Önkéntesség és felelősségvállalás - Modellajánlás - Elemző tanulmány

A tanulmányban az önkéntesség és a felelősségvállalás témájára fókuszálunk a hazai tanárképzésben. Ehhez a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének gyakorlatát vesszük górcső alá, azon belül is egyrészt egy komplex hallgatói önkéntes programot, másrészt a törvény által deklarált kötelező közösségi pedagógiai gyakorlatot, harmadrészt pedig a téma tantárgyközi (cross-curriculáris) megjelenését mutatjuk be. Mindez összességben modellértékű összetevője lehet a tanárképzés pedagógiai kultúraváltásának, mely kultúraváltásnak párhuzamosan a közoktatásban is be kell következnie. Ahogy azt egyik interjúalanyunk is megfogalmazta:

Önkéntesség és felelősségvállalás - Elemző tanulmány

A tanulmány az önkéntesség és a felelősségvállalás témájával kapcsolatban a Miskolci Egyetem tanárképzésének gyakorlatát veszi górcső alá. Ehhez mindenekelőtt áttekintettük a vonatkozó törvényi és intézményi dokumentumokat, amelyek a következők: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében zajló osztatlan tanárképzés tantárgyi hálója, tantárgyi tematikák, az intézet keretében zajló Társadalom Igazságosság Felelősségvállalás (TIF) program dokumentációja.

Nevelési célokhoz kapcsolódó modellajánlások

A munka során végigkísért bennünket furcsa sejtés, vagy benyomás, mely arra vonatkozott, hogy a „gondjainkra bízott” két jelenségkör valójában inkább csak egy, már ami lényegét illeti. A társas kultúra különböző elemei tulajdonképpen az önismeret szociális leképeződéseinek felelnek meg inkább. Ezt jelezte az a tény, hogy a Nemzeti Alaptantervben (NAT) is szignifikánsan többször fordult elő az önismeret kifejezés, mint a társas kultúra. Ezt tapasztaltuk az interjúalanyok megnyilvánulásai során is, sőt amikor a nemzetközi gyakorlatra próbáltuk pár példát keresni, a társas kultúrának az oktatásban, nevelésben való szerepével kapcsolatosan, nagyon kevés találat jött fel az interneten, s pl. európai nem is nagyon volt köztük. (Ausztrál és újzélandi példákat találtunk…)

A másik dilemmánk a modell ajánlásának címzésére vonatkozott. Mindnyájan úgy láttuk, hogy a nevelési célokhoz kapcsolódó modellajánlásoknak legalább két színtéren lehet relevanciája. A tanárképzésben éppúgy, mint a végzett tanárok pedagógiai munkája során a közoktatás intézményeiben. Közelebb kerülve azonban egyre inkább úgy látszik, hogy a gyökerek teljesen azonosak, sok átfedés is lehetséges, s csupán egy-két speciális „leágazás” tesz különbséget közöttük. Ahol lehetetett, párhuzamosan kezeltük.

Az önismeret és társas kultúra megjelenése a Debreceni Egyetem és Nyíregyházi Főiskola tanárképzésében

Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk, milyen tanegységek, tárgyak, kurzusok keretében és milyen módon jelenik meg a Nemzeti alaptanterv (továbbiakban NAT) a Debreceni Egyetem (továbbiakban DE) és Nyíregyházi Főiskola (továbbiakban NyF) tanárképzési moduljaiban, különös hangsúlyt fektetve az egyes kompetenciaterületekre, készségek, képességek fejlesztésére mint nevelési célokra, s ezen belül az önismeret és társas kultúra területeire. Bemutatjuk, hogy képzési szintenként és intézményenként hogyan jelennek meg ezek a tantárgyleírásokban, mely fő dimenziókra helyeződik a hangsúly az önismereten és társas kultúrán belül, hogyan valósul meg egyrészt a pedagógus-jelöltek önismeretének és társas kultúrájának, illetve ezek dimenzióinak a konkrét fejlesztése, másrészt milyen eszközöket, tudást, ismereteket kapnak ahhoz, hogy munkájuk során ők is tudják fejleszteni a gyerekek önismeretét és társas kultúráját. Elemezésünk végén kitérünk az egyes pozitívumok és hiányosságok bemutatására, melyek alapján célunk megfelelő alap nyújtása olyan fejlesztési terv, program, konkrét javaslatok megfogalmazására, melyek segítségével a felmerülő problémák kiküszöbölhetők, s megfelelő mennyiségű és minőségű képzést kapnak a hallgatók a két terület fejlesztéséhez kapcsolódóan.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.