Kedvcsináló kezdőknek.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az utóbbi években, túlnyomórészt európai uniós projektjei keretében 83 pedagógus- és szaktanácsadó továbbképzést fejlesztett. Ezek közül minden második blended, azaz részben távoktatásos formájú. A blended (és a távoktatásos) képzések ma már elképzelhetetlenek távoktatásos tanulási környezet nélkül. Ezek közül a legelterjedtebb, szabad forráskódú, de nem túl korszerű eszköz a Moodle keretrendszer. Ez az írás azoknak nyújt tájékoztatást, akik számára a blended képzési forma és a Moodle keretrendszer is teljesen ismeretlen.
Mit tud a Moodle?
Megosztás
A Moodle - mint általában a távoktatásos keretrendszerek vagy virtuális tanulási környezetek - az interneten, zárt csoportokban biztosít bizonyos funkciókat, ellenőrzött tevékenységeket a résztvevők számára. Többnyire a képzés (a keretrendszer) gazdája és a fejlesztők határozzák meg ezeknek a körét. Három eset fordul elő: (1) általában a keretrendszer kezelője, egy informatikus által meghatározott funkciókra terveznek, de a fejlesztők sok esetben (2) még ezeket a lehetőségeket sem használják ki, néha pedig (3) nem elégszenek meg a felkínált lehetőségekkel, és az informatikussal együttműködve újabb „modulokat”, eszközöket, tevékenységeket vesznek fel a rendelkezésre álló környezetbe, és/vagy kreatívan használják a meglévőket. Ez az alapbeállítás meghatározza, hogy mennyire interaktív, mennyire közösségi jellegű a felkínált tanulási mód. Az egyetlen képzésen szerzett tapasztalatokból tehát nem lehet megítélni a távoktatás lehetőségeit, csak azt, hogy az adott képzés fejlesztői, indítója, képzője és résztvevői mennyire tudtak élni ezekkel.
A fejlesztők, a résztvevők és a szervezők szempontjából is a legalapvetőbb funkció a le- és feltöltés. Ez azt jelenti, hogy a képzés szervezői, a képző és a résztvevők között nincs „papírmozgás”, a képzés megvalósításához szükséges minden anyag megtalálható a keretrendszerben letölthető dokumentum, megtekinthető képek, animációk, videók, meghallgatható fájlok vagy az internetre mutató linkek formájában. Ezeket általában a fejlesztők biztosítják, hozzátartoznak a képzés anyagához. Ha a képzést más indítónak adják át, a képzési csomagban is megtalálható minden, csak új szerverre kell telepíteni a kurzust, - ez a képzések „Moodle-neve”. Papírmozgás a beadandó feladatok esetében sincsen, hiszen nem csak a fejlesztők és az indító vagy a képző tud feltölteni, hanem a résztvevők is azokon a pontokon, ahogyan és amilyen módon ezt számukra biztosítják.
Az OFI képzéseinek alapítási engedélye nem kötelezi a szervezőket arra, hogy kinyomtassák a sokszor igen terjedelmes résztvevői munkafüzetet. A résztvevők maguk dönthetnek, hogy kinyomtatják vagy laptopon viszik magukkal a képzésre.
Kommunikáció
A le- és feltöltés azonban még puszta adminisztrációs és papírkímélő megoldás, ha nem épül rá, nem kapcsolódik hozzá kommunikációs funkció. A blended képzés távoktatásos része vagy maga a távoktatás ma már nem „egyéni, önálló tanulás”, ahogyan a pedagógus-továbbképzési akkreditációs rendszer szóhasználata még mindig sugallja, hanem optimális esetben eleven, társas tevékenység, és mint ilyen, sokkal érdekesebb és hatékonyabb ismeretszerzést és kompetenciafejlesztést tesz lehetővé, mint a magányos olvasás, írás és feladatmegoldás.
