Szakmai összefoglaló a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 „Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére” című kutatásról

Jelen TÁMOP-kutatás alaptéma-kijelölése („Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére”) nagyon széles lehetőségeket implikál. A megfogalmazásból az egyértelmű, hogy az ide tartotó részkutatásoknak – így kutatócsoportunk esetében a nemzetközi gyakorlat feltárásának és stratégiai értelmezésének – a pedagógus pályára és annak népszerűsítésére kell stratégiai szempontokból fókuszálnia, de számos kapcsolódó vonatkozás csak implicite érthető a címből.

Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére

Jelen tanulmány a TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 Új stratégia a pedagógus pálya hazai népszerűsítésére c. projekt   keretében készült. A tanulmány elkészítésében nagymértékben támaszkodtunk a kutatás során készült háttértanulmányokra, amelyeknek szerzői a kutatócsoport tagjai voltak: dr. Bárdos Jenő, Czók Brigitta, dr. Győri János (kutatásvezető), Majorosné Kovács Györgyi, dr. Mogyorósi Zsolt, Oláhné Téglási Ilona, dr. Tarnóc András, dr. Ütőné Visi Judit, dr. Virág Irén. Jelen stratégiai ajánlásokban kisebb-nagyobb szövegátvételek találhatók a munkacsoport által készített háttértanulmányokból – ezeket a szövegrészeket azonban a munka jellege miatt jelen szövegben nem tüntettük fel idézőjellel, szerzői utalásokkal vagy más módon. 

Magyarországi helyzetkép a pedagógus pálya presztízséről és népszerűsítéséről

A pedagógus pálya presztízséről jelen tanulmányunkban voltaképpen csak egy szempont alapján szólunk: a népszerűsítés szempontjából. Gondolatmenetünk azon az előfeltételezésen alapul, hogy az általunk a pálya presztízsének növelésére tett intézkedések potenciálisan növelhetik a pálya népszerűségét, ami megnyilvánulhat a tanári pályát választók számának növekedésében és a kedvezőbb hallgatói összetételben. A pálya népszerűsítése rendszerszintű érdek, ám nyilvánvalóan a képzőintézmények érdeke is. A népszerűsítő akciók és technikák számbavétele legalább két szinten lehetséges. A tanulságok pedig hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján levonhatók, s szándékaink szerint hasznosítható észrevételeket tudunk megfogalmazni az érdekeltek számára.

Amerikai Egyesült Államok

Annak ellenére, hogy a tanári pálya társadalmi presztízse és ennek változása nehezen mérhető, egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban a tanári pálya az elmúlt évtizedekben szignifikánsan veszített a presztízséből. Ez részint azzal függ össze, hogy a társadalomban a 20. században és a 21. század eddigi évei során olyan irányú modernizációs és posztmodernizációs folyamatok zajlottak le, amelyek általában is gyöngítették az autoritás érvényét.

Tekintve az oktatásügyet évtizedek óta érő kritikák sokaságát, a tanári pálya presztízse az Egyesült Államokban még így is meglepően kedvező. A 21 OECD-országra kiterjedő tanári presztízsvizsgálatban az USA a felső középmezőnyben helyezkedik el. Különösen figyelemre méltó az általános iskolai tanárok magas presztízse, amely megelőzi a középiskolai tanárok presztízsmutatóját, illetve a kutatásban részt vett európai országok mutatóit. Ugyancsak fontos jellemző, hogy a 21 vizsgált országból az USA a 7. azt tekintve, hogy a szülők mennyire biztatnák a gyereküket arra, hogy a tanári pályát válasszák élethivatásukul; más országokkal összehasonlítva feltűnően alacsony (az egész vizsgálatban az egyik legalacsonyabb) azoknak a szülőknek a százalékos aránya, akik talán vagy egészen biztosan nem biztatnák a gyereküket arra, hogy tanárok legyenek.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.