A tanári pálya vonzóvá tételének technikái Finnországban és Hollandiában

A tanítás Finnországban elismert, megbecsült hivatás, sok diák szeretne tanár lenni. Ennek köszönhetően Finnország büszkélkedhet a legkompetitívebb tanárképzési rendszerrel: a legtehetségesebb fiatalok is vonzónak tartják a tanári pályát, a tanári szakokra a rengeteg jelentkezőből a legjobbakat tudják kiválasztani. A finn tanárok magasan képzettek, és a társadalom is elismeri őket; feladatuk a szociális, tudásbeli és kulturális értékek közvetítése. Részvételük fontos mind az iskola és a családok közti együttműködésben, mind pedig az iskola belső kommunikációjában. (Sahlberg 2012)

A tanári pálya Németországban és Ausztriában

Az utóbbi évek tanárképzésre és a tanári pályára vonatkozó kutatásai között hangsúlyosan jelennek meg a tanári pályaalkalmasságra, a kompetenciákra és a sztenderdek vizsgálatára irányuló, a hazai és a nemzetközi helyzetet elemző írások, illetve a továbbképzés rendszerét feltáró munkák. Ugyanakkor fontos kérdésként merül fel a tanári mesterség társadalmi elismertsége, népszerűsége, valamint a tanárok elégedettsége, a pályán maradás.

Ebből kiindulva a tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen módszereket alkalmaznak Németországban és Ausztriában a gyakorlatban a tanári pálya népszerűsítésében, a tanárképzésbe való rekrutációtól kiindulva a pályán lévő tanárok pályán tartásában.

A tanári pálya-rekrutáció médiaeszközei Angliában

Annak ellenére, hogy Angliában egyre több erőfeszítés történik a tanári pálya népszerűsítésére, az Oktatási Minisztérium (DfE) kimutatása szerint az iskolarendszer – elsősorban a közoktatás – tanárhiánnyal küszködik. Ezt támasztják alá a tanárképzési programok 2014-es bemeneti adatai, miszerint a rendelkezésre álló, illetve feltölthető 34,890 főnyi keretszámból 32,543 fő kezdte meg tanulmányait a tanárképzési programban. Ez gyakorlatilag 2000 betöltetlen leendő tanári álláshelyet jelent. Ha a tanárhiányt tárgyakra lebontva vizsgáljuk, látható, hogy technológia területen csupán 44%-os a betöltöttség, míg a matematikai és fizika szakosoknak is csak 67%-a nyújt olyan tanulmányi teljesítményt, amely a tanári pályára is alkalmassá tenné őket.  Malcolm Trobe, az Association of School and College Leaders (Felsőoktatási Intézmények Vezetőinek Egyesülete) főtitkárhelyettese meglátása sokat mondó: „Egyszerűen szólva, nincs elegendő jó jelölt a tanári pályára!” (http://www.telegraph.co.uk/education/educationnews/11258232/Schools-warned-over-looming-teacher-recruitment-crisis.html)

A pedagógus szakma és pálya népszerűsítésének technikái: Elméleti alapok, kutatási kérdések, valamint horizontális elemzések tíz ország jellemzőinek négy vetületében

Jelen tanulmány a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére c. projekt keretében, a pedagógus szakma és pálya népszerűsítése nemzetközi tapasztalatainak összehasonlító elemzése alapján készült[1]. Tanulmányunk első részében kutatásunk kérdéseit, elméleti kereteit és módszertanát foglaljuk össze, a második részben pedig egy olyan összehasonlítás eredményét mutatjuk be, amelyben Magyarországot és 9 másik országot 4 szegmens mentén vetettük össze a fenti témában.

 

[1] Jelen tanulmány elkészítésében nagymértékben támaszkodtunk a kutatás során készült háttértanulmányokra, amelyeknek szerzői a kutatócsoport tagjai voltak: dr. Bárdos Jenő, Czók Brigitta, dr. Győri János (kutatásvezető), Majorosné Kovács Györgyi, dr. Mogyorósi Zsolt, Oláhné Téglási Ilona, dr. Tarnóc András, dr. Ütőné Visi Judit, dr. Virág Irén.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.