Problémaalapú tanulás¹

Tartalom

 Eredet
 A PBL meghatározása
 Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal
 A projektalapú tanulás folyamata
 A problémaalapú tanulás szakaszai
 Tanterv tervezése
 Témakör tervezése
 Csoportmunka

A problémaalapú tanulás alábbiakban ismertetendő módszere nagyon is gyakorlati okokból alakult ki, mégis úgy tekinthető, mint a neveléstudomány utóbbi évekbeli fejlődésének egyfajta szintézise. Ebben a megközelítésben más a tanulás folyamata, a tudás jellege, a tanulók hozzáállása, a tanárok szerepe. A problémamegoldás jellegéből adódóan nincsenek eleve meghatározott és átadandó megoldások, a kutatás izgalma, a közös tudásépítés élménye megmarad a gyerekek számára. Felismerhető a konstruktivizmus tanuláselmélete, a kooperatív és kollaboratív tanulás módszere, a motiváción alapuló tanulás és a segítő tanári szerepvállalás. A módszer alkalmazása lehet eseti, de a tantárgyi adottságok figyelembe vételével átfoghatja a tanterv egészét is.

Ha megkérdeznék, akkor a legtöbb tanár elismerné, hogy az információs társadalomba lépve az oktatás egyik legfontosabb célja a tanulók hatékony problémamegoldó képességének kifejlesztése. A legtöbb iskola pedagógiai programjában szerepel a kritikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség fejlesztése. A kutatások azt mutatják, hogy ezek nem éppen jellemzőek az osztálytermi tanulásban. A felmérések szerint (USA) a tanárok által feltett kérdések 85%-a tanultak egyszerű visszakérdezésére irányul. Az összegzést igénylő kérdések viszonylag ritkák.

A probléma alapú tanulási környezetben a tanulók szakértők, és a problémákkal abban a formában szembesülnek, ahogy azok felmerülnek – nehezen elhatárolhatóan, hiányos információkkal, és használható megoldást kell kidolgozniuk határidőre. Ez az a mód, ahogyan a mérnökök, orvosok – és persze a tanárok is – találkoznak a problémamegoldással, ellentétben azzal, ahogyan a tanár hagyományosan mint „bölcs előadó” vezeti a tanítványait egy letisztult, elméleti megoldás felé.

Eredet

A probléma alapú tanulás három évtizede alakult ki, mint tanítási módszer és tantervi forma, elsőként észak-amerikai orvosi egyetemeken. A változás lényege az volt, hogy a tanítási folyamat, illetve a tanterv a tanár központúságtól a tanuló központú, interdiszciplináris megközelítések felé mozdult el.

A probléma alapú tanulás elterjedése abból a felismerésből táplálkozik, hogy a tanulóknak minimális ismeretük marad a hagyományos tanulási módszerekkel folyó tanulást követően és azt is csak nehezen tudják más összefüggésekben alkalmazni. A PBL-módszer olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak, és egyéni vagy kiscsoportos munkában fejleszthetik tudásukat.

A PBL meghatározása

A projekt alapú tanulás tantervet és folyamatot is jelent. A tanterv gondosan válogatott és megtervezett problémákat tartalmaz, amelyek a tanulóktól kritikus gondolkodást, problémamegoldó képességet, önirányított tanulási stratégiát és csoportmunka képességet követelnek. A PBL tanulási folyamat rendszerszerű megközelítéssel válaszol a problémamegoldás és az élethelyzetek, karriervezetés kérdéseire.
Más értelmezések is léteznek, melyekben a kulcspont a PBL módszerrel elérhető tanulói teljesítmények tervezése, megvalósítása és értékelése. Ezek a meghatározások az alábbi elemeket tartalmazzák:

A PBL olyan tantervépítő szemlélet, amely gyakorlati problémákkal állítja szembe a tanulókat, ezzel tanulási késztetést ébresztve bennük.
A PBL olyan oktatási módszer, amely kihívást jelent a tanulók számára a tanulás megtanulására, a csoportban való munkavégzésre, a valós problémák megoldására. Ezek a problémák alkalmasak a tanulók érdeklődésének felerősítésére és rávezetnek az adott témakör tanulására. Felkészíti a tanulókat a kritikus és elemző gondolkodásra, az alkalmas tanulási források felkutatására.
A PBL egy fejlesztési és tanulásvezetési módszer, amely olyan bonyolult problémák köré épül, amelyek természetüknél fogva többoldalúak és komplexek, kutatást, információszerzést, elemzést igényelnek, változó és kísérletező, és nem rendelkezik előre meghatározott, megformált, „helyes” megoldásokkal.

