Retorika és kommunikáció - Modellajánlás a tanárképzés számára: fogalmi keret, kiindulópontok és tartalmi elemek

Wayne C. Booth örökíti meg – The Rhetoric of Rhetoric című művének előszavában –azt az 1960-ban megtörtént esetet, amikor az oxfordi egyetemen, egy előadást követő fogadáson beszédbe elegyedett egy kollégával. Megkérdezte tőle, melyik tudományterületen dolgozik. „18. századi irodalommal foglalkozom.”-válaszolta az új ismerős, „És Ön?” Booth erre rávágta: „Én leginkább retorikával, miközben persze a nyelvészekhez tartozom. Éppen most igyekszem befejezni a Rhetoric of Fiction című könyvemet.” Az irodalmárprofesszor megvetően végigmérte, miközben rosszallóan felkiáltott, „Retorika!”, majd hátat fordított, és köszönés nélkül távozott (2004: viii).

A minőségértékelés és az akkreditáció eljárásrendje a hazai felsőoktatás rendszerében

A tanárképzés akkreditációs szempontrendszerének kidolgozása során arra az alapvető kérdésre keressük a választ: mi határozza meg a tanárképzés minőségét? Amennyiben erre a kérdésre létezik válasz, azaz a minőséget meghatározó összetevők specifikálhatók, mérhetők és értékelhetők, vagy mérhetővé és értékelhetővé konvertálhatók, biztonsággal állíthatjuk, az alapvető akadályok elhárulnak az akkreditálási rendszer kidolgozása elől. Másképp fogalmazva: egy akkreditációs szempontrendszer kidolgozása elsősorban a tanítás-tanulás minőségéről való gondolkodás – azaz a minőség-összetevők feltárására irányuló kutatás – eredményességén múlik. Jelen áttekintés célja nem az, hogy az erre irányuló kutatások tartalmi elemeihez további adalékot nyújtson. Célunk elsősorban az, hogy áttekintsük azokat az eljárási és igazgatási szabályokat, amelyek a hazai felsőoktatás jelenlegi akkreditálási rendszerének meghatározó elemei, és ezzel párhuzamosan, az eljárásokból levonható következtetésekkel alapot és keretet adjunk a megújuló tanárképzés akkreditálási rendszerének, a rendszert alkotó folyamatoknak a kialakításához is.

A tanárképző központok működési standardjainak és akkreditációs szempontjainak kialakítása

A közoktatás működésével kapcsolatos elemzések egyértelműen megmutatták, hogy az eredményességre legerőteljesebben ható tényező a pedagógus, közelebbről a tanítók, tanárok szakmai tudása, felkészültsége. Az aktuális felkészültséget pedig három fő tényező határozza meg: az előzetes képzés, az intézményes pedagógusképzés (pre-service training), a folyamatos továbbképzés (in-service training, continuous professional development, CPD), és a gyakorlatban megszerzett tapasztalat. A tapasztalatok rendszerezésének és integrálásának lehetősége attól a szakmai tudástól és elméleti kerettől függ, amelyet a leendő tanárok egyetemi tanulmányaik alatt megszereznek. Elmélyült pedagógiai-pszichológiai ismeretek nélkül a gyakorlati tapasztalatokból levont következtetések megmaradnak a hétköznapi általánosítások szintjén, olyan sztereotípiákhoz, naiv modellekhez vezethetnek, amelyek nem segítik, néha kifejezetten hátráltatják az eredményes munkát.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.