Közoktatás

Jelenlegi hely

Címlap

Az iskolai tanulás (idő)kereteinek és határainak kérdései nemzetközi tapasztalatok tükrében

tanulmány

A kiterjesztett iskolák működésével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok önmagukban is sokfélék, jellemzően még egy országon belül is, ezért az eredményesség vonatkozásában sem tudnak egyértelműen eligazítani. A tapasztalatok feldolgozására vállalkozó kutatók gyakori megállapítása szerint ezek a tanulói eredményességgel kapcsolatban jellemzően gyenge pozitív összefüggéseket tudnak kimutatni, s leg­alább annyi új kérdést tesznek fel, mint amennyit megválaszolnak. Átgondoltatják az eredményesség fogalmát éppúgy, mint az iskola feladatait, szerepeit és a tanulásban érintett szereplők között lévő kapcsolat, együttműködés lehetőségeit. A szakirodalom alapján több lehetőség körvonalazódik, amelyekről mélyebb ismereteket érdemes szerezni ahhoz, hogy a velük járó előnyök megítélhetővé váljanak.

A hátrányos helyzet területi aspektusai

tanulmány

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikere vagy kudarca egyike azoknak a nagy társadalmi folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. A hátrányos – és különösen – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül nagy számban kerülnek ki a korai iskolaelhagyók. Magyarországon korábban az európai uniós átlagnál jobbak voltak a lemorzsolódási adatok, de a többi tagállam gyors ütemben javítja iskolázottsági mutatóit, míg nálunk romlik a korai iskolaelhagyási mutató (Mártonfi 2014). Az Európai Unióban prioritást élvez az esélyegyenlőség és a vele összefüggő korai iskolaelhagyás elleni harc is. Ez a tanulmány intézményi statisztikák alapján (KIR-STAT 2013/2014-es októberi adatbázis, népszámlálás, munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok) járási szinten elemzi a hátrányos helyzet és az iskolai kudarc adatait.

A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását segítő Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzése

tanulmány

Előszó

A 15 éve működő Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) keretei között és támogatásával mára több mint 5000 hátrányos helyzetű tehetséges tanuló szerzett érettségit. A programban részt vevő tanulók, középiskolák és kollégiumok egyaránt jelentős többletjuttatásokban részesülnek, a 2014-ig érettségit szerző 10 évfolyam (2014. évi árakon számolva) 40 milliárd Ft-ot meghaladó összeggel terhelte meg a központi költségvetést. Jóllehet a tanulók többsége arról számol be, hogy a program segítette céljainak elérésében és a továbbtanulásban, megválaszolásra vár az a kérdés, hogy érdemes-e tanulónként 8 millió Ft-ot meghaladó költségvetési többletkiadást fordítani e célra. A (pozitív) választ a programhoz kapcsolódó költség-haszon elemzésből nyerhető információk alapján kaphatjuk meg.

Iskolai eredményesség és tanári attitűdök

tanulmány

A tanulmány az anyagi és szociális tanulói összetétel szempontjából hátrányos iskolákat vizsgálja, különösen fókuszálva az eredményes, sikeres (reziliens), illetve az eredményeket kevésbé felmutatni képes, sikertelen (veszélyeztetett) általános iskolákra. Az elemzés kiindulópontja szerint a tanulási-tanítási környezet minősége és eredményessége egyértelműen köthető az iskolában dolgozó pedagógusokhoz, a tanítással, neveléssel, és legfőképpen a gyermekekkel kapcsolatos tanári attitűdökhöz. A tanulmány célja olyan intézményi és pedagógusjellemzők, tanári attitűdmintázatok feltárása, amelyek elkülöníthetik a szociális szempontból kedvezőtlen tanulói összetételű sikeres, illetve sikertelen iskolákat. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az iskolákban uralkodó légkör minőségét is meghatározó tényezők mérsékelhetik a családi-szociális hátrányokat. Így e tekintetben fontos szerepet játszik a tanári kar fluktuációja, a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztésére irányuló pedagógiai gyakorlatok, a szegregációhoz, hátránykompenzációhoz kapcsolódó tanári attitűdök, a pedagóguspályával való elégedettség vagy a pedagógusok együttműködése, a tanár-diák, iskola-család relációk.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.