Az iskolai környezeti nevelés jogi szabályozása

A következőkben áttekintem a közoktatás gyakorlatát alapvetően meghatározó jogszabályokat. Ezekből kiemelten mutatom be azokat a szakaszokat, amelyek a környezeti nevelés értelmezéséhez, munkaformáinak biztosításhoz, követelményei teljesítéséhez, fejlesztéséhez és fejlődéséhez adnak előírásokat.

A vizsgált jogszabályok a következők:

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - többször (elsősorban az 1995. évi LXXXV. törvénnyel, az 1995. évi CXXI. törvénnyel, az 1996. évi LXII. törvénnyel és az 1999. évi LXVIII. törvénnyel) módosítva
• 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, (az 1/1998 /VII.24./ OM rendelettel módosítva)
• A Kormány 130/1995. (X.26.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (A 63/2000. /V. 5./ Korm. rendelettel módosítva)
• A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM. rendelet (Az oktatási miniszter 4/2001. (I.26.) OM rendelete egyes oktatási jogszabályok módosításáról)

A közoktatás intézményei közül ezúttal nem vizsgálom az óvodákat, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények sajátosságait, a diákotthonokat, kollégiumokat, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményeket. Ugyancsak e körön kívülieknek tekintem a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak (pl. nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, logopédiai intézet) és a szolgáltató intézmények (központi műhelyek) tevékenységét. Nem feladatom továbbá a szakképzés általános műveltséget megalapozó nevelési-oktatási feladatain túli, szakképzési szakaszainak bemutatása.

A jogszabályi szövegeket dőlt betűvel jelezve, szó szerint idézem. Esetenként a szövegből kihagyom azokat a részeket, amelyek nem a vizsgált intézménytípusra, vagy nevelési területre vonatkoznak. A kihagyásokat, (...) így jelölöm, ha a szövegszerű hivatkozáshoz ez szükséges lehet. Aláhúzással jelölöm saját kiemeléseimet. A magyarázatok alapja részben a hivatalos kommentárok, útmutatók állásfoglalása, részben a joggyakorlatra vonatkozó saját tapasztalataim.

Törvény a közoktatásról

1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, (legutóbb az 1999. évi LXVIII. törvénnyel módosítva)

A közoktatási törvény (továbbiakban: Ktv.) első, 1993-as kihirdetése óta többször változott az egymást váltó kormányok közoktatási törekvéseinek megfelelően. Szempontunkból két jelentős változás történt: 1996-ban, a Nemzeti alaptanterv kiadásával, 1999-ben a kerettantervi szabályozással kapcsolatosan. A költségvetési törvények is módosították a törvény szövegét, ám ezek a környezeti nevelés szempontjából kevéssé jelentősek.

A törvény preambuluma:

A törvény bevezetője tömören indokolja annak kiadását. Figyelemre méltó, hogy e célok között a különböző jogok biztosítása és a közoktatási rendszer korszerű működtetésének szándéka mellett egyetlen nevelési terület hangsúlyos érvényesítését emeli ki:

"...a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése (...) céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:"

Az 1993-as politikai helyzetet ismerve érthető ugyan mindez, ám a törvénynek a későbbiekben is jellemzője marad, hogy nem gondolkodik a nemzetnél nagyobb társadalmi kategóriákban a felelősségek tekintetében. Amikor a hazai oktatási gyakorlatot szabályozó előírásokat fogalmaz meg, adós marad a globális gondolkodás, az emberiség közös problémáinak megoldására való felkészítés, a fenntarthatóság pedagógiájának szemléletével. Azzal, hogy a bevezető egyetlen nevelési célt kiragad, kimondatlanul rangsorol is. A törvény preambuluma - megítélésem szerint - megkopott, elavult pedagógiai gondolkodást tükröz, korszerűsítésre szorulna. A hazaszeretetre nevelés tiszteletre méltó törekvését a haza iránti felelősségvállaló magatartásra nevelésnek kellene felváltania, s e törekvést bizony ki kellene terjeszteni az egész Föld és az emberi civilizáció iránti felelősségvállalás irányába is. A globális gondolkodás, a fenntarthatóságra nevelés ma már a közoktatás egyik integráló alapelvévé kellene, hogy váljon, s ezért a törvény előzékében érzésem szerint helye volna.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

Az általános rendelkezések között szerényen megbúvik egy igen lényeges, bár formainak tűnő változás: egy kötőjel. A korábbi nevelés és oktatás kifejezés helyett a jogalkotó következetesen a nevelés-oktatás szókapcsolatot alkalmazza. Ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy a közoktatásban erősödnie kell a nevelés szerepének. A nevelési feladatok a későbbi törvényi szakaszokban is hangsúlyozottan megjelennek. A környezeti nevelés szempontjából kifejezetten előnyös, hogy az iskolák ismeretnyújtó, oktató feladatai mellett a személyiség és a közösségek alakítása, az értékek közvetítése ilyenképpen előtérbe került. A törvény alapján elkészült alacsonyabb szintű tartalmi szabályzók is tükrözik - tükrözniük kellene - ezt a szemléletet.

Alapelvek

Az alapelvekből vezethetők le a törvény későbbi, intézményi szintű elvárásai is. Szempontunkból különösen fontos, hogy az iskola egyértelműen felelős a rábízott tanulók fejlődéséért, s tevékenységét a szülőkkel együttműködve köteles folytatni.

2.§
(4) Az óvoda, az iskola, a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében

1. a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,
2. a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját,
3. felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

Az iskolának tehát elvitathatatlan kötelessége az, hogy törekedjék olyan környezet kialakítására, s működését, tevékenységét olyan formán szervezze meg, hogy az ne hasson ellene a testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelési gyakorlatának. Feladata továbbá, hogy környezeti kérdésekben is igyekezzék megnyerni a szülők, családok támogatását. Mivel e megállapítás az alapelvek között szerepel, ezért a többi fejezet jogértelmezésében is el kell, hogy igazítson.

4.§
(2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia.

(3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. (...)

Nem egyszerű értelmezni azt, hogy miként fogalmazhatja meg pedagógiai programjában az iskola a természeti és ember által létrehozott környezetével kapcsolatos pedagógiai filozófiai nézeteit, alapelveit úgy, hogy azt ne valamilyen közvetítendő világnézet összetevőjeként tekintse. A tárgyilagosság megköveteli azt, hogy a környezeti problémákat és értékeket is több oldalról megvilágított ismeretként mutassa be, ugyanakkor környezeti elveit ne csak a praktikus tudás, hanem az erkölcs oldaláról is megvilágítsa. Az egyes pedagógusnak ezzel szemben joga, hogy saját világnézete és értékrendje szerint végezze munkáját (19. § /1/ d/).

Az iskola által reprezentált erkölcsi alapelvektől és a pedagógus világnézetétől különböző felfogás, vélemény kinyilvánítására, megvallására azonban mind a tanulónak, mind a szülőnek alapvető alanyi joga van. A tanulók környezeti értékrendje tehát nem képezheti az iskolai minősítés alapját. Természetesen a tanulói kötelességek teljesítése már lehet elvárás, s e jogok gyakorlásából sem következhet mások hasonló jogérvényesítésének korlátozása.

(7) A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatatási intézmény fenntartója alapján.

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere

8.§
(8) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják.

(9) A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség és képességjellegű követelményeit e törvény preambulumával, a 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10.§-ának (1)-(3) bekezdésében és 13.§-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

Észre kell vennünk, hogy míg a korábbi törvényi szöveg kötelező és közös követelményekről szólt, addig a mostani az alaptantervtől inkább célmeghatározást vár. A Nat tehát továbbra is hatályban maradt, csak funkciója lett más. A törvény által kijelölt szerepe szerint a közös és minden iskolától elvárható pedagógiai célokról szóló, az ismeretek, képességek fejlesztésének megtervezéséhez iránymutatóul szolgáló dokumentumként kell kezelni, vagyis az, aminek eredendően is készült: közös tantervi alap. A Nat tehát nem olyan alapdokumentum, mely operatív módon megszabná az iskolákban folyó szakmai munka tartalmát.

