A „családi életre nevelés” problematikája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzési gyakorlatában

Az új Széchenyi-terv TÁMOP 4.1.2B kiemelt projekt fő célkitűzése a megújuló magyar tanárképzés illesztése a 2012-ben megjelent Nemzeti alaptantervhez, mint a köznevelés legfőbb pedagógiai-tartalmi szabályozójához. Az illesztés természetesen fejlesztést jelent, túl a szaktárgyi szempontokon elsősorban a Nat nevelési céljainak, általános fejlesztési követelményeinek újszerű megjelenítését a felsőoktatás felkészítő munkájában. E kiemelt nevelési célok egyike a „családi életre nevelés”. A következő tanulmány e téma megjelenését vizsgálja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzésében.

Modellajánlás és módszertani javaslat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógususképzésben szerzett intézményi tapasztalatainak elemzése alapján, a családi életre neveléssel kapcsolatos képzési program jövőbeli fejlesztésére

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az új Széchenyi-terv TÁMOP 4.1.2.B projekt keretében azzal bízta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem neveléstudományi kutatócsoportját, hogy a Nemzeti alaptanterv irányelveivel összhangban modellajánlást dolgozzon ki „A családi életre nevelés” pedagógiai feladatait integráló pedagógusképzés fejlesztésével kapcsolatosan. A szakmai munka két egymásra épülő, s így szoros tartalmi összefüggésben levő tanulmány létrehozására irányult. Az elsőként kidolgozott, „A családi életre nevelés problematikája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzési gyakorlatában” címet viselő komplex elemző tanulmány keretében arra kerestünk válaszokat, hogy intézményünkben a tanárképzés területén jelenleg mi és hogyan támogatja a családi életre neveléssel kapcsolatos horizontális Nat tartalmak megalapozását. Fontosnak tartottuk azon szervezeti folyamatoknak bemutatását is, amelyeknek keretében a keresztény hagyományokra épülő korszerű értékközvetítés fejlesztése megvalósult. A kutatómunkánk során számos olyan értékes és feltétlenül megtartandó intézményi gyakorlatot sikerült azonosítanunk, amelyeket továbbra is ápolnunk kell. Ugyanakkor feltártunk számos egyéb problémát, képzési hiányosságot és javítandó területet, ahol a tanárképzési feladatokkal összefüggő ésszerű és szükségszerű fejlesztéseknek tág tere nyílhat. A most elkészült második tanulmányunkban saját intézményi tapasztalatainkra építve azt igyekszünk bemutatni, hogy milyen átfogó stratégia mentén képzeljük el tanárképzési programunk jövőbeli tartalmi és módszertani fejlesztését. A modellajánlással összefüggő kutatómunka vélhetően kettős haszonnal is járhat. Egyrészt a rövid- és hosszú távú fejlesztési teendők kidolgozása jelentősen hozzájárulhat Egyetemünk képzési hatékonyságának és ebből fakadóan piacképességének növeléséhez, másrészt szakmai segítséget nyújthatunk mindazoknak a képzőhelyeknek, akik a mi tapasztalatainkra építve kívánják a tanárképzést érintő fejlesztő munkájukat elvégezni. Ez utóbbi lehetőség a családi életre nevelés vonatkozásában komoly realitásokat hordoz, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keresztény szellemiségéből adódóan olyan jól körvonalazott családmintával rendelkezik, amelyet bátran ajánlhatunk a társadalom figyelmébe.

Horizontális pedagógiai elemekhez kapcsolódó komplex elemző tanulmány és nevelési célokhoz kapcsolódó modellajánlások kidolgozása 2. rész

A gazdasági területen folyó tanárképzés az országban öt felsőoktatási intézményben folyik. Ezek: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Eger és a Nyíregyházi Főiskolán. A képzések során az első négy intézményben okleveles közgazdásztanár diplomát lehet szerezni a következő területeken: elméleti, pénzügy-számvitel, vendéglátás - idegenforgalom, kereskedelem-marketing és vállalkozási szakokon. A nyíregyházi képzésben jelenleg csak mellék szakirányként vehető fel az ügyvitel tanári képzés, most folyik az ügyvitel szakirányos közgazdásztanár szak indítása

Horizontális pedagógiai elemekhez kapcsolódó komplex elemző tanulmány és nevelési célokhoz kapcsolódó modellajánlások kidolgozása 1. rész

A Nat és a szakmai kerettantervek elemzés során arra fókuszáltunk, hogy milyen gazdasági és pénzügyi ismeretelemek, tananyagtartalmak kerülnek feldolgozásra a jelenlegi tartalomszabályozás mellett a közoktatásban, és hogyan biztosíthatóak a különböző fejlesztési területek, célok és műveltségi területek közötti horizontális kapcsolatok. A szakmai kerettantervek előírása szerint a rendelkezésre álló időkeret 33 %-a a Nat-ban meghatározott tartalmak, készségek átadásához kell.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.