Az írás a CIDREE 2016 novemberében, Edinburgh-ban tartott konferenciáján és a CIDREE évkönyvében ismertetett fejlesztési programot mutatja be. Az évkönyv letölthető: http://www.cidree.org/fileadmin/files/pdf/publications/YB_16_Inequity.pdf
Napjainkban az egyes országok rendre egyre átfogóbb és részletesebb célkitűzéseket fogalmaznak meg kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerük fejlesztésére. Felismerve a korai években megvalósuló fejlesztés kulcsfontosságát, igyekeznek a minőség kérdéskörére koncentrálva emelni a nevelés és gondozás színvonalát. Az elmúlt bő egy évtizedben az átalakuló családformák, a nők egyre nagyobb arányú munkába állása, növekvő igényt eredményezett a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokra.
Az országok között jelentős eltérések mutatkoznak a kisgyermekkori nevelés és gondozás színvonalát illetően. Az elmaradott országok felzárkóztatásához globális összefogás szükséges, az ott sikeres módszerek, gyakorlatok tökéletesítésével, figyelembe véve az egyes térségek sajátos helyzetét és igényeit. A releváns szakpolitikák összehangolása és harmonizációja mellett kiemelt fontosságú a nemzetközi szervezetek ajánlásainak beépítése a kisgyermekkori nevelést és gondozást alakító intézkedések körébe. A pedagógusok minimum képzettségi szintjének emelésével, a pedagógusok arányának növelésével és az óvodai fejlesztést célzó kiadásokkal, valamint a gyerekcsoportok méretének csökkentésével mérsékelhetők a minőségbeli különbségek.
A színvonalas, mindenki számára hozzáférhető kisgyermekkori nevelés és gondozás az esélykiegyenlítő szerepe mellett egyúttal zökkenőmentes átmenetet biztosít a gyermekeknek az iskolarendszerbe, a későbbi eredményes, egész életen át tartó tanulás alapjainak erősítésével.
Az iskola a család utáni második legfontosabb szocializációs színtér a gyermekek, kamaszok életében. E kötet bevezető tanulmánya részletesen tárgyalja a szocializációval kapcsolatos modellek és elméletek sajátosságait, fejlődését, mi ezért most a szocializációra csak neveléstudományi megközelítésben tekintünk, az iskolai szocializáció legfontosabb céljaira, feladataira összpontosítva. A diákok az iskolai szocializáció során sajátítják el a társadalom által elfogadott érték- és normarendszer elemeit, az intézményi és közösségi viselkedés alapszabályait, a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges kompetenciákat (Németh 1997; Mészáros, Németh és Pukánszky 1999). Emellett fontos szerep jut még az iskolán belüli kortárscsoporthoz kapcsolódó szocializációs folyamatoknak is. Az iskolai szocializáció sajátosságaira a kötet bevezető tanulmányában már szintén utaltunk, de a legfontosabb pontokat érdemes még egyszer felidézni:
A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.