Jellemzők

• Bonyolult, komplex problémák adják a tanterv fókuszpontjait és ösztönzik a tanítás, a tanterv, a program kialakítását.
• A tanulás tanuló-központú
• A tanárok csapatkapitányi, segítői (facilitátor) szerepet játszanak
• A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását dolgozzák ki.
• A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.

Célok

A PBL tudományterületre való tekintet nélkül fokozza a tanulók teljesítményét az alábbi területeken (Barrows, Tamblyn 1980, Engel 1997):

• Alkalmazkodás és részvétel a változásokban
• A problémamegoldás alkalmazása új és jövőbeli helyzetekben
• Kreatív és kritikus gondolkodás
• A problémákra és helyzetekre irányuló holisztikus megközelítések elfogadása
• A nézőpontok különbözőségének elismerése
• Sikeres együttműködés a csoportban
• A tanulási hiányosságok és erősségek felismerése
• Az önirányító tanulás elősegítése
• Hatékony kommunikációs készségek
• Az alaptudás növekedése
• Vezetői készségek
• A különböző források kezelése

Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal

Az illinoisi (USA) Matematikai és Természettudományi Akadémia összehasonlította az előíró és a tapasztalat központú tanterveket. A vizsgálat megállapítása szerint a PBL az utóbbihoz áll közelebb, a módszer értelmezésétől és alkalmazási módjától függő mértékben.

Előíró tanterv	←→		Tapasztalat központú tanterv
Tanár középpontú Lineáris és racionális A résztől az egész felé tartó A tanítás tudásátvitel A tanulás tudásátvétel Strukturált tanulási környezet		Tanuló középpontú Koherens és releváns Az egésztől a rész felé tartó A tanítás a tanulás elősegítése A tanulás konstrukció Rugalmas tanulási környezet

A PBL és más tanulási stratégiák alapvető jellemzői (Savin-Badin, 2000):

Tanulási stratégia	Leírás
Előadás	A témát a tanár fejti ki.
Esetalapú módszer	Írott esettörténet és előadás alapján tartalmi és koncepcionális megbeszélés az osztályban.
Esettanulmány	Írott esettörténet, amit az osztály előzetesen tanulmányozhat, majd megbeszélhet (jellemzően kisebb csoportokban).
Módosított esettanulmány	Részleges, írott információk tanulmányozása az osztályban. A hiányzó információk meghatározása csoportmunkában. Esetleg többlet információk adhatók az osztálynak.
Problémaközpontú	A tanulók egy szimulált problémán/forgatókönyvön dolgozhatnak.
Problémaalapú	Részleges, írott információk adása és tanulmányozása az osztályban. A probléma megoldásához szükséges tanulási feladat középpontba állítása. A tartalmak és az értelmezések a kulcselemek megtanulását szolgálják.

Az eset alapú és a probléma alapú tanulás megkülönböztetése nem könnyű. A sajátosságok leginkább a probléma bemutatásában fedezhetők fel. Az eset alapú módszerben a probléma leírása mellett források és kérdések is szerepelnek, a probléma alapú módszer magára a probléma leírására szorítkozik. A PBL inkább arra figyel, amit a tanulók tudnak és nem arra, amit a tanár.

A projekt alapú tanulás folyamata

A legtöbb tanulási helyzetben a tanulók hatalmas mennyiségű tananyaggal vannak bombázva, amiket el kell olvasniuk, és be kell számolniuk az adott problémával kapcsolatos megértésükről. Ezek a problémák jellemzően szép, kerek válaszokat igényelnek. Ez a módszer nem készíti fel a tanulókat a professzionális problémamegoldásra.

A probléma alapú tanulás a tanulókkal kezdődik, kisebb csoportokban folyik, elmélyedve a kulcspontok meghatározásában, az életből vett problémák megoldásán dolgozva a tanár (facilitátor) segítségével. A valós problémára összpontosítva a tanulók sokoldalú és mély látásmódra és tudásra tesznek szert az adott témában. Ez a módszer nem új, gyökerei a korábbi „cselekedve tanulás” modellig nyúlnak vissza.