A kommunikáció legelterjedtebb eszköze a fórum. A képzéshez kapcsolódó hírközlésen túl módot ad a közös munkára, egymás beadott feladatainak véleményezésére. A fórum rövid hozzászólások és viták számára biztosít ideális felületet. A hozzászólások kapcsolódhatnak egy az első bejegyzésben megosztott felvetéshez, de valamilyen feladathoz is. Az OFI továbbképzéseiben három jellemző fórumfeladattal találkozhatnak a résztvevők.
Kötelező olvasmányhoz kapcsolódó feladat: mindenkinek el kell olvasnia egy bizonyos szöveget, és a mélyebb megértés, feldolgozás érdekében két kérdést kell közzétennie az erre dedikált fórumon. Mindenkinek meg is kell válaszolnia két szabadon választott kérdést, és ez gyakran alaposabb szakmai kommunikációhoz, vitához, egyeztetéshez vezet.
Véleményezés: egy erre a célra létrehozott fórumba kell feltölteni valamely egyedül, párban vagy kiscsoportban létrehozott dokumentumot, és ezt a fórumon kell véleményezni a többieknek. Így megismerik, megvitatják egymás munkáját (és egymást), valamint hozzájárulhatnak az eredeti munka színvonalának emeléséhez is.
Tapasztalatok megosztása: egy-egy erre szakosodott fórumon valamely konkrét, a képzéshez kapcsolódó témában kérik a résztvevőket tapasztalataik megosztására. Itt is a rövid hozzászólások a leginspirálóbbak. Korai tapasztalatom ma is mosolyra késztet: egy igazgatónő ennyit írt a fórumba: „Én ezt már megírtam korábban.” És feltöltött egy többoldalas dokumentumot. Ezt alig olvasta el valaki, míg ha megírta volna néhány mondatban a véleményét, bizonyára sok választ kapott volna.
Hasznos kommunikációs lehetőség az egyéni vagy személyes üzenet. A fórumhozzászólásokat a csoport minden tagja látja (ha szükséges, kisebb csoportokat is létre lehet hozni a képzésen belül), a személyes üzeneteket azonban csak a címzett kapja meg. Ez igen hasznos pármunka esetében az egyeztetés során, valamint a képző noszogató kérései, személyre szóló tanácsai is ebben a formában a leghatékonyabbak, mert így nem sértik a címzett önérzetét.
A személyes üzenetnek a képzés megkezdése előtt is nagy szerepe lehet a közösség megteremtésében, az ismerkedésben. A résztvevők legalább néhány nappal a találkozás előtt hozzáférést kapnak a tanulási környezethez, hogy ismerkedjenek a felülettel, a tananyaggal és egymással, meg azért is, hogy módjuk legyen letölteni a résztvevői munkafüzetet. Az ismerkedés alapfeltétele, hogy személyes profilját mindenki feltöltse, azaz szövegesen és egy arcképpel is bemutatkozzon. Ennek a bemutatkozásnak sem kell hosszúnak lennie, néhány mondat elég arról, hogy ki hol dolgozik, mit tanít, miért jött a képzésre, esetleg mi a hobbija. Nagyon fontos a fotó, amely lehetővé teszi, hogy a többiek valós személyt lássanak a bemutatkozás mögött, s a személyes találkozáskor ráismerjenek egymásra. A profil alatt jelenik meg a személyes üzenet küldésének lehetősége, így a résztvevőkkel való virtuális ismerkedés során könnyű egy-egy rövid üzenetben üdvözölni egymást, reagálni a közös vagy érdekes vonásokra.
A tanulási környezet beállításaitól függ, de részben egyénileg is szabályozható, hogy milyen tevékenységekről kapnak e-mail értesítést a résztvevők. Ez azért jó, mert ha mi magunk éppen nem akarunk semmilyen tevékenységet végezni, nem kell belépni a rendszerbe ahhoz, hogy megtudjuk, van-e valamilyen figyelemre méltó hír, történés, esemény, hozzászólás.
