A finnek 2014-ben készült új, kilenc évfolyamos nemzeti alaptantervét a következő tanévben vezetik be, jelenleg a helyi tantervek írása folyik.
A finnek 2014-ben készült új, kilenc évfolyamos nemzeti alaptantervét a következő tanévben vezetik be, jelenleg a helyi tantervek írása folyik. Az új program máris nemzetközi visszhangot váltott ki (The Washington Post, International Education News). A referált cikkben egy finn kutató és egy oktató fejti ki, hogyan fejleszti majd az új tanterv a tanulók digitális kompetenciáit.
A tanterv legfontosabb változása az, hogy az egyes tantárgyak tanulási céljai helyett a kulcskompetenciákra helyezi a hangsúlyt. Hét kulcskompetenciát határoztak meg, ezek csak részben egyeznek meg az Európában leginkább elfogadott kulcskompetenciákkal.
- Gondolkodás, a tanulás tanulása
- Kulturális kompetencia, interakció, önkifejezés
- Gondoskodás magunkról és másokról; életvitel
- „Multiliteracies”
- Munkavállalói és vállalkozói kompetencia
- Információs és kommunikációs technológia (IKT)
- Részvétel, bevonódás, fenntartható jövő építése
Így vagy úgy a digitális kompetencia része az összes többinek is, de persze leginkább a multiliteracies és az IKT érintett. A „multiliteracy” a tantervben bármely formátumú szöveg bemutatását, létrehozását és értékelését jelenti. Abban segíti a tanulókat, hogy megértsék és kifejezzék a környező világot és annak kulturális sokszínűségét. Különféle nyomtatott és digitális szövegek létrehozásával, a tanulók erősségeire építve fejlesztik kifejezőkészségüket. A tanároknak olyan értelmes, autentikus szövegeket kell használniuk, amelyek nem csak az írás-olvasás készséget fejlesztik, de megismertetik a tanulókkal az írás és az olvasás élvezetét is.
Minden tanító és tanár felelős e kompetencia fejlesztéséért a köznyelv és tantárgyuk sajátos szaknyelvének megismertetése, használatának fejlesztése terén is. Az IKT-t pedig integrálni kell a multiliteralizmus és a többi kompetencia fejlesztésébe is. Minden tantárgyban használni kell ahhoz, hogy megtanulják, hogyan hozhatnak létre digitális tartalmakat együtt, hogyan oszthatják meg új tudásukat, és hogyan működhetnek együtt az osztályban és különböző közösségekkel.
Az új tanterv nagyszerű lehetőségeket biztosít a digitális írástudás és a digitális állampolgárság fejlesztésére. Hogy milyen mértékben sikerül ezzel élni, az a helyi tantervtől, az egyes iskolák kultúrájától és az egyes tanárok munkájától, hozzáállásától függ.
A tanárok és oktatási szakértők által készített helyi tantervek a helyi sajátosságokra szabják és konkretizálják az általánosabban megfogalmazott alaptantervet. A helyi tanterv készítése során a célokat konkrét tanítási és tanulási folyamatokra, tevékenységekre fordítják le, ezzel a tanárokat a tantervfejlesztés aktív résztvevőivé teszik. Egy-egy iskola kultúrája jelentősen befolyásolja, hogy milyen mértékű innovációt valósít meg a digitális technológia használatával. Nem csak az infrastruktúra, hanem az elkötelezettség is befolyásolja, hogy a pedagógusok milyen hasznos, szakszerű módjait építik be a technológia tanítás- és tanulásbeli használatának. A legjobb példák esetében szorgalmazzák a tanárok együttműködését és a közös tanítást is. Ez az együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a digitális írástudás fejlesztése tantárgyakat átfogó, pedagógiailag megtervezett módon történjék az iskolában és több, egy közösséghez tartozó iskola esetében is.
A finn tanárok nagy autonómiával rendelkeznek, szabadon dönthetnek arról, hogyan valósítják meg a tantervi célokat, ami természetesen nem csak több lehetőséggel, de nagyobb felelősséggel is jár. A tantervet hozzáigazíthatják saját pedagógiai elképzelésükhöz és azokhoz az egyéni erőségekhez, képességekhez, amelyekkel rendelkeznek. Ez nyilván azzal is jár majd, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése nem mindenkinél szerepel azonos hangsúllyal. A legtöbb finn bízik abban, hogy a tanterv sikeres lesz, és az iskolák, meg a tanárok jól teljesítenek majd.
A 2016-os tantervi reformról többet is megtudhatunk a Finn Nemzeti Oktatási Tanács vezetője, Irmeli Halinen blogjából. A Tanács vezetője, Jorma Kauppinen prezentációja is a reformot mutatja be.
dr. Hunya Márta recenziója, 2015 november
Az International Literacy Association honlapján megjelent cikk nyomán. Az eredeti itt olvasható.