Az iskolavezetés szerepváltozása – Nemzetközi kitekintés (rövid összefoglaló)

„A XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” című, 3.1.1. számú TÁMOP-projektben egy fontos résztéma az a kutatás, amely az iskolafenntartás változásainak hatását vizsgálja, elemzi a közoktatásban. A kutatók igyekeznek megragadni és leírni a fenntartói változások legmarkánsabb hatásait. Ennek érdekében vizsgálják és elemzik kilenc tankerület (ill. ezek nagyvárosainak) közoktatási folyamatait. (Hét tankerület vizsgálatának első része már lezárult a projekt előző szakaszában, ld. a Korlátok között szabadon c. kötetet). A másik vizsgálati fókusz a kistelepülések újjáalakuló iskolái – a folyamatban lévő kutatás három ilyen iskolával kapcsolatos tapasztalatokat dolgoz fel.

A „Horizon Report” sürgeti az iskolákat, hogy foglalkozzanak a „gázos” digitális kihívásokkal

Az Európai Bizottság és az amerikai non-profit New Media Consortium 2014 szeptemberében publikált jelentése[1] szerint a tanulók digitális kompetenciáinak alacsony szintje mellett az okozza a legnagyobb problémát, hogy a tanárképzés nem készít fel az informatikai eszközök és technológiák hatékony alkalmazására. A rendszeresen megjelenő Horizon-jelentések[2] eddig nem foglalkoztak az európai közoktatással. Ez az első jelentés felrajzolja azokat a hatásokat, amelyeket a technológiai fejlődés az elkövetkező öt évben várhatóan gyakorol majd az iskolákra.

A Nemzeti Tehetség Program pályázatai

A tehetségek segítésének, a tehetségek gondozásának Magyarországon évszázados hagyományai vannak, amelyek mára sikeres állami, civil és egyházi formák sokaságát teremtették meg.

A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a tehetséggondozásban. Határozatával elkötelezettségét fejezte ki a tehetséges gyermekek, fiatalok hosszú távú segítésére, folyamatos fejlesztésére, valamint kiszámítható támogatására.

A tehetséges fiatalok segítésének formái a teljes társadalmat áthatják, ezért a tehetség érvényesülését szolgáló stratégiai célok csak átfogó célkitűzések megjelölésével bonthatók le megvalósítható és ellenőrizhető egységekre. A célkitűzések és a hozzájuk rendelt konkrét tevékenységek – horizontális és vertikális összefüggéseiket is figyelembe véve – biztosítják a tehetségsegítés közvetlen „alanyai”, a tehetségek és a segítőik, az állampolgárok és szerveződéseik, a tehetségek segítésében érdekelt helyi, térségi, megyei és regionális szervezetek, valamint a program megvalósításában részt vevő állami szervek számára a kitűzött feladatok teljesítését.

A tanulmány megjelent az alábbi kötetben: http://tehetseg.hu/aktualis/lenyugozo-szinvonalon

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.