A csevegés (chat) modul akkor lehet a leghasznosabb kommunikációs eszköz, ha valamilyen feladatot kell párban megbeszélni, és az érintettek ráérnek egyszerre, vagyis mód van a szinkron kommunikációra. Mivel ez egyeztetést igényel, az ofis képzések a fórumot és az egyéni üzenetet részesítik előnyben, általában nem is telepítették a csevegés modult.
A legizgalmasabb kommunikációs modul a webinárium, neve az online szeminárium kifejezést rejti. Ez is szinkron kommunikáció, de mód van a folyamat rögzítésére és visszajátszására is. Néhány képzésbe eleve be van építve, és a részvétel a képzés része, más esetekben a képző, de akár valamelyik résztvevő is kezdeményezheti, ha valamilyen közös problémát akar megbeszélni. Az előre megtervezett webináriumok mindig a képzés valamelyik témáját dolgozzák fel, vagy valamelyik feladat megoldását, illetve a feladat bemutatását szolgálják. Egy előre meghirdetett időpontban be kell jelentkezniük a résztvevőknek, hogy meghallgassák és vagy megnézzék valamelyikük prezentációját, beszámolóját, illetve megvitassanak valamilyen témát. Akinek van webkamerája (akár beépített, akár mobil), azt látják is, de hallani mindenkit lehet, és a szót át lehet adni annak, aki jelzi, hogy beszélni szeretne. A webinárium előtt egy közeli időpontban, például az előző napon érdemes próbát tartani, hogy minden résztvevő lát és hall, illetve látható és hallható-e.
Nyomonkövetés és követő támogatás
A blended képzések esetében minden kommunikáció a felületen történik, nem használnak más csatornákat, pl. e-mailt vagy telefont sem. Ez azért is van így, mert a Moodle jegyez és tárol minden tevékenységet, nem veszhetnek el beadott (feltöltött) dokumentumok. A képző látja, ki mennyi időt tölt a virtuális tanulási környezetben, mely feladatokat végezte már el, mivel van elmaradva, ki hányszor szólt hozzá… Vagyis a távmunka idején is követheti, segítheti és ösztönözheti a munkát. A távmunkát segítő képzőt tutornak nevezik, és az a feladata, hogy fenntartsa a képzés dinamikáját.
A Moodle felület a képzés befejezése után egy hónapig még a résztvevők rendelkezésére áll, lehetőséget biztosít a szakmai kommunikációra, a tanultak alkalmazásának támogatására. A résztvevők kérdezhetnek egymástól és a képzőtől, megoszthatják tapasztalataikat.
Tananyag
A legtöbb továbbképzés nem valamilyen definiált, leírt tananyagtartalom hagyományos értelemben való megtanulását kívánja meg, hanem készségeket, képességeket fejleszt, és az ismereteket tevékenységek során bővíti, ahogy az a közoktatásban is kívánatos (lenne). A virtuális tanulási környezetben megtalálhatók a kötelező és az ajánlott olvasmányok, lehetőség szerint vagy közvetlenül letölthető formában vagy az internetre mutató külső linken. Ezek más háttéranyagokkal együtt a tanulás forrásai közé tartoznak, és szinte mindig kapcsolódik hozzájuk valamilyen feladat, például ismerni kell őket ahhoz, hogy el lehessen készíteni valamilyen beadandó munkát.
Feladatok, tevékenységek
A legtöbb képzés motivációs teszttel kezdődik, amelyet még a képzés megkezdése előtt ki kell tölteni. Ennek több célja is van: egy kis betekintést enged a képzés tartalmába, helyes irányba tereli a várakozásokat és felkeltheti, fokozhatja az érdeklődést; másrészt visszajelzéssel szolgál a képzőnek a csoport előzetes tudásáról, így jobban tud alkalmazkodni. Ez hagyományos, papíron is jól ismert feleletválasztós teszt vagy kérdőív. Vannak, akik nem jól tolerálják, ha a teljesítményük nem közelíti meg a 100%-ot, és ezért előre tanulnak, hogy a motivációs teszt minél jobban sikerüljön. Erre semmi szükség, a képző nem az egyének, hanem a csoport szintjén, átlagértékekben kapja meg az eredményt.
Minden képzésen készíteni kell valamilyen produktumot, menet közben általában többet is. Ezek lehetnek óravázlatok, tematikus tervek, csoportprofilok, megoldási javaslatok, esettanulmányok… Van, amikor egyedül, van, amikor párban vagy kiscsoportban kell előállítani a beadandó feladatot, és szinte mindig véleményezni kell egymás munkáját. A véleményezés is érzékeny pont a pedagógusok esetében: nehezen viselik, ha nem csak dicséretet kapnak. Ezért általában mindenki pozitív véleményt szokott írni, és azt is az általánosságok szintjén fogalmazzák meg ahelyett, hogy a konkrétan megnevezett pozitívumok megerősítése mellett javaslatokkal segítenék a munka tökéletesítését.
A képzések jelentős része folyamatba ágyazott, vagyis két jelenléti nap között hosszabb idő telik el, és ki kell próbálni a gyakorlatban a tanult módszereket, eljárásokat, terveket vagy valamilyen felmérést, mini kutatást kell végezni. Ennek eredményéről is be kell számolni valamilyen formában, többnyire fórumon közvetlen hozzászólással és/vagy a beszámoló feltöltésével.
Képzési idő
A blended képzések általában 30 órásak, és ennek a fele távoktatás. Ez azt jelenti, hogy számos tevékenységet nem a jelenléti képzésen kell elvégezni. A pedagógusok gyakran panaszkodnak a távmunka mennyiségére, mert házi feladatként élik meg a távmunkát, nem gondolják át, hogy a képzés teljes óraszámába beletartozik otthoni munkájuk is.
A távmunkára fordított időt nem lehet pontosan megadni, csak egy feltételezésen alapuló átlagos óraszám határozható meg. A távmunka idejét jelentősen befolyásolják a személyes tulajdonságok és képességek, például a az olvasás, az írás és a gondolkodás tempója, az alaposság, az elmélyültség és az számítógép használatában való jártasság is.
Záró értékelés
A továbbképzések általában portfólió értékeléssel zárulnak. Ez azt jelenti, hogy a követelményeket a képzés során keletkezett dokumentumokkal és az online tevékenységekkel lehet teljesíteni. Gyakran megkívánják valamilyen végproduktum, például egy reflexiós levél beadását, esetleg egy online záró teszt elvégzését is.
Miért jó a blended képzés?
A blended képzések valamivel olcsóbbak, mint azok, amelyek teljes egészében jelenléti formában valósulnak meg. Igaz ez a szervező, az iskola (a fenntartó) és a pedagógus nézőpontjából is. A szervezőnek kevesebb jelenléti órára kell képzőt, termet, fűtést, ellátást biztosítania, a fenntartónak, illetve az iskolának kevesebb helyettesítést kell megoldania, esetleg fizetnie; a pedagógus kevesebbet van távol, nem kell pótolnia elmaradt óráit, nem kell elszenvednie a többiek neheztelését az okozott túlmunka miatt, nem kell több hétvégét távol töltenie a családjától, és az esetleges utazási költség is kevesebb.
A pedagógusok informatikai kompetenciái – az OFI képzési tapasztalatai alapján is – gyakran nem elég fejlettek ahhoz, hogy a korszerű tanulássegítő eszközöket és ezekhez illő módszereket alkalmazzanak. A blended képzések szinte melléktermékként adnak ezen a téren gyakorlati tapasztalatokat, ötleteket, és a megélt sikerélmények hatására csökkentik az IKT alkalmazásával szembeni tartózkodást, szélesítik a használatra vonatkozó lehetőségek ismeretét. Próbálják ki bátran!