A TÁMOP 3.1.1. projekt keretében számos területen végzünk kutatásokat. Az egyik legfontosabb terület az iskolai lemorzsolódás vizsgálata, amelynek célja egy országos hatókörű lemorzsolódási jelzőrendszer kidolgozása. Imre Anna egy tanulmányi célú látogatást követően részletes elemzést készített a hazánkhoz több szempontból hasonlító portugál helyzetről. Az alábbiakban e tanulmányról közlünk egy rövid összefoglalót.
„A XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” című, 3.1.1. számú TÁMOP-projektben egy fontos résztéma az a kutatás, amely az iskolafenntartás változásainak hatását vizsgálja, elemzi a közoktatásban. A kutatók igyekeznek megragadni és leírni a fenntartói változások legmarkánsabb hatásait. Ennek érdekében vizsgálják és elemzik kilenc tankerület (ill. ezek nagyvárosainak) közoktatási folyamatait. (Hét tankerület vizsgálatának első része már lezárult a projekt előző szakaszában, ld. a Korlátok között szabadon c. kötetet). A másik vizsgálati fókusz a kistelepülések újjáalakuló iskolái – a folyamatban lévő kutatás három ilyen iskolával kapcsolatos tapasztalatokat dolgoz fel.
Az Európai Bizottság és az amerikai non-profit New Media Consortium 2014 szeptemberében publikált jelentése[1] szerint a tanulók digitális kompetenciáinak alacsony szintje mellett az okozza a legnagyobb problémát, hogy a tanárképzés nem készít fel az informatikai eszközök és technológiák hatékony alkalmazására. A rendszeresen megjelenő Horizon-jelentések[2] eddig nem foglalkoztak az európai közoktatással. Ez az első jelentés felrajzolja azokat a hatásokat, amelyeket a technológiai fejlődés az elkövetkező öt évben várhatóan gyakorol majd az iskolákra.
A szülő bevonása gyermekének iskolai képzésébe nagymértékben befolyásolja a diák szociális, érzelmi fejlődését és tanulmányi eredményeit (Brody, Flor, & Gibson, 1999; Grolnick & Ryan, 1989; Jeynes, 2003, 2007), amelynek kialakításában központi szerepe van a tanárnak. Például, a tanár-szülő közötti kommunikáció gyakoriságát és minőségét az határozza meg, hogy mennyire képes a tanár hatékony és eredményes kommunikációs stratégiákat alkalmazni (K. J. Anderson & Minke, 2007; Deslandes & Bertrand, 2005; Green, Walker, Hoover-Dempsey, & Sandler, 2007; Walker, Ice, HooverDempsey, & Sandler, 2011). Sőt, mi több, a diák teljesítménye, motivációja, magatartása szoros összhangban van a tanár-szülő kapcsolat minőségével (Boethel, 2003; Fan & Chen, 2001; Hughes & Kwok, 2007). Ezen bizonyított összefüggések ellenére a tanárképzésben mégsem fektetnek kellő hangsúlyt a hallgatók kommunikációs stratégiáinak, viselkedés-technikájának fejlesztésére. A legtöbb tanárjelölt még a tanítási gyakorlat letöltése után sem tudja, hogyan informálhatná a szülőt arról, mi történik a gyerekkel a tanórán, hogyan beszéljen vele anélkül, hogy szakzsargonba bonyolódna, hogyan alakítson ki egy szülőbarát attitűdöt? Sőt, arról sincs kialakult képe, hogyan kellene tudatosítania a szülőben, hogy az ő szerepe ugyanolyan fontos gyermeke tanulmányi eredményeit illetően, mint a pedagógusé.
A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.
