Hogyan kommunikáljunk a szülővel? - A Walker-féle kommunikációs tréning

A szülő bevonása gyermekének iskolai képzésébe nagymértékben befolyásolja a diák szociális, érzelmi fejlődését és tanulmányi eredményeit (Brody, Flor, & Gibson, 1999; Grolnick & Ryan, 1989; Jeynes, 2003, 2007), amelynek kialakításában központi szerepe van a tanárnak. Például, a tanár-szülő közötti kommunikáció gyakoriságát és minőségét az határozza meg, hogy mennyire képes a tanár hatékony és eredményes kommunikációs stratégiákat alkalmazni (K. J. Anderson & Minke, 2007; Deslandes & Bertrand, 2005; Green, Walker, Hoover-Dempsey, & Sandler, 2007; Walker, Ice, HooverDempsey, & Sandler, 2011). Sőt, mi több, a diák teljesítménye, motivációja, magatartása szoros összhangban van a tanár-szülő kapcsolat minőségével (Boethel, 2003; Fan & Chen, 2001; Hughes & Kwok, 2007). Ezen bizonyított összefüggések ellenére a tanárképzésben mégsem fektetnek kellő hangsúlyt a hallgatók kommunikációs stratégiáinak, viselkedés-technikájának fejlesztésére. A legtöbb tanárjelölt még a tanítási gyakorlat letöltése után sem tudja, hogyan informálhatná a szülőt arról, mi történik a gyerekkel a tanórán, hogyan beszéljen vele anélkül, hogy szakzsargonba bonyolódna, hogyan alakítson ki egy szülőbarát attitűdöt? Sőt, arról sincs kialakult képe, hogyan kellene tudatosítania a szülőben, hogy az ő szerepe ugyanolyan fontos gyermeke tanulmányi eredményeit illetően, mint a pedagógusé.

Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat, tapasztalati tanulás

A pedagógus életpályamodell számos változást hozott az éltünkbe. Ezek között vannak a szakma és általában az oktatás szempontjából hasznos tényezők is. Várhatóan professzionálisabb lesz a szakma, ha elterjed a tudatos tervezés gyakorlata és általában is tudatosabbá válnak a pedagógiai tevékenységek. A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő magatartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.

A fiatalok felkészítése a tudás alapú társadalomban való részvételre

A cikk annak az interjúnak a felhasználásával készült, amelyet Anthony Jackson, az Ázsia Társaság oktatási igazgatója készített 2012-ben Maria Langworthy-vel, a Langworthy Kutatóintézet alapító igazgatójával az Education Week számára[1] egy az innovatív tanításnak szentelt összetett kutatásról. A kutatás következtetéseit ajánlásokban fogalmazták meg, ezek között megtalálható a kiegyensúlyozott elszámoltathatóság bevezetésének szükségessége, valamint tanácsok a pedagógusok, az iskolai vezetők és az oktatáspolitikusok számára, - épp úgy, mint az az eszköz, amelyet az iskolák maguk is használhatnak, hogy felmérjék, mennyire innovatív náluk a tanítás.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.