A horizontális tanulás hazai előzményei és nemzetközi jó gyakorlatai

A 21. században a tanulási keretek kitágultak. Egyidejűleg fókuszba került az informális tanulás és a munkahelyi tanulás, melyek a tudás végtelen, alig feltárt és használt erőforrásaiként jelennek meg. A társadalomtudományok több területén, mikro és makro folyamatok szintjén egyaránt, előtérbe került - a humán tőke felértékelődésével - a tudásmenedzsment funkciója, a maximális potenciál elérése érdekében, és megjelentek a tudásmegosztásra vonatkozó koncepciók (Nonaka 1991). Milyen igényeket támaszt ez a trend az oktatási intézményekkel szemben? A tudásmegosztás milyen szinteken, és hogyan jelenik meg a magyar köznevelés rendszerében? Milyen szerepet kaphatnak a referencia intézmények ebben a rendszerben?

Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat

A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő magatartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.

eLEMÉRÉS 2014

eLEMÉR idén már negyedik alkalommal készített pillanatképet a magyar iskolákban az informatikai eszközök intézményfejlesztő célú használatáról. Már tavaly is attól tartottunk, hogy a fenntartóváltás miatt kevesebben végzik el az önértékelést a szokásosnál, és idén is úgy gondoltuk, hogy az életpálya lefoglalja a pedagógusokat, de szerencsére szinte állandónak mondható, és 700 feletti a kitöltő intézmények száma. Persze nem minden évben ugyanazok az intézmények végzik el az önértékelést, de igen sok iskolában minden évben foglalkoznak vele. Már 2855 regisztrált iskola van a rendszerben, közülük idén 718 végezte el a mérést hiánytalanul, tavaly és tavalyelőtt ez a szám 723 volt. Idén is február 28-án, eLEMÉR névnapján zártuk le az adatbázist. Az elemzésben az egy évnél nem régebben bevitt adatokat vesszük figyelembe.

A Nemzeti Tehetség Program pályázatai

A tehetségek segítésének, a tehetségek gondozásának Magyarországon évszázados hagyományai vannak, amelyek mára sikeres állami, civil és egyházi formák sokaságát teremtették meg.

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek – horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve – biztosítják a tehetségsegítés közvetlen „alanyai”, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szervezetek, valamint a program megvalósításában részt vevő állami szervek számára a kitűzött feladatok teljesítését.

A tanulmány megjelent az alábbi kötetben: http://tehetseg.hu/aktualis/lenyugozo-szinvonalon

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.