A PBL megváltoztatja a hagyományos tanítás és tanulás jellegzetességeit (James, Baldwin 1997). Ebben a tanulási folyamatban a téma részletei apránként kerülnek elő, eközben a tanulók beépíthetik a különféle tudáselemeket és remélhetőleg hatékonyan alkalmazzák azokat a személyes és a szakmai problémák megoldásában. A PBL ösztönzi a tanulókat a használható tudásforrások felkutatására, saját tanulásuk ellenőrzésére.

A problémaalapú tanulás szakaszai

A PBL módszerben a tanulói tevékenységek három szakasza különíthető el.

1. szakasz: A probléma felvetése és értelmezése

A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. Feltehetik az alábbi típusú kérdéseket:

• Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről?
• Mit kell még tudnom ezen kívül?
• Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet?

Szükség van egy célratörő Probléma leírásra, de figyelembe kell venni, hogy újabb információk feltárásakor ezt módosulhat.

2. szakasz: Információkeresés, értékelés, felhasználás

A probléma világos megfogalmazását követően a tanulóknak írott, szóbeli, vagy elektronikus információforrásokat kell felkutatniuk. Az a probléma jellegétől függ, hogy melyik forma a kedvezőbb (pl. falukutatásnál a szóbeli kikérdezés). Az Internet mindenképpen az információkeresés központja, egyfajta digitális enciklopédia. Egyszerűbb problémák esetében a tanulók sokféle forrást találhatnak, amelyeket a felhasználás előtt értékelniük kell. Mennyire korszerű? Mennyire hiteles és pontos? Van-e jele valamilyen elfogultságnak?

3. szakasz: Összegzés és előadás

Ebben a szakaszban a tanulók kidolgozzák a probléma valamilyen megoldását. Ehhez legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. A megoldás bemutatása rendszerint számítógépes multimédia segítségével történik.

Tanterv tervezése

A kurrikulum típusú tanterv a kivitelezendő tanulási folyamat teljes vázlata, stratégiája. Tartalmazza az átfogó és s részletes tanulási célokat és követelményeket. Leírja a teljesítéshez vezető folyamatot és a teljesítmény értékelésének módját, eszközeit. A kurrikulum az adott tanulócsoport szaktárgyi és személyes fejlődésének elősegítése szándékával készül.

A projekt alapú tanulás tervezése a kurrikulum része lehet, ezen belül kiterjedhet az egész tananyagra, egy témakörre, vagy egy modulra. Gyakran a személyi és eszközfeltételek, illetve az anyagi források határozzák meg a PBL alkalmazásának szélességét és mélységét.

A probléma alapú tanulás bevezetése aggodalmakat válthat ki az iskolavezetés, a tantestület és a diákok körében. Ezt a változás és a PBL módszer eredményességével kapcsolatos bizonytalanság okozhatja. Megelőzése az alábbiak alapján lehetséges:

• A PBL módszer alkalmazásának és a kurrikulumok releváns alkotóelemeinek értelmezése, megmagyarázása.
• A tanárok továbbképzésének, önfejlesztésének támogatása.
• Odafigyelés a tanulókra

Ha döntés születik a PBL alkalmazásáról, akkor a következő lépés a kurrikulum tervezés összefogása, megszervezése. Meg kell határozni a tervezésért, alkalmazásért és értékelésért felelősök körét. Meg kell tervezni a legfontosabb tartalmakat, lehámozva minden felesleges dolgot. Ez nagyon fontos a PBL sikeressége érdekében, mivel nem áll elegendő idő rendelkezésre az összes lehetséges tartalom feldolgozására.

Az alábbiakban a probléma alapú tanulás egyfajta lehetséges tervezési segédletét mutatjuk be:

Probléma alapú tanulás tervezési munkalap Témakör: Szerző(k): 1. Kapcsolódás: A. Melyik iskolai szint, évfolyam? B. Melyik tantervi szakasz? C. Melyik alaptantárgy? 2. Tananyag témakörök: A. Az adott problémára vonatkozó tananyag témakörök és tanulási célok meghatározása. B. A főtémakörhöz kapcsolódó altémák felvázolása. C. Az eset vagy probléma bevezetőjének felvázolása. