Hunya Márta

Jelenlegi hely

Címlap

Nyitott oktatás – szabad hozzáférésű tananyagok és eszközök

tanulmány

Hunya Márta: Gondolatok az Oktatás a digitális korszakban[1] c. konferencia nyomán

Az Európai Bizottság 2014-ben különös súllyal kezelte az oktatás nyitottabbá tételét, és ez a tendencia meghatározó lesz a következő hét évben is. A törekvésnek máris több gyakorlati eredménye van, és a közeljövőben számos ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódó felhívásra, projektre számíthatunk. Az egész folyamat a Bizottság „Megnyíló oktatás” című közleményével kezdődött. A kezdeményezés innovációs lehetőségeket kíván teremteni az oktatási intézmények, a pedagógusok és a tanulók számára; segíteni kívánja a nyitott oktatási segédanyagok tágabb körű használatát, és biztosítani azt, hogy az állami (és EU) forrásokból készült oktatási anyagok mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Továbbá javítani kívánja az iskolai ikt-infrastruktúrát és a hálózati kapcsolatokat. (lásd: EB sajtóközlemény) A tanuláshoz való hozzáférés kiterjesztése, a tanulási esélyek növelése, a tudás ingyenes terjesztése OECD és UNESCO irányelv is. 2012-ben világkongresszust is tartottak Párizsban, hogy felhívják a figyelmet az állami szerepvállalás fontosságára[2].

Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat

tanulmány

A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő magatartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.

A „Horizon Report” sürgeti az iskolákat, hogy foglalkozzanak a „gázos” digitális kihívásokkal

összefoglaló

Az Európai Bizottság és az amerikai non-profit New Media Consortium 2014 szeptemberében publikált jelentése[1] szerint a tanulók digitális kompetenciáinak alacsony szintje mellett az okozza a legnagyobb problémát, hogy a tanárképzés nem készít fel az informatikai eszközök és technológiák hatékony alkalmazására. A rendszeresen megjelenő Horizon-jelentések[2] eddig nem foglalkoztak az európai közoktatással. Ez az első jelentés felrajzolja azokat a hatásokat, amelyeket a technológiai fejlődés az elkövetkező öt évben várhatóan gyakorol majd az iskolákra.

Az innováció mérése az oktatásban. Új perspektíva - Recenzió

recenzió

A Stéphan Vincent-Lancrin és munkatársai által jegyzett, 2014 nyarán publikált 335 oldalas OECD CERI kiadvány azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a különböző oktatáspolitikai intézkedések az iskolai innováció alakulását. Ez a magyar nyelvű ismertetés a kötet elején álló vezetői összefoglalóra, valamint a 19 szemlézett ország közül a Magyarországra vonatkozó jegyzetekre[2] épül.

Az oktatás stratégiai fejlesztése elképzelhetetlen az innováció mérése nélkül. Tudnunk kell, hogy vajon változik-e és mennyire az osztálytermi és az intézményi gyakorlat; hogyan fejlesztik és használják a pedagógusok a tananyagokat; milyen mértékű változás szükséges a fejlődéshez.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.