az informatika által kínált lehetőségeket. Az online térben végzett közös alkotómunka igen ritka, így a kreativitás és az önálló döntéshozatalra való képesség fejlesztése is gyermekcipőben jár.
Szervezeti működés
A szervezeti működés az öt év során egészében (0,29) és részterületein is elég keveset fejlődött, a 2012 és 2013 között jelentkező elmozdulás óta lényegében stagnál, és minden évben alatta maradt az összesített átlagértéknek.
Különösen gyenge pont az IKT használatára vonatkozó értékelési kultúra (? – 2,39 – 2,37 – 2,42 – 2,45), az egyetlen részterület a 14 közül, ami még most is a „megjelent” szinten áll (2,5 alatt). Ennek az az oka, hogy az intézmények elsöprő többségének nincs IKT-stratégiája, nem tervezik, nem követik és nem értékelik az IKT alkalmazását sem a szervezet működése terén, sem a tanulásra és a tanításra gyakorolt hatását tekintve.
A legtöbb iskolában a vezetés nem teremtette meg annak a feltételét, hogy a tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket otthonról is elérjék a tanárok, a diákok és a szülők (1,68 – 1,75 – 1,94 – 1,93 – 2,04). A fenntartó, valamint az oktatási kormányzat egyre kevésbé biztosítja az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségét. Ez utóbbit három éve méri eLEMÉR (2,48 – 2,32 – 2,28).
Infrastruktúra
Az infrastruktúra állapota a második mérési évben jelentős fejlődést mutatott, majd stagnált, második éve növekvő mértékben romlik. Ez az egyetlen terület, amely egyáltalán nem fejlődik. A technikai eszköztár szintje a 2011-es érték alá esett, a hozzáférés a tavalyi értéken áll; az iskolavezetés és a fenntartó hatása 2011 és 2012 közötti értéket mutat.
A technikai eszköztár ötéves fejlődési értéke mínuszba hajló 0. A legnagyobb gondot az elavult eszközök cseréje jelenti (új indikátor, értéke 1,88), a hibás eszközök javításának esélye zuhan (3,13 – 3,13 – 2,98 – 2,77 – 2,63). Az eszközök egyre kevésbé felelnek meg az iskola céljainak és feladatainak (2,52 – 2,92 – 2,92 – 2,72 – 2,68), valamint a tantermek felszereltsége, berendezése is egyre kevésbé támogatja a digitális pedagógiai módszerek és korszerű tanulási módok alkalmazását; jelenleg a folyamatos növekedést követően az indikátor értéke a 2012-es szint alá süllyedt. Az iskola belső hálózata nem fejlődik, sok helyen nem támogatja a pedagógiai munkát.
Az iskolavezetés és a fenntartó infrastruktúrára gyakorolt hatása közös értéken a 2011 és 2012 közötti szintre, küszöbérték alá esett. Az általában alig változó értékek mellett ezt egyetlen tényező okozza: A fenntartó nem biztosítja a tervszerű eszközfejlesztés feltételeit (új indikátor, értéke 2,03).
eLEMÉR kategóriái – az egyes kategóriákba sorolt iskolák arányának változása
2014-ig folyamatosan csökkent a legalacsonyabb önértékelési eredményt felmutató iskolák aránya, a kezdeti 50%-ról négy év során 18,4%-ra esett, 2015-ben azonban jelentősen megemelkedett ez az érték, az iskolák több mint negyede ismét ebbe a kategóriába tartozik (2. táblázat). Az informatika használatával való átalakulás, az intézmény működésének minden szintjén használt korszerű technikai megoldások lassú, de folytonos növekedés mellett is csak az intézmények 7,9%-ára voltak jellemzők 2014-ben, és ez az érték idén 5,65%-ra csökkent. 2013-ról 2014-re lényegében csak az első és a második kategória közötti elmozdulás jelentős (2. ábra).
Az indikátorok sorrendje
A „top 10” és az alsó 10 állítás sorrendje alig változott az öt év alatt. Mindig a jogtiszta szoftverek állnak az első helyen (idén 3,87), és a vezetés pozitív hozzáállása is világosan kirajzolódik. A mérés tanúsága szerint a pedagógusok tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival. Talán időszerű lenne úgy átalakítani ezt az állítást, hogy a szabályok betartására vonatkozzék, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a tanári prezentációk és segédanyagok, pl. a feladatlapok nem tartalmazzák a felhasznált a képek, ábrák forrását. Tavaly került be először a tízes listába (a 10. helyre), hogy „A pedagógusok elfogadják, hogy a digitális kompetencia fejlesztése közös feladat, nem csak az informatikatanár dolga”, ez ismét előrelépett, most a 7. helyen áll, értéke 3,45. A tanulók ennek ellenére nincsenek tisztában a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival, hiszen ennek az állításnak az értéke csak 2,25, ezzel a 103 állítás között a 91. helyen áll. Tehát a pedagógusok felismerték és el is ismerik a digitális kompetencia fejlesztésének közös felelősségét, de még nem tesznek érte eleget.
Az iskolák működésén nem hagyott jelentős nyomot az iskolai adminisztrációs szoftverek beszerzésére vonatkozó ösztönzés. A 101. és a 103. helyen olyan állítások szerepelnek, amelyekre ez a beszerzési lehetőség megoldást nyújthatna. Nagyon kevés iskola használja a digitális napló szolgáltatásait (1,87 pont), és nem biztosítanak virtuális tanulási környezetet (1,62), nem megoldott a tananyagok, az órarend, a tájékoztatók távoli elérése sem. Az iskolák IKT-használattal és ennek fejlesztésével járó nemzetközi együttműködése nem terjed, holott erre kiváló keretet kínál az e-Twinning (1,75). A lemaradó állítások között számos olyan van, amely a tervezésre és a minőségbiztosításra vonatkozik. IKT-stratégiával jellemzően nem rendelkeznek az iskolák.
A rendszer születése óta tervezzük, hogy bevezetünk egyfajta akkreditációs rendszert, amelynek keretében az iskolák önértékelésének eredményét – kérésükre ‒ egy felkészített szakértő validálná, és így elnyerhetnének valamilyen innovációs címet, például ismét bevezethetnénk az „Innovatív iskola” vagy az „eLEMÉR iskola” címet. Fel is készítettük az ehhez szükséges szakértőket, mégsem sikerült előrébb lépnünk. Jó lenne, ha ennek a tervnek a megvalósulása lehetne a következő évben az eLEMÉRÉS sláger híre. Idén az iskolák 80%-a jelezte, hogy érdekelné a lehetőség.
