A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását segítő Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzése

Előszó

A 15 éve működő Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) keretei között és támogatásával mára több mint 5000 hátrányos helyzetű tehetséges tanuló szerzett érettségit. A programban részt vevő tanulók, középiskolák és kollégiumok egyaránt jelentős többletjuttatásokban részesülnek, a 2014-ig érettségit szerző 10 évfolyam (2014. évi árakon számolva) 40 milliárd Ft-ot meghaladó összeggel terhelte meg a központi költségvetést. Jóllehet a tanulók többsége arról számol be, hogy a program segítette céljainak elérésében és a továbbtanulásban, megválaszolásra vár az a kérdés, hogy érdemes-e tanulónként 8 millió Ft-ot meghaladó költségvetési többletkiadást fordítani e célra. A (pozitív) választ a programhoz kapcsolódó költség-haszon elemzésből nyerhető információk alapján kaphatjuk meg.

Iskolai eredményesség és tanári attitűdök

A tanulmány az anyagi és szociális tanulói összetétel szempontjából hátrányos iskolákat vizsgálja, különösen fókuszálva az eredményes, sikeres (reziliens), illetve az eredményeket kevésbé felmutatni képes, sikertelen (veszélyeztetett) általános iskolákra. Az elemzés kiindulópontja szerint a tanulási-tanítási környezet minősége és eredményessége egyértelműen köthető az iskolában dolgozó pedagógusokhoz, a tanítással, neveléssel, és legfőképpen a gyermekekkel kapcsolatos tanári attitűdökhöz. A tanulmány célja olyan intézményi és pedagógusjellemzők, tanári attitűdmintázatok feltárása, amelyek elkülöníthetik a szociális szempontból kedvezőtlen tanulói összetételű sikeres, illetve sikertelen iskolákat. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az iskolákban uralkodó légkör minőségét is meghatározó tényezők mérsékelhetik a családi-szociális hátrányokat. Így e tekintetben fontos szerepet játszik a tanári kar fluktuációja, a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztésére irányuló pedagógiai gyakorlatok, a szegregációhoz, hátránykompenzációhoz kapcsolódó tanári attitűdök, a pedagóguspályával való elégedettség vagy a pedagógusok együttműködése, a tanár-diák, iskola-család relációk.

A tanterv szerepe és lehetőségei a tartalmi szabályozásban - nemzetközi kitekintés alapján

Bevezetés

Mielőtt rátérnénk a tantervi tartalomszabályozás kérdéseire, vizsgáljuk meg röviden, milyen szerepet tölthet be a tanterv az oktatási rendszerek fejlesztésében és azok szabályozásában. Ez ugyanis meghatározza a tartalomszabályozás módját és azt is, hogy az egyes szereplők hogyan vesznek részt a fejlesztés folyamatában, milyen eszközökkel mérik a tartalmi szabályozók beválását. A tanterveket most a tartalomszabályozás célrendszere, a tartalomszabályozás és a tartalomfejlesztés kapcsolata, a tartalomszabályozást meghatározó szereplők és a tartalomszabályozás szerkezete, szintjei és eszközei, valamint szempontjai szerint vizsgáljuk. Tanulmányunk ugyanis azt tűzi célul, hogy mindezen tényezőket általánosságban és néhány konkrét ország példájával is illusztrálva röviden bemutassa.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.