Amerikai Egyesült Államok

Annak ellenére, hogy a tanári pálya társadalmi presztízse és ennek változása nehezen mérhető, egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban a tanári pálya az elmúlt évtizedekben szignifikánsan veszített a presztízséből. Ez részint azzal függ össze, hogy a társadalomban a 20. században és a 21. század eddigi évei során olyan irányú modernizációs és posztmodernizációs folyamatok zajlottak le, amelyek általában is gyöngítették az autoritás érvényét.

Tekintve az oktatásügyet évtizedek óta érő kritikák sokaságát, a tanári pálya presztízse az Egyesült Államokban még így is meglepően kedvező. A 21 OECD-országra kiterjedő tanári presztízsvizsgálatban az USA a felső középmezőnyben helyezkedik el. Különösen figyelemre méltó az általános iskolai tanárok magas presztízse, amely megelőzi a középiskolai tanárok presztízsmutatóját, illetve a kutatásban részt vett európai országok mutatóit. Ugyancsak fontos jellemző, hogy a 21 vizsgált országból az USA a 7. azt tekintve, hogy a szülők mennyire biztatnák a gyereküket arra, hogy a tanári pályát válasszák élethivatásukul; más országokkal összehasonlítva feltűnően alacsony (az egész vizsgálatban az egyik legalacsonyabb) azoknak a szülőknek a százalékos aránya, akik talán vagy egészen biztosan nem biztatnák a gyereküket arra, hogy tanárok legyenek.

A pedagógus szakma és pálya népszerűsítésének technikái: Elméleti alapok, kutatási kérdések, valamint horizontális elemzések tíz ország jellemzőinek négy vetületében

Jelen tanulmány a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére c. projekt keretében, a pedagógus szakma és pálya népszerűsítése nemzetközi tapasztalatainak összehasonlító elemzése alapján készült[1]. Tanulmányunk első részében kutatásunk kérdéseit, elméleti kereteit és módszertanát foglaljuk össze, a második részben pedig egy olyan összehasonlítás eredményét mutatjuk be, amelyben Magyarországot és 9 másik országot 4 szegmens mentén vetettük össze a fenti témában.

 

[1] Jelen tanulmány elkészítésében nagymértékben támaszkodtunk a kutatás során készült háttértanulmányokra, amelyeknek szerzői a kutatócsoport tagjai voltak: dr. Bárdos Jenő, Czók Brigitta, dr. Győri János (kutatásvezető), Majorosné Kovács Györgyi, dr. Mogyorósi Zsolt, Oláhné Téglási Ilona, dr. Tarnóc András, dr. Ütőné Visi Judit, dr. Virág Irén.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.