Erdei iskolák szerepe a környezettudatos szemléletformálásban

A tanulmány leadásra került: Némethné Katona J. Erdei iskolák szerepe a környezettudatos szemléletformálásban PhD szigorlat 2005, p.24

Pusztán történet kérdése az egész. Azért vagyunk most bajban, mert nincs egy jó történetünk. Középúton vagyunk két történet között. A régi, mely arról szól, hogy is illünk bele  - már érvényét vesztette. Csak az újat sem sajátítottuk még el.” /Thomas Berry: A Föld álma//

Bonyolult és szövevényes történet az ember (a Homo) kiválása az élővilág kötelékéből. Tény, hogy az emberiség nem sokkal születése után már szembefordult „szülőanyjával” a természettel. Igaz őseink – a mai szóhasználattal élve a „természeti népek” – kisszámú településeik, kezdetleges eszközeik és termelési módjuk folytán még csak könnyen gyógyuló sebeket ejtettek a bioszférában. Az igazi változás jóval későbbre, a történelmi időkre, de leginkább az újkor „ipari forradalmainak” kibontakozására tehető. Ennek eredménye, hogy napjainkra eljutottunk oda, hogy környezeti válságról – bioszféra-válságról – beszélünk, az emberiség legnagyobb és legnehezebb gondjaként.

Megdöbbentő, hogy ezt a globális válságot milyen hosszan, és milyen tudatlanul, szinte fennállása óta, később pedig valóságos „ökológiai imperializmus” formájában vonultatta fel, alakította ki az emberi faj, elsősorban saját vesztének fátumát (elkerülhetetlen sorsát) megelőlegezve (Juhász-Nagy Pál, 1992.).

Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat, tapasztalati tanulás

A pedagógus életpályamodell számos változást hozott az éltünkbe. Ezek között vannak a szakma és általában az oktatás szempontjából hasznos tényezők is. Várhatóan professzionálisabb lesz a szakma, ha elterjed a tudatos tervezés gyakorlata és általában is tudatosabbá válnak a pedagógiai tevékenységek. A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő magatartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.

A fiatalok felkészítése a tudás alapú társadalomban való részvételre

A cikk annak az interjúnak a felhasználásával készült, amelyet Anthony Jackson, az Ázsia Társaság oktatási igazgatója készített 2012-ben Maria Langworthy-vel, a Langworthy Kutatóintézet alapító igazgatójával az Education Week számára[1] egy az innovatív tanításnak szentelt összetett kutatásról. A kutatás következtetéseit ajánlásokban fogalmazták meg, ezek között megtalálható a kiegyensúlyozott elszámoltathatóság bevezetésének szükségessége, valamint tanácsok a pedagógusok, az iskolai vezetők és az oktatáspolitikusok számára, - épp úgy, mint az az eszköz, amelyet az iskolák maguk is használhatnak, hogy felmérjék, mennyire innovatív náluk a tanítás.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.