Az előző törvényi változat szerint ezt a helyi szintű konkrét szabályozást, vagyis a tanterv operacionalizálását a helyi tantervekre bízták. E tanévtől kezdődően ez részben módosul. A helyi tantervekkel ugyan maradéktalanul biztosítható volt az iskolák szakmai önállósága, a helyi iskolahasználók és fenntartók igényeinek való megfelelése, a közoktatás egésze azonban igen széttartóvá vált. Ez a helyzet sokkal inkább kedvezett a szelektivitásnak, a túl korai kiválogatásnak, mint az esélyteremtésnek. Az új törvény törekszik arra, hogy az oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot az előző törvénynél erőteljesebben biztosítsa. Ezért az alaptanterv és a helyi tantervek közé új szabályzó dokumentumok kiadását rendelte el. Ezek a kerettantervek.

8/A. §
(2) A kerettanterv tartalmazza

1. a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait,
2. az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait
3. (...)

(3) Az egyes kerettantervek az elsőtől-nyolcadik évfolyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamig az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyainak követelményeit. A nevelő-oktató munka szakaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható.

Az iskolai munka tartalmi, tantervi szabályozása tehát a törvény módosításával négy szintűvé vált.

1. A Nemzeti alaptanterv továbbra is műveltségterületek szerint adja meg a többi tartalmi szabályzó elkészítéséhez figyelembe veendő tantervi alapokat. Ezek között ott van változatlanul a Környezeti nevelés, mint a tanterv egyik közös, minden műveltségi terület tanítását átható követelménye.
2. A kerettantervek konkretizálják az adott iskolatípusban a tantárgyak rendszerét és az azokhoz kapcsolódó követelményeket. Megadják az oktatás tartalmát és a szükséges időkereteket is. Önálló környezettan tantárgyat a kerettantervek nem tartalmaznak, ugyanakkor több tantárgy tananyagában az alaptantervi követelményeket alaposan kifejtve megtaláljuk a környezetre vonatkozó ismereteket is. A kerettantervek megjelenése ugyanakkor nem zárja ki a fennmaradó, központi tantervi kötöttségektől mentes tanórai időkeret felhasználásával ilyen tantárgy bevezetését. Fontos észrevennünk azt, hogy a kerettanterv kizárólag a kötelező tantárgyi tanórák tartalmát szabályozza, így nem terjed ki a hatálya az iskola választható és tanórán kívüli tevékenységére. Márpedig a környezeti nevelésnek ezek hagyományosan igen fontos színterei.
3. Az iskola nevelő-oktató munkáját továbbra is a nevelőtestületek által helyben elkészített és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programok szabályozzák, melynek részeként a kerettantervekhez kell igazítaniuk a helyi tanterveiket. A programadásban - mint a későbbiekben látni fogjuk - logikusabb, teljesebb körű szabályozást várnak el az iskoláktól. A helyi tanterv elkészítésében pedig több megkötöttséggel kell szembenézni. A kerettantervi rendelet elemzésekor kitérek majd ezekre is.
4. Az úgynevezett mikrotantervi szint. A pedagógusok által elkészíthető, választható, használható tanmenetek, tantárgyi tanítási programok az egyes pedagógusok munkájának tervezését közvetlenül meghatározó dokumentumok, miként mindig is voltak. Ezek formáját és tartalmát a törvény nem szabályozza, azt az iskola igényei és elvárásai szerint helyben határozzák meg.

Bízhatunk tehát abban, hogy az iskolai oktatás e tantervi rendszer által a jövőben kiegyensúlyozottabbá válik, a tantárgyak szerepét, súlyát és időkeretét nem helyi személyes érdekek, esetleg kényszerek mentén jelölik majd ki a nevelőtestületek. A tantárgyak egyértelműek, az időkeretek felhasználását központilag szabályozzák, s megadják az oktatás során kötelezően és mindenki által elsajátítandó tananyagot is. A kerettantervben leírt elvárások maradéktalan érvényesítése a kiadásra és jegyzékre kerülő tankönyvek, taneszközök vonatkozásában szintén sokat javíthat a szemléleti megújításban.

A törvény 19.§ b). pontja továbbra is a pedagógusok jogának tekinti a konkrét, az adott tanulócsoportban megtanítandó tananyag és az alkalmazott módszerek és taneszközök megválasztását.

Figyelnünk kell a jogszabályi szöveg következetlen szóhasználatára. A kerettantervek kapcsán a jogalkotó közös követelményen a minden iskolában teljesítendő elvárásokat ért, míg a Nat-ban ugyanez a kifejezés a minden műveltségi terület tanítását szemléletével meghatározó, az iskolai kereszttanterv alapjául szolgáló előírásokat jelenti.

(4) Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(5) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.

Törvényi lehetőség volna tehát arra, hogy több, egymástól különböző kerettanterv is elkészüljön, s a helyi tantervet a nevelési programhoz leginkább igazodó kerettantervi minta alapján készítsék el a nevelőtestületek. A környezeti nevelési szakemberek szorgalmazzák is azt, hogy ilyen tantervi alternatívák biztosításával legyen mód választani a közül, hogy az iskola a környezeti nevelést kizárólag kereszttantervi, illetőleg ezzel párhuzamosan tantervi modulként (tantárgyként) is megvalósítsa. Jelenleg néhány tantervi modultól eltekintve nem biztosított ez a választás, ugyanis csak egy komplett kerettanterv került kiadásra. (Meg kell jegyezni, hogy a szakiskolák felzárkóztató oktatásának tantervei már kínálnak alternatívát egyes tárgyak /pl.: természetismeret/ vonatkozásában.)

Problémát jelent, hogy a nevelőtestületek a távlatos, stratégiai döntések meghozatalához nem rendelkeztek kellő tapasztalatokkal, így a programok gyakran a pedagógiai elmélet, az általánosság szintjén mozognak, inkább visszatekintő, semmint iránymutató szakanyagok. Sokat segíthet a programok korrekciójában, ha általánosan ismertté válik a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Sajnos az elmúlt tanév korrekciós munkáit segítő útmutatók túl későn és túl kis példányszámban jelentek meg. A környezeti nevelés tervezéséről szóló kiadvány sajnos ezért csak kevés testület tervező munkáját segíthette.

(6) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét. (...)

A tárcaközi egyeztetés során a Környezetvédelmi minisztérium kifejtheti szakmai álláspontját, miként eddig is, - bár talán nem kellő eréllyel megtette. A két döntés-előkészítő szervezet pedig a szakmai szervezetek, és a jogszabály-alkalmazók érdekeit artikulálhatják.

8./B.§
(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének (...) kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

9. §
(1) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat követelményei alapján kell meghatározni. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola (...) a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki.

(2) ... Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

Látható tehát, hogy a környezeti érdekek érvényesítése érdekében a két érintett szakmai tanácsadó szervezet megnyerése célszerű. A jelenlegi tartalmi szabályozás ellenére az oktatást a kimeneti követelmények erősen befolyásolják. Fontos ezért elérni azt, hogy a vizsgakövetelményekben megfelelő arányban legyen jelen a kerettantervi tartalmakra épülő tudás.

II. Fejezet
A gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei

A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

10.§
(1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, (...) iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának megfelelően alakítsák ki.

Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő lehet az iskola egészének működése, üzemelése, atmoszférája, miliője, a benne dolgozók környezeti értékrendje, környezethasználati szokásai. Egy iskola megítélésében azonban ma még sokadrangú szempont az, hogy épített és létesített terei, alkalmazott technológiái mennyire szolgálják a környezet-harmonikus életvitelre nevelést.

A 10.§ egyértelműen leszögezi, hogy a gyereknek, tanulónak joga van a személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartó, biztonságos és egészséges környezethez.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

1. képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. ...
2. részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.
3. személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

Joga van tehát ahhoz, hogy az egészségét és személyiségének kibontakozását veszélyeztető környezeti ártalmaktól mentesen nevelkedjék. E jogával azonban csak akkor tud élni, ha tisztában van azokkal a tényezőkkel is, amelyek ebben fenyegethetik. Az iskolának éppen ezért törvény adta feladata e jogok gyakorlásához szükséges információk megadása, az arra való felkészítés, mégpedig tárgyilagosan, többoldalúan. Ez a kölcsönös kommunikáció nem merülhet ki az iskola tantárgyi oktatásában. Sokkal többről szól: demokratikus iskolai fórumok működtetéséről, tárgyalási, érdekérvényesítési technikák elsajátításáról és gyakorlásáról. Ennek érdekében a tanulók különböző szervezeteket hozhatnak létre.

11.§
(1) A tanuló joga különösen, hogy

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását...

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez (...) s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül (...) érdemi választ kapjon;

h) személyesen vagy képviselői útján (...) részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában

i) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

A helyi környezeti kérdések, problémák, konfliktusok különösen alkalmasak arra, hogy a felelős állampolgári magatartást gyakorolhassák a tanulók. E helyi közéleti színterek az iskola tanításon kívüli világába vezetnek. A törvényalkotó szándéka szerint az intézmények nevelési feladatainak előtérbe helyezésével meg kellene nőnie a tanórán kívüli helyzetek, rendezvények, foglalkozások jelentőségének. E törekvés találkozik a környezeti nevelés álláspontjával. Naivitás volna azonban azt hinni, hogy a környezeti problémák mentén a tanulók önszerveződése segítségnyújtás nélkül is elindul. A nevelőtestületeknek tehát nem csupán biztosítaniuk kell a tanulók szervezeteinek létrehozását és működését, hanem aktívan támogatni, sőt inspirálniuk is kellene azt.

12.§
A tanuló kötelessége különösen, hogy

1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon ...;
2. eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek;
3. megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások (...) az iskola (...) helyiségei és az iskolához (...) tartozó területek használati rendjét ...;
4. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola (...) alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységeket, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült;
5. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

Ismételten visszatérő probléma, hogy a tanuló óvó, védő felelősségét nem terjeszti ki a jogszabály - expressis verbis - az iskolai és iskola környéki környezetre, valamint az iskolán kívüli tevékenységek (kirándulás, táborozás, erdei iskola stb.) környezetére. A tanuló felelősségét csupán a személyes és társas környezetére, valamint az iskola állagmegóvására vonatkoztatja, s elsősorban egészségvédelmi, balesetvédelmi alapon fogalmaz.

További kérdést vet fel, hogy vajon az iskola nevelője és más alkalmazottja tudná-e, hogy miként cselekedjék környezeti veszélyeztetés vagy károkozás esetén? Egyáltalán ilyen tárgyú ismeretek hiányában felismernék-e a cselekvést követelő helyzeteket?

A szülő jogai és kötelességei

13.§
(3) A szülő joga igényelni, hogy (...) az iskola (...) pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse...

14.§ (1) A szülő joga különösen, hogy

1. megismerje a nevelési-oktatási intézmény (...) pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
2. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon
3. A nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze.
4. A nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
5. Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

A környezeti nevelés kívánatosnak tartja a családok részvételét a gyermekek intézményes nevelésében, az iskolai közéletben. A szülőknek joga volna megkövetelni az iskolától, hogy az iskola szervezzen környezettel kapcsolatos szakkört, rendezvényt, programot, sőt ezeken a szülők maguk is részt vehetnek. Aktív részese lehet a szülői közösség minden lényeges iskolai döntés előkészítésének, végrehajtásának.

(2) A szülő kötelessége különösen, hogy

b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

c) megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért,

d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal

Ha az iskola tárgyi és szellemi környezete nem szolgálja kellően a tanulók fejlődését, ha az e törvényben meghatározott tanulói jogok - különösen a testileg, lelkileg és szociálisan egyaránt egészséges környezethez való jog - sérelmét észleli a szülő, kötelessége intézkedéseket tenni az iskolával szemben. Kifejtheti véleményét, képviselői útján követelheti a pedagógiai programban foglaltak betartását, illetve módosítását, s végső soron bírósághoz is fordulhat jogai érvényesítése érdekében (83.§). A szülők környezeti tudatosságának és érdekérvényesítő képességüknek a szintje döntő befolyással lehet az iskola pedagógiai gyakorlatára. Manapság azonban jellemzően fordított a helyzet. Az iskola környezeti szemlélete alakítja a családok környezeti magatartását is.

III. Fejezet
A közoktatásban alkalmazottak

A közoktatásban alkalmazottak köre

15.§
(1) ...Pedagógus-munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. (ld még 17.§)

A törvény megerősíti, hogy a tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozást képesítés nélkül nem lehet vezetni. Akkor is a pedagógust terheli ennek felelőssége, ha valamely foglalkozás vezetését meghívott szakemberre bízza. Különösen a terepi programokra, az erdei iskolára illetve egyes környezetvédelmi akciókban való részvételre jellemző, hogy a pedagógus annak megvalósítása érdekében nem pedagógus (pl.: természetvédelmi őr, erdész, kézműves, civil szervezet aktivistája) szakember közreműködését kéri. Ez esetben sem hagyhatja a tanulócsoportot magára, az ilyen foglalkozások pedagógiai tartalmáért, a jelentkező nevelési helyzetek megoldásáért és az ismeretátadás folyamatának megtervezéséért is ő, a pedagógus a felelős.

Mivel a környezeti nevelés az intézmény nevelőinek közös feladata, ezért szükséges volna, hogy minden pedagógus szakképesítés követelményei között szerepeljenek a környezeti nevelésre vonatkozó elvárások is. Ezeket az alapvető ismereteket bővítve, megerősítve a pedagógus szakvizsga, illetve a közoktatási vezető képesítési követelményei között is meg kellene határozni az intézményi környezet használatára, alakítására vonatkozó ismereteket is.

A pedagógus jogai és kötelességei

19.§
(b) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,

A helyi tantervekben meghatározott tananyagba a nevelőnek joga van az intézmény szűkebb és tágabb környezetére vonatkozó helyi ismereteket beépítenie. A pedagógus a tantárgya tanításának helyi tantervben meghatározott céljainak elérése érdekében választhat az alkalmas módszerek közül. Nincs joga azonban a tanulásszervezési módokról egyedül, a nevelőtestület jóváhagyása nélkül dönteni. Nem a pedagógus döntése határozza meg tehát, hogy az iskola témanapon, erdei iskola program során, tanítási projektek alkalmazásával, vagy más, a tanóraitól eltérő módon szervezi-e meg a tanítást.

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,

Ha a helyi tantervben szerepel a helyi környezetre vonatkozó tananyag, akkor joga van tanulmányi segédletként olyan kiadványokat, adathordozókat alkalmazni, amelyek bemutatják a település környezeti értékeit és problémáit. Ilyenek alkalmazására (például az önkormányzat által kiadott helyismereti tankönyv, olvasókönyv) azonban nem kötelezhető.

d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót,

A pedagógus ezen alanyi jogát a tanulók és a szülők jogaival összhangban, a törvény alapelveinek megfelelően gyakorolhatja.

e) irányítsa és értékelje a tanulók munkáját

Értékelésének alapja azonban a fentiekből következőleg nem lehet a tanulónak a pedagógus értékrendjéhez való viszonyítása. A viszonyítás alapjául kizárólag a helyi tantervben konkretizált követelmények és feltételek teljesítése szolgálhat.

g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

Ha tehát a pedagógus felismerte azt, hogy a környezeti nevelési feladatok tőle elvárt teljesítéséhez speciális ismeretekre van szüksége, akkor az ezekhez való hozzájutást a közoktatás rendszerének feltételek nélkül biztosítania kell.

h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat

Az intézmény pedagógiai karakterét, tevékenységét alapvetően a nevelőtestület akaratából, tehát az egyes pedagógusok együttes munkájaként megszülető program határozza meg. Az intézmény vezetőjének feladata csupán annak menedzselése, megvalósulásának elősegítése, de nem megalkotása. A fenntartó a szakmai munkát érintő kérdésekbe pedig érdemben nem szólhat bele.

(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott (...) tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

1. nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse
2. nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a (...) tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz,
3. a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön;
4. közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
5. A gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedésekhez szükséges ismereteket átadja.

A pedagógusnak alapvető feladata, hogy kezeljen különböző környezeti hatásokat, problémákat. Ismét felmerül azonban a kompetenciája kérdése. Ennek az alapkövetelménynek a teljesítése feltétlenül kellene, hogy párosuljon ilyen tárgyú tudással, hozzáértéssel, s annak meglété alkalmaztatási feltételként határozzák is meg.

IV. Fejezet
A közoktatás rendszere

A közoktatás intézményei

A törvény taxatíve felsorolja azokat az intézménytípusokat, amelyeket a közoktatás intézményhálózatába tartozónak tekint. Napjainkban erősödik fel az az ellentmondás, hogy egyes terepi tanulmányi szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek (pl.: erdei iskola bázisok, terepi oktatóközpontok) nem tartoznak szervezetileg a közoktatáshoz, tehát a szaktárca az ott folyó sajátos nevelési szolgáltatás megszervezésében és ellenőrzésében nem illetékes. Problémát jelent továbbá, hogy az egyre növekvő terepoktatási igényt ilyen szolgáltató közoktatási intézmények hiányában nem lehet normatív módon, intézményhez kötötten finanszírozni. Célszerű volna átgondolni, hogy a tereptanulmányi központokat miképpen, milyen feltételek esetén lehetne a pedagógiai szakszolgálatok intézményei közé sorolni.

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

25. §
(1) A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. ...
(2) A tanuló alapműveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az alapműveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.

Ha tehát elérhető volna az, hogy a vizsgakövetelmények között a vizsgatantárgyak tananyagának környezeti vonatkozásain felül a környezetre vonatkozó speciális ismereteket és képességeket is meghatározzanak, akkor az arra való felkészítésnek a kötelező tanórai keretben kellene megtörténnie.

V. Fejezet
A közoktatási rendszer intézményeinek működése

A működés általános szabályai

37. §
(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, alaptevékenységét, nemzeti etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, az alapító nevét, az intézmény székhelyének, telephelyének címét, a nevelési-oktatási intézmény esetén a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát.

Az alapítónak a fenti kötelező elemeken túl joga van e dokumentumban egyéb - más jogszabályba nem ütköző - kitételt is tennie. Rögzítheti tehát az intézmény környezetbarát, organikus működtetésével kapcsolatos elvárásait. Megfogalmazhatja az intézmény pedagógiai tevékenységének irányait, területeit (ld. zöld iskolaprogram, erdei iskola programok kötelező biztosítása). Meghatározhatja egyes paraméterek, irányelvek betartását - mint amilyent megkövetelne mondjuk egy kialakuló ökoiskola hálózathoz való csatlakozás. Nem kötelező felvételt biztosító intézmény alapításakor előírhatja például azt, hogy az intézmény elkötelezze magát valamely pedagógiai irányzat mellett (pl.: Waldorf, Gordon, ÉKP).

38. §
(1) A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel...

A fenntartónak éves költségvetésben előirányzott pénzeszközök és egyéb bevételek alapján gondoskodnia kell arról, hogy az alapító okiratban foglaltak szerint, az intézmény a pedagógiai programjában jóváhagyott feladatokat elláthassa. A fenntartó tehát, ha nem tagadta meg a rá többlet anyagi terhet rovó pedagógiai program jóváhagyását, akkor az ilyen alapszolgáltatáson felüli feladatok feltételeit is köteles biztosítani.

39. §
(1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik.

A szöveg intézményi szinten is deklarálja a szakmai autonómiát, illetve erről az oldalról is megerősíti a szülők, diákok és pedagógusok részvételi jogát a döntések meghozatalában.

A működés rendje

40.§ (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület (...) fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor (...) az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol.

(7) Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával az iskolai (...) tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. (...) A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor illetve módosításakor az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

E dokumentumok tartalmát tételesen szabályozza a 11/1994. miniszteri rendelet. Részletesen ott taglaljuk.

41.§
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, (...)

Ismételten egyértelmű kötelességként határozza meg a törvény az egészséges és biztonságos környezet biztosítását. Az ehhez szükséges pedagógiai szabályozást a nevelőtestületnek kell megalkotnia, míg a szervezeti és működési teendőket az intézményvezetőnek kell meghatároznia. Nem hagyható figyelmen kívül most sem az iskolahasználók egyetértési joga. Ez bizony nagyon erős jogosítvány. Az iskolai életet alapvetően meghatározó helyi dokumentumok nem helyezhetők hatályba az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértése nélkül. Látható, hogy az iskola "zöldítésének" előmozdítására ma meg van a szülők és diákok törvényi lehetősége, ám a környezeti tudatosság és a helyi, iskolai közélet, az intézményi demokrácia működése még általában nincs ilyen szinten.

A nevelési és pedagógiai program

44.§
(1) A nevelési oktatási intézményben a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő - szakértő véleményét beszerezni.
(2) A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (...)

Környezeti nevelési szempontból egy aggályos pontja lehet e szabálynak. Nevezetesen: a pedagógiai programokról szakvéleményt kiállító közoktatási szakértőktől nem követeli meg az e munkához szükséges különleges képzettség megszerzését. Ezért a programokról készült szakvélemények tartalma, formája, szakszerűsége - tapasztalatom szerint - igen egyenetlen. Ritkán érzi feladatának a szakértő, hogy szakvéleményében kitérjen az iskolai környezet nevelő hatásának értékelésére is.

45.§
(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

Az intézmények pedagógiai programja - mint ismeretes - két részből áll: a helyi tantervből, s a törvény módosítása óta nevesítetten: a nevelési programból. A nevelési program kötelező tartalmi elemeit a 48.§ (1) a) sorolja fel.

48. §
(1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

1. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
   • az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
   • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
   • a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
   • a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket,
   • a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
   • a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
   • a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,
   • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
   • az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,
   • a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,
   • a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,
2. az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
   • az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
   • az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
   • az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
   • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
   • nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
   • nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot.
   • Szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot.

Tekintsük át, hogy ezekhez a taxatív tartalmi elemekhez hogyan kapcsolódhat a környezeti nevelés! A kerettantervek alkalmazásának szabályait a későbbiekben taglaljuk.

A jogszabályi szöveg részletezőbb, logikusabb szerkesztésű a korábbinál, ezáltal átgondoltabb, tudatosabb tervezésre késztet. A nevelőtestület pedagógiai filozófiájában, alapelveiben, stratégiai céljaiban hitet tehet a környezetharmonikus, fenntarthatóságra nevelés mellett, nevelési feladatai között kiemelheti a környezethez fűződő ökológiai szemléletű magatartás- és viselkedéskészlet fejlesztését, az erőmentes és eredményes konfliktuskezelő módszerek alkalmazását, stb. Fontos azonban, hogy észrevegyük, hogy a célok eléréséhez a nevelőközösségnek feladatokat kell szabnia magának, s eszközöket is kell tudnia mozgósítani. A célok megvalósításához tehát az erőforrások megszerzésének, biztosításának és felhasználásának tervét is el kell készítenie. E terv vonatkozik a tárgyi, dologi, az eszközjellegű erőforrásokra éppúgy, mint a szakértelmet, hozzáértést, személyes késztetést, a cselekvő, megújító szándékot jelentő humán erőforrásokra.

Kiemelten kezeli a törvény a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. A környezeti nevelés csoportos munkaformái, az eredményre, produktumra törekvő nevelési módszerei, a környezeti kapcsolataink értelmezése során megváltozó problémakezelő, konfliktustűrő és -megoldó technikák alkalmazása mind részévé válhatnak a szocializációt és individualizációt segítő nevelésnek. Különösen eredményes lehet a szerényebb intellektuális képességekkel, illetve tanulási kudarccal, vagy beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók számára a terepi, környezeti, természetközeli vizsgálódásban, ismeretszerzésben, illetve a környezeti projektek, akciók, rendezvények megvalósításában való alkotó közreműködés.

A nevelési programnak meg kell fogalmaznia azt is, hogy a nevelő-oktató munka ellenőrzésére, mérésére, értékelésére és a minőség biztosítására milyen eljárásokat alkalmaznak. Régi tapasztalat, hogy a környezethez illeszkedő, tevékenységközpontú oktatás az értékelés új módszereit igényli, és hívja életre. Szélesíti és árnyalja a pedagógus ellenőrző, értékelő munkáját.

A pedagógiai program egységes dokumentum. Nem lehet ellentmondásban a benne megfogalmazott nevelési program és a helyi tanterv! Ha az iskola gyermekközpontú, változatos tevékenységekre építő fejlesztő pedagógiát hirdet, akkor elvárható a helyi tantervétől is, hogy tükröződjék benne mindez. Gyakori hiba, hogy az ilyen céltételezésű iskola is tananyagközpontú tantervet szerkeszt, bőséges, többlet ismeret megszerzését lehetővé tevő különórákra fordítja a választható időkeretét.

Igen gyakori, hogy a tanulókkal szemben merev, és szigorú elvárásokat állítanak tanulmányi előmenetelük, magatartásuk és szorgalmuk értékelésére, miközben tanácstalanok maradnak, amikor programot kellene adni az átlagostól eltérő gyerekek fejlesztésére. A lemaradók, a képességzavarokkal küzdők, a közösségben helyüket nem találók éppúgy egyedi programot kívánnak, mint a tehetségesek, a valamelyik képességük fejlettségében társaikat megelőzők. A környezeti nevelés munkaformái során számos tanítványunk mutathatja meg olyan kiváló képességét is, mely a tanórák viszonylag zárt rendjében észrevétlen maradna. Egy erdei iskola, vagy egy témahét során a szervező készség, a rátermettség, az ötletgazdagság, a szellemi és fizikai bátorság, ügyesség, a háziasság, a törődés, a rendszeresség és rendszeretet mind-mind kiütközhet. Olyan élethelyzetekben ismerik meg egymást a tanulók, amelyek a mindennapokban alig-alig adódnak, sőt ilyen helyzeteket mi magunk is teremthetünk.

A különböző nevelési színterek biztosítása, új tanulásszervezési módok kipróbálása, az oktatás tér- és időszervezése, a tanórai és tanórán kívüli iskolai tevékenység szervezése tehát mind a nevelőtestület hatáskörében, illetékességében maradt. Miközben tehát a törvényi szöveg módosítása részletezőbb, konkrétabb tervező munkát kíván meg, mint a korábbi, nem csorbította sem az intézmények, sem a pedagógusok szakmai autonómiáját.

52. §
(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása (...) nem lehet több

1. Az első-második évfolyamon napi négy tanítási óránál;
2. A harmadik-negyedik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
3. Az ötödik-hatodik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
4. A hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
5. A kilencedik-tizenharmadik évfolyamon napi hat tanítási óránál

A nevelési alapelvek és célok között megfogalmazni a környezeti nevelési törekvéseket sokkal kevesebb buktatóval jár, mint a konkrét tanulásszervezés szintjén megtenni ugyanezeket. Ha nevelési programjainkban végre hangsúlyossá is vált a tanulók helyes környezeti magatartásának alapozása, a környezeti értékek megteremtésére és értékként kezelésére való felkészítés, a természet egészére, valamint az egyének és közösségek környezeti cselekvéseire vonatkozó ismeretek, tapasztalatok átadása, az ehhez szükséges új tanulási helyzetek irányítása, akkor e fejlesztési feladatokra bizony tanulói tevékenységeket, a tevékenységekhez pedig színtereket és időkeretet is hozzá kell tudnunk rendelni.

Problémát jelenthetett, hogy azok a tantárgyak, melyeket egy-egy nevelőtestületben több pedagógus is képviselt, illetve amelyeknek erős érdekérvényesítő szervezeteik voltak az óraszámok elosztásakor nemritkán előnyhöz jutottak. Az iskolák szervezeti, működési felépítése is inkább a hagyományos tantárgyaknak kedvezett. A környezeti nevelésről a pedagógiai programokban ugyan számtalan esetben mint fontos megvalósítandó területről írtak, ám e tennivalókhoz időkeretet csak ritkán tudtak hozzárendelni.

Különösen szembeszökő volt, hogy a közös követelmények tantervszerű megjelenítése elmaradt, a megvalósítását sem időkerethez, sem konkrét tanulói tevékenységhez nem kapcsolták. Általános volt, hogy a törvényben rögzítettekhez képest megnőttek a heti tanórai óraszámok. Sajnálatos viszont, hogy a természettudományos tárgyak óraszáma gyakorta a korábbihoz képest is csökkent. Miközben tehát a természetre, a környezetre vonatkozó ismeretekre egyre nagyobb szükség volna, addig azok helyi tantervi megjelenése visszaszorult. Sok esetben ellentmondás van tehát a pedagógiai programok fejlesztés központú céltételezése és az alkalmazott helyi tantervek között.

A tantárgyi, tantervi megújulásnak láthatóan az egyik kulcseleme az óraterv. A kerettantervek ezért egyértelműen megadják az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tantervi modulok éves kötelező órakeretét. Ezt olymódon teszik, hogy az adott évfolyam összes alaptantervi követelményének teljesítésére elegendő időkeret semmiképpen ne lépje túl a törvényben szabályozott kötelező időkeretet.

(7) Az iskola a tanuló érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként (...) az évfolyamokra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások

1. az első-negyedik évfolyamon tíz;
2. az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt;
3. a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc;
4. a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt;
5. a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan
6. a szakképzési évfolyamon öt százaléka.

A Ktv. a kötelező tanórai időkereten felül úgynevezett választható időkeretet is biztosít. Ezek mennyiségét a kötelező tanórák százalékában adja meg. A jogalkotó arra orientálja az iskolákat, hogy ez az időkeret - különösen az általános iskolában - ne emelt óraszámú és emelt szintű képzésekre, új tantárgyak indítására fordítódjék, hanem azt a tanulók érdeklődésének, igényének, szükségletének megfelelően elsősorban tanórán kívüli tevékenységekre fordítsák. Az iskola élhet ugyan azzal a jogával, hogy ennek a keretnek a terhére tovább növeli a tanórák számát, ám a kerettantervi szabályozás korlátozza azt, hogy a különböző évfolyamokon mekkora lehet a tanulók maximális tanórai terhelése.

(14) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap.

(16) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a száznyolcvanöt tanítási napot e nélkül nem lehetne megtartani.

Az iskolától különböző helyszínű tanítást a fenti előírások tekintetbe vételével úgy kell megszervezni, hogy az a heti pihenőnapokat lehetőleg ne érintse. Erdei iskolai programok csak akkor szerveződhetnek a heti pihenőnapok bevonásával, ha a program befejezése és az azt követő tanítási idő között eltelik az előírt idő (42 óra), s az elmaradt pihenőnap helyett pótlólag másikat biztosítanak. Fel kell figyelni arra is, hogy az 5 munkanapot meghaladó terepi programok szervezését nem az intézményvezető, nem is a nevelőtestület, hanem kizárólag az iskolaszék és a diákönkormányzat együttesen kezdeményezhetik.

53. §
(1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
(2) Tanórán kívüli foglalkozás

1. a napközis és tanulószobai foglalkozás;
2. a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport;
3. az iskolai sportkör;
4. a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;
5. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

Sajnálatos a fenti szakasz szakszerűtlensége. A környezeti nevelést, azaz az iskolának a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben egyaránt előírt kötelező nevelési-oktatási feladatainak teljesítését tévesen tanórán kívüli tevékenységként nevesíti a jogszabályi szöveg. A törvény betűje szerint tehát környezeti nevelésben - miként a tanórán kívüli programokban általában - csak annak kell részesülnie, aki érdeklődése szerint ezt megkívánja, igényli. A jogszabályi szöveg javítása feltétlenül szükséges, egyrészt annak félreérthető volta miatt, másrészt az alacsonyabb szintű jogszabályok ezzel ellentétes szövegezése okán.

A közoktatási intézmény vezetője

54. §
(1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály (...) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A közoktatási intézmény vezetését az egyszemélyi felelősség jellemzi. Az intézményvezető felelős azért is, hogy az iskola működése, üzemelése és nevelő-oktató munkájának végzése során környezeti szempontból helyes döntéseket hozzanak, illetve, hogy a szükséges döntések meghozatalát ne mulasszák el. Általános közoktatási feladat ezért az intézményvezetők felkészítése e feladat ellátására.

A nevelőtestület

56. §
(1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

57. §
(1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

1. a pedagógiai program módosításának elfogadása;
2. a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
3. a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
4. a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
5. a házirend elfogadása;

(2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A közoktatás intézményei szakmai tekintetben önállóak, s ez az önállóság a nevelőtestület munkájában mutatkozik meg elsősorban. Az intézmény alapvető dokumentumainak elkészítésével a pedagógusközösség szabhat irányt a nevelőmunkának, határozhatja meg az iskola arculatát, tevékenységi formáit, rendjét. Környezeti nevelést a nevelőtestület meggyőzése nélkül nem tervezhetünk. Sajnos előfordul a többségi elvű döntéshozó mechanizmus következményeként, hogy az iskola nevelési hangsúlyait nem pedagógiai megfontolások, korszerűsítési szükségletek, hanem a legnagyobb óraszámú tantárgyak képviselőinek érdekazonossága határozza meg.

A szakmai munkaközösség

58. §
(1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
(2) Az iskolában az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre.

A leggyakoribb megoldás, hogy az iskolai, iskolák közötti területi munkaközösségeket szaktárgyi alapon szervezik meg. Ellentmondásos, hogy egy szakmai testületben éppen azok a pedagógusok dolgoznak együtt, akik ugyanazt a gyerekcsoportot biztosan nem tanítják. Az iskolai feladatok egyre nagyobb része jelentkezik projektszerűen, többek között a környezeti neveléssel kapcsolatos szervezőmunka is, hiszen nevelési területünk átfogja az iskolai élet egészét. A projektorientált munkaközösségek létrehozásáról azonban gyakorta megfeledkeznek a szervezeti és működési szabályzatok.

A szülői szervezet

59. §
(1) Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

A szülők jogainak gyakorlása, érdekeik tudatos érvényesítése manapság még eléggé fejletlen. Általános a fordított szereposztás, amikor a szülő igazodik az iskola elvárásaihoz, s nem az iskola alakítja programját a szülők igénye szerint. Az előzőekben láthattuk, hogy milyen sok jogot ad a törvény a szülőknek. E jogok érvényesítése érdekében az egykori szülői munkaközösségektől eltérő feladatú szervezetek működtetése volna kívánatos. A környezeti nevelés megkívánja az iskola és a családok szoros együttműködését, munkakapcsolatát. A jogalkotói szándék tehát találkozik a környezeti nevelés érdekével.

Az iskolaszék

60. §
(1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.

A környezeti nevelés fejlesztése érdekében előnyös, ha az intézményben olyan iskolaszék tevékenykedik, amely a nevelőmunka segítésébe bevonja a helyi környezettel foglakozó civil szervezeteket, cégeket is.

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

62. §
(1) Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre.
(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

A diákkörök szerepe jelentős a környezeti nevelés gyakorlatában. A jogszabály nemcsak lehetőséget ad ilyenek életre hívására, hanem a tanuló közösségeknek önálló döntési jogkört is biztosít e téren. Az iskolai diákkörök megalakítása előtt meg kell hallgatniuk a nevelőtestület véleményét, de a támogatás hiányában is jogosultak a diákkör létrehozására. Fontos tehát, hogy a nevelőtestület képes legyen véleményét közvetlen nevelő hatások gyakorlása nélkül, hitelesen, tényszerűen és elfogultságtól mentesen megfogalmazni. Ne törekedjék a diákvezetők kijelölésére, mert ezzel túllépné hatáskörét, jogsértést követne el.

63.§
(1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

(5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

64. §
(2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő, jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;
(3) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

Ki kell emelnünk azt, hogy a törvény szerint a diákönkormányzatot segítő nagykorú személyt nem az igazgató bízza meg, nem is a nevelőtestület választja, hanem a diákok kérik fel. Jogukban áll olyan személy segítő közreműködését is kérni, aki nem a nevelőtestület tagja. A nyílt iskolai közélet általában kedvez a települési demokrácia működésének is, kölcsönös érdekérvényesítő mechanizmusok révén az iskolát szociokulturális környezetével szoros kapcsolatok kiépítésére ösztönzi.

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

70. §
(1) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

A teljesítmény értékelésének és minősítésének alapja csak a tantervben előírt követelmény lehet. A helyi tantervben azért nem szabad attitűdjellegű követelményeket meghatározni, mert akkor a tanuló személyiségjegyeinek változása befolyásolná szaktárgyi előmenetelét is. A magasabb évfolyamra lépés feltétele azonban csak a tantervi követelmények teljesítéséhez köthető.

(3) Az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az első-hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére más jelölés alkalmazását is előírhatja.

Az iskolának joga van az évközi érdemjegyek helyett a tanuló teljesítményének értékelésére más módot alkalmazni (egyéni teljesítmények megbeszélése, szöveges értékelés, produktumok kiállítása). Különösen a hagyományos tanórai tanulásszervezési formától eltérő programok (erdei iskola, témahét, tanítási projekt) értékelésénél érdemes élni e lehetőséggel.

VI. Fejezet
A közoktatás szervezése és irányítása

A miniszter

93.§
(1) b) Az oktatási miniszter rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével - értékeli a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén (...) kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik az iskolai tantervek kidolgoztatásáról;

a) meghatározza az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeit és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

Az alaptanterv felülvizsgálatára a bevezetését követő első alkalommal 1999-ben került volna sor. Ekkor azonban a miniszter nem kezdeményezte a tanterv szövegszerű módosítását, hanem a kerettantervek kiadásával értelmeztette és egészíttette ki az abban foglaltakat. A következő értékelési terminus 2002. Fontos volna, hogy az alapdokumentumot a kiadása óta eltelt 6 év tapasztalatai, az egyes műveltségi területek változásai, valamint a pedagógiai gyakorlat szemléletváltásai miatt korszerűsítsék. A mi szempontunkból fontos volna, hogy kikerüljenek szövegéből az ökológiai szemlélettel ellentétes megfogalmazások, a fenntarthatóságnak megfelelően egészüljön ki minden részterület követelményrendszere, sőt előnyös volna az is, ha a közös követelményeket az alaptanterv kereszttantervként részletes követelmények kidolgozásával ki is fejtené. A korrigált tantervhez kell igazítani a vizsgakövetelmények is.

b) gondoskodik az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról;

A környezeti nevelés szakmai szolgáltató hálózata kiépítetlen. A megyei, kerületi szakmai szolgáltató szervezetekben nincs főfolglalkozású (tehát munkaidőben bármikor a pedagógusok rendelkezésére álló) szaktanácsadó. A szakterület információáramlása, a közvetlen tantervi, szervezési, módszertani segítségnyújtás, a tanári segédletek, kiadványok készítése, szakmai rendezvények megszervezése a közoktatás intézményrendszerén kívül reked. A hiányt szakmai szervezetek pótolják állami feladat átvállalásaként. Ennek a rendszerszerűsége, forrásai, folyamatossága, olykor színvonala is bizonytalan Ellentmondásos az a gyakorlat, amely szerint a hagyományos tantárgyak szakmai tanácsadása jobbára megoldott, míg az új tantervi tartalmakhoz kötődő tantárgyak, nevelési területek képviselete hiányos. Éppen ez utóbbiakkal kapcsolatosan várnak szakmai segítségnyújtást, tanácsot, információt a pedagógusok, e területen legnagyobb a tanácstalanság.

c) gondoskodik - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján - a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről

f) meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá a berendezésével, taneszköz-ellátottságával kapcsolatos követelményeket

(2) Az Oktatási Minisztérium a költségvetésének terhére országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa.

A környezeti nevelés fejlesztését eddig nem előzte meg átfogó országos vizsgálat, ezért a nevelési területünk iskolai gyakorlatáról pontos képünk, megbízható országos adataink nincsenek.

94. §
(1) Az oktatási miniszter szabályozza

1. a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit, rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékből való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszközjegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz-felszerelési jegyzék kiadását.

A tankönyvek kiadását és jegyzékre kerülését újra szabályozza a tárca. A miniszteri rendelet tervezett szövege jelenleg szakmai egyeztetésen van. Kívánatos volna ezzel kapcsolatosan elérni azt, hogy a tankönyvi bírálati szempontsorban a fenntarthatóságnak való megfelelés is helyet kapjon. Ne kerülhessen jegyzékre olyan tankönyv - bármely tantárgyból - amely korszerűtlen környezeti szemléletet tükröz.

(3) A Kormány rendeletben szabályozza a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását.

A miniszternek számos feladata van a közoktatás - ezzel együtt a környezeti nevelés - fejlesztésével kapcsolatban. E feladatainak végrehajtásában támaszkodhat a civil szakmai szervezetek munkájára (ld. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia). Örvendetes a társtárcákkal való együttműködés megindulása, valamint jelentős előrelépés a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda létrehozása.

95. §
(1) Az oktatási miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata

1. a közoktatás hosszú és középtávú fejlesztéseinek kidolgozása;
2. az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése
3. a közoktatásban jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése;
4. a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása;
5. a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése;
6. a pedagógiai rendszerek - így különösen a közoktatás e törvényben meghatározott nevelési-oktatási szakaszára, iskolatípusára kiadott kerettanterv és az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - fejlesztésének segítése.

Az Országos Köznevelési Tanács

96. §
(1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében Országos Köznevelési Tanács (OKT) működik közre. Az OKT döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértő testület.
(2) Az OKT figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.
(5) Az OKT keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek.

A környezeti nevelési szakmai szervezetek kezdeményezhetik az OKT keretei között környezeti nevelési bizottság létrehozását akár döntés előkészítő, akár szakértői szinten.

A közoktatás országos mérési feladatai

99. §
(2) A közoktatási intézmények országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani.

A környezeti nevelés intézményi szintű helyzetével kapcsolatos ellenőrzésre a törvény semmilyen más formát nem enged meg, mint az országos mérési feladatok teljesítését. Sem a fenntartónak, sem más intézményen kívüli szervezetnek nincs joga a tartalmi munkát ellenőrizni. Országos mérés azonban elrendelhető, s a szakszerű mérés eredményei tárgyilagos képet szolgáltathatnak az egyes régiók, intézmények tevékenységéről.

Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzék

101. §
(1) Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben vehetnek részt.

Szakmai ellenőrzést csak névjegyzéken szereplő közoktatási szakértő közreműködésével lehet lefolytatni. Problémát jelent azonban az, hogy a névjegyzékre kerüléshez a jelölteknek szakértelmükről nem kell számot adniuk.

A közoktatási intézmény ellenőrzése

107. §
(1) A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében (...) az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

Jelenleg megoldatlan a környezeti nevelés korszerű szemléletének, minőségének és eredményességének folyamatos értékelése, minősítése. Az intézményi önállóságra hivatkozva nincs olyan közoktatási szereplő, aki jogosult volna kívülről beavatkozni egy iskola környezeti nevelési gyakorlatába. A különböző környezeti képzéssel, tudatformálással, programok szolgáltatásával foglalkozó szervezetek, társaságok és szakemberek által nyújtott szakmaiság még ennél is rosszabbul garantálható.

A környezeti nevelési szakértők száma egyrészt a feladatokhoz képest kevés, másrészt a lehetséges megbízók elegendő információt a névjegyzékről nem nyerhetnek a szakértő szaktudásukról, szakértelméről.

(10) A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

A szakértők megbízásával kapcsolatosan számos érdekellentét érhető tetten. Az intézményvezetők több okból is ellenérdekeltek abban, hogy az iskola tevékenységét szakértővel véleményeztessék (pl.: fel nem ismert érdek; költségvetési megszorítás; félelem attól, hogy kívülről belelássanak az iskola mindennapjaiba; tartanak attól, hogy a testület rossz néven veszi az ellenőrzést, s ezt az igazgatóválasztáskor megtorolja). A szolgáltatói piacon még nagyobb a zavar. A piaci érdekek felülírják az önkontrollt. (pl.: erdei iskolának neveznek osztálykirándulást az utazásszervező cégek, környezetbarátnak, "öko"-nak reklámoznak taneszközöket stb.)

11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, (az 1/1998 /VII.24./ OM rendelettel módosítva)

2.§
(1) Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérnie az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai diákönkormányzat véleményét is.

A 4.§ tételesen felsorolja nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kötelezően meghatározandókat. Ezek között nem szerepel az iskola környezeti állapotára, működtetésének és üzemeltetésének környezetbarát módjaira vonatkozó kitétel. Tehát ha az iskola jónak látja él e lehetőséggel, de jogszabály nem kötelezi arra, hogy rendelkezzék e kérdésben.

A jogszabályi szöveget akkor módosították, amikor a problémák tömegesen jelentkeztek (ld. teendők bombariadó esetén; óvó, védő rendszabályok; szervezetre káros élvezeti cikkek tilalma). A környezetkultúra közvetítése preventív szemléletet kíván. Célszerű volna az iskolai környezet megóvására és használatára vonatkozó szabályozást az előtt megkövetelni, mielőtt ennek hiányából problémák sokasága származnék. A rendelet a tanulók épségét és egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetek megelőzését tekinti fontosnak, de ismét nem fordít figyelmet az intézmény szűkebb és tágabb környezetére, környezeti kapcsolataira.

Vajon mire terjedhet ki a tanulók egészségének védelme? A jogalkalmazók a környezeti károkozást, terhelést vajon veszélyforrásnak tekintik-e? Tapasztalatom szerint az iskolai házirendek ilyen rendelkezései elsősorban balesetvédelmi utasítások. Nincs bennük szó a szárazelemek gyűjtéséről, az anyag- és energiahasználatról, komposztálásról, s más elvárható magatartásról. A fenntarthatóság pedagógiája szerint bizony egy rendszerként kellene gondolkodni az iskolai tananyagról és az iskolai házirendről. A jogszabályi szöveg elavultnak bizonyul e téren.

6/A. §
(1) A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére (A természeti és épített környezetük védelmére miért nem?!) vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
(2) Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Ha pontosítaná a rendelet, hogy minek az óvására, védelmére vonatkozzanak e szabályok, s ezek között az iskolai környezetet nevesítené is, akkor elvárható volna, hogy az intézmények átgondolják e tárgyban mutatkozó felelősségüket, s ennek megfelelően szabályozzák tevékenységüket.

6/B. §
(1) A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen:

a) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.)

f) az egészséges életmóddal (...) összefüggő szabadidős tevékenységek

i) a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés

Nagy előrelépés volna, ha a környezeti nevelés terén jártas és felkészült szabadidő-szervezők segíthetnék az iskola munkáját. Problémát jelent azonban az, hogy e munkakörre jelenleg moratórium van érvényben, továbbá az alkalmazott szabadidő-szervező pedagógusoknak jogszabály nem írja elő környezeti neveléssel összefüggő ismeretek megszerzését, annak dacára, hogy a környezeti nevelésben való közreműködésüket munkaköri feladatul írja elő a rendelet.

E jogszabályt módosító 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeinek és felszereléseinek jegyzékét. Az előírt helyiségek, és ingóságok vonatkozásában megköveteli az egészség- és munkavédelmi előírásoknak, építésügyi szabványoknak való megfelelést, de sem nem ösztönöz, sem nem kötelez anyag- és energiatakarékos, környezetbarát termékek, eszközök és felszerelések beszerzésére.

Nemzeti alaptanterv

A Kormány 130/1995. (X.26.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (Módosítva a 63/2000. (V.5) Korm. rendelettel.)

A Nemzeti alaptanterv (Nat) minden műveltségterületre kiterjedő elemzése egyrészt e tanulmány terjedelmén kívül esik. Másrészt az alaptanterv maga a kiadásáról szóló kormányrendeletnek csupán mellékletét képezi.

A kerettantervek kiadásával összefüggésben módosították az alaprendeletet. A módosítás az alaptanterv, a kerettantervek és a helyi tantervek viszonyát határozza meg. A melléklet I. fejezete is kiegészült a kerettantervek alkalmazásával, illetve a tankötelezettség 18 éves korig való kiterjesztésével kapcsolatos szabályzással. A változtatások nem érintik az alaptanterv környezeti nevelést meghatározó tartalmi elemeit.

I. FEJEZET A NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE A KÖTELEZŐ OKTATÁS TARTALMI SZABÁLYOZÁSÁBAN

A Nat alapelvei szoros összhangban állnak a fenntarthatóság alapelveivel. Kiemelt "figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A Nat szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést."

A tanuló személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat meghatározásakor állást foglal amellett, hogy "a különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben."

Ez a fejlesztő, integratív, nem tananyagközpontú szemlélet különösen kedvez a környezeti nevelésnek. Mint olvashattuk nem elegendő az alaptantervben rögzített tananyag feldolgozása. A különböző műveltségi területek közötti összefüggések felismertetése, az egészleges gondolkodás fejlesztése szintén feladata az iskoláknak. "A műveltségi területek oktatásának közös követelményei" című fejezetben korszerű, a nemzetközi környezeti nevelési gyakorlat eredményeit és haladó irányait is figyelembe vevő részletes meghatározást találunk az iskolai környezeti nevelés kereszttantervének megvalósításához. A bekezdést a Nat soron következő korrekciójakor célszerű lenne határozottabban igazítani a fenntarthatóság pedagógiai alapelveihez.

Mivel az alaptanterv tantervi alapot szolgáltat a helyi szabályzók elkészítéséhez, ezért igen fontos, hogy kifejti vélekedését a fejlődéslélektan és a pedagógiai pszichológia eredményeire alapozva az egyes életkorok jellemzőiről is.

Amíg a Nat a tankötelezettség korábbi 16 éves határáig szabályozhatta az oktatást, addig a tantervi tartalmakat a kerettantervek már 18 évre kiterjesztve, tanévenként elosztva mutatják be. A Nat követelményrendszeréhez kapcsolódó életkori szakaszokat a rendelet módosítása megszüntette, azokat tehát a kerettantervek felülírták.

A kerettantervi rendelet

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM. rendelet, valamint az oktatási miniszter 4/2001. (I.26.) OM rendelete egyes oktatási jogszabályok módosításáról.

A kerettantervek kiadását, bevezetését és alkalmazását szabályzó rendelet mellékleteiként kerültek kiadásra az egyes tantárgyak, tantervi modulok részletes tantervei. Az alaprendelet módosítása nélkül tehát mód van újabb, alternatív kerettantervek kiadására, illetve a kiadott szakanyag korrekciójára.

A kerettantervekben szabályozott tartalmak hatálya a kötelező tanórákra terjed ki. Lehetőség van arra, hogy az intézmények helyi tantervében e kötelezően előírt tananyagot helyben releváns ismeretekkel is kiegészítsék. Az iskolák szabad, központi tantervi kötöttségektől mentes mozgástere a kötelező tanórai időkeretben szabadon tervezhető tanórák körére, valamint a választható időkeret terhére megszervezett nem kötelező tanórákra terjed ki. A kerettantervi szabályozás nem érinti az iskolák tanórán kívüli tevékenységét.

3.§
(1) Az iskola oktatás-szervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet

1. a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett

   a a) A kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának tanítására szolgáló tanórai foglalkozás,

   a b) az iskola helyi tantervében - kerettantervi kötöttségektől mentesen - előírt tananyag tanítására szolgáló tanórai foglalkozás

2. a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett nem kötelező tanórai foglalkozás.

Környezeti tartalmú tananyagot tehát egyrészt a kerettantervben tantárgyanként és modulonként előírtan, másrészt helyben szabályozva a kötelező tananyag kiegészítéseként, harmadrészt a szabadon tervezett, de az adott iskolában kötelezően tanulandó tantárgy keretén belül (6. § /2/), negyedrészt pedig a tanulók által e rendelet 9. §-ában szabályzott eljárási rendben választható, nem kötelező tantárgyakban teljesíthetnek a tanulók.

(1) A tanulók aktivizálása és motiválása érdekében a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag átadását és a követelmények teljesítését. Ilyen megoldásoknak tekinthető különösképpen a projektmódszer, az erdei iskola, a múzeumi foglalkozás, a könyvtári foglalkozás, a művészeti előadásokhoz vagy kiállításokhoz kapcsolódó foglalkozás.

E rendelkezés két ponton tűnik aggályosnak. Először a hagyományos tanórai tanulásszervezési formáktól eltérő tanítási-tanulási módok nem kizárólag a tanulók aktivizálása és motiválása érdekében szerveződnek. Környezeti nevelési programok során azért választanak szívesen ilyen alternatív munkaformákat, mert azok a környezet értékeivel és problémáival való személyes, közvetlen, saját élményű találkozás lehetőségét biztosítják, illetve azért, mert a környezeti tudás megszerzésével összefüggő képességek alakítására a környezettől elszigetelt formában kevés lehetőség kínálkoznék. A jogszabály szűkítő kitétele tehát fölösleges.

Másik felmerülő gond, hogy összemossa a tanulásszervezési módot és a módszert azzal, hogy az előbbiek között szerepelteti a projektmódszert. Helyesen a tanítási projekt kifejezést kellett volna használni. A jogszabályi szöveg szakszerűtlen fogalomhasználata zavart kelthet a módszerek megválasztásához fűződő pedagógusi jogok gyakorlásában. A tanulásszervezési kérdésekben ugyanis a nevelőtestület illetékes dönteni, míg a módszerek kiválasztásában az egyes pedagógusok.

A rendelet szigorított a választható időkeretek korábbi felhasználási rendjén. A 4. § tételesen felsorolja azt, hogy az egyes évfolyamokon ennek az időkeretnek a terhére milyen tartalmú tanórai tevékenység tervezhető.

4.§
(1) A közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett nem kötelező tanórai foglalkozás lehet

1. az első-negyedik évfolyamon a közoktatásról szóló törvény 121. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott készségtárgyak tananyagának tanítását illetve a kerettantervben nem szereplő művészeti, sport vagy kézműves jellegű tevékenység elsajátítását, gyakorlását, valamint az egészségnevelést szolgáló, (...)
2. az ötödik-nyolcadik évfolyamon az a)-b) pont alatt felsorolt tantárgyak, a kerettantervben nem szereplő tantárgyak, továbbá az emelt szintű nevelés-oktatás tananyagának átadását szolgáló,
3. a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a c) pont alattiak, továbbá más közismereti tantárgyak tananyagának továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő ismeretek átadását szolgáló

tanórai foglalkozás.

Alsó tagozaton tehát környezeti nevelés választható tantárgy keretében nem szervezhető. Ám ha az iskola egészségnevelési tantárgyat indít - ezt megteheti - annak tananyagában szerepeltethet a környezet és egészség kapcsolatát bemutató tananyagot is, de más alapon környezeti ismereteket nem közvetíthet. Érdemes volna átgondolni, hogy nem volna-e célszerű a környezeti nevelési tartalmú tárgyak megszervezésének lehetőségét is megadni arra az életkorra, amikor az ezzel kapcsolatos beállítódás, értékrend különösen előnyösen formálható.

A hivatkozott törvényi szakasz (Ktv. 121. § 17.) taxatíve felsorolja a készségtantárgyakat. Ennek pedagógiai értelmezése körüli vitákra most nem kívánok kitérni. Jelezni kívánom viszont, hogy a törvény és a kerettanterv e ponton nem koherens. A törvény a készségtantárgyak között nevesíti a tánc tantárgyat. A kerettantervekben azonban ilyen önálló tantárgy nincs, csak tánc és dráma modult találunk. Nem vezethető le a jogszabályból, hogy vajon ennek a modulnak a megvalósítása lehetséges-e a választható időkeretben, vagy pedig az ellentétes a 4. § rendelkezéseivel. A jogszabály szerint ugyanis a dráma nem készségtárgy, a tánctól függetlenül viszont nem tanítható.

A kerettanterv tantárgyközpontúsága kedvezőtlenül érintette azokat az iskolákat, amelyek környezeti nevelési programjukat a közös követelmények alapján, illetőleg egy vagy több műveltségi terület összekapcsolásával, integráltan oldották meg. A rendelet az integrálást lehetővé teszi ugyan, de egyúttal szabályozza is annak módját. A tantárgyak integrálása erősíti a tantárgyközi, tantárgyakon átívelő egészleges gondolkodást, s ez kedvez a környezeti tudatosság alakulásának.

10. §
(4) Az iskola helyi tantervében a kerettantervben előírt tantárgyakból, illetve tantárgyakból és tantervi modulokból integrált tárgy alakítható ki oly módon, hogy a kerettantervben meghatározott tananyagok egy tantárgyba épülnek be, melynek óraszáma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik (ld. pl. 11. § /2/) - megegyezik a beépített tantárgyak, tantervi modulok kerettantervben meghatározott óraszámának együttes összegével. Integrált tantárgy a szabadon tervezhető órák felhasználásával is kialakítható.

A tanórákon folyó környezeti nevelésnek sajátos színtere lehet az osztályfőnöki óra. E tárgy jellegéből adódóan nem tartalmaz kerettantervben előírt tananyagot, hiszen a célja az adott tanulóközösség aktuális problémáinak kezelése, a közösség fejlesztése. A rendelet azonban előírja:

(5) Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az ötödik-tizenkettedik évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként tíz tanórai foglalkozásnál.

Az egészségnevelési feladatokhoz jól kapcsolhatóak a környezeti nevelés témái is. Közvetve tehát az osztályfőnöki órákon is folyik környezeti tartalmú ismeretek átadása, ilyen témák megvitatása.

A kerettantervtől eltérő tanterv szerint is működhet iskola. Ebben az esetben azonban a tantervükre a 12. §-ban foglalt eljárás szerint alkalmazási engedélyt kell beszerezniük az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól. Speciális környezeti nevelési tartalmú, pedagógiai szemléletű tantervek tehát ilyen engedély birtokában alkalmazhatók, illetve indítási engedély alapján adaptálhatók.

A közoktatás tartalmi szabályozó dokumentumainak körét az érettségi vizsgakövetelmények kiadása fogja betetőzni.