A tanári pálya Németországban és Ausztriában

Az utóbbi évek tanárképzésre és a tanári pályára vonatkozó kutatásai között hangsúlyosan jelennek meg a tanári pályaalkalmasságra, a kompetenciákra és a sztenderdek vizsgálatára irányuló, a hazai és a nemzetközi helyzetet elemző írások, illetve a továbbképzés rendszerét feltáró munkák. Ugyanakkor fontos kérdésként merül fel a tanári mesterség társadalmi elismertsége, népszerűsége, valamint a tanárok elégedettsége, a pályán maradás.

Ebből kiindulva a tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen módszereket alkalmaznak Németországban és Ausztriában a gyakorlatban a tanári pálya népszerűsítésében, a tanárképzésbe való rekrutációtól kiindulva a pályán lévő tanárok pályán tartásában.

Országtanulmány - Ausztria

Ausztriában a tankötelezettség a gyerekek hat éves korában kezdődik és kilenc évig tart, ezen időszak alatt a kötelező általános képzést nyújtó iskolákban (allgemein bildende Pflichtschulen) tanulnak, amely Volksschule-t (6-10 éves koruk között), majd a tanulmányi eredményektől függően Hauptschule-t vagy Gymnasium-ot jelent. Az utóbbi két iskolatípus már az általános képzést nyújtó magasabb fokú iskolatípus első szakaszába tartozik [allgemein bildende höhere Schulen (AHS)]. Ennek első négy éve után a diákok választhatnak, hogy a négyéves főgimnáziumban [Oberstufen(real)gymnasium] vagy az ötéves szakközépiskolában (berufsbildende höhere Schule – BHS) folytatják a tanulást.

Németország

A német közoktatás sajátossága, hogy egységes minőségi elvárásokra épülő, de valójában kétszintű (szövetségi és tartományi) rendszer. Az egységes minőséget a tartományok által közösen fenntartott Oktatásügyi Minőségfejlesztési Intézet (Institut zur Qualitätentwicklung im Bildungswesen, IQB) biztosítja, azzal, hogy kidolgozza a közös követelményeket és a hosszú távú oktatási stratégiát. Az ország oktatásügyeit a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium irányítja. A tartományok esetében ezt a feladatot a Tartományi Oktatási Minisztériumok látják el. A tartományi szintű folyamatok összehangolását szolgálja az oktatási miniszterek konferenciája (Kultusministerkonferenz). Fontos sajátosság, hogy a német Oktatási Minisztériumhoz tartozik a szakképzés felügyelete is, amelyet a szakképzésért felelős szövetségi intézet (Bundesinstitut für Berufsbildung, BIBB) felügyel. Az intézet szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a munkaadókkal, a szakszervezetekkel, a szövetségi állammal és az egyes tartományok szakmai felelőseivel, hiszen a szakképzést érintő döntések csak ezekkel a partnerekkel egyetértésben hozhatók meg.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.