Átfogó iskolai megközelítés a korai iskolaelhagyás megelőzésére
A pedagógusok szerepe és lehetőségei az iskolai szocializáció folyamatában
Az iskola a család utáni második legfontosabb szocializációs színtér a gyermekek, kamaszok életében. E kötet bevezető tanulmánya részletesen tárgyalja a szocializációval kapcsolatos modellek és elméletek sajátosságait, fejlődését, mi ezért most a szocializációra csak neveléstudományi megközelítésben tekintünk, az iskolai szocializáció legfontosabb céljaira, feladataira összpontosítva. A diákok az iskolai szocializáció során sajátítják el a társadalom által elfogadott érték- és normarendszer elemeit, az intézményi és közösségi viselkedés alapszabályait, a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges kompetenciákat (Németh 1997; Mészáros, Németh és Pukánszky 1999). Emellett fontos szerep jut még az iskolán belüli kortárscsoporthoz kapcsolódó szocializációs folyamatoknak is. Az iskolai szocializáció sajátosságaira a kötet bevezető tanulmányában már szintén utaltunk, de a legfontosabb pontokat érdemes még egyszer felidézni:
A tantervi szabályozás európai példái
- Bevezetés
- Tantervelméleti megfontolások
- Finnország – Részletes tartalmi szabályozás
- Norvégia – A tudástámogatás tanterve
- Észak-Írország – Kompetenciafejlesztési térképek
- Anglia – Az alapelvek érvényesülése
- Ajánlások a természettudományok oktatásához Európában
- Kitekintés: Hong Kong integrált természettudományos tanterve
- Összegzés, javaslatok
- Források
Az előrehozott szakképzésben végzők tanulási útja és jövőtervei
A nyugati és európai gazdaságok változásaival (az ipari szektor leépülése, a termelés kihelyezése), illetve ennek következtében a foglalkozásszerkezet átalakulásával az európai, és ezen belül pedig a magyar szakképzést is folyamatos kihívások érik (CEDEFOP, 2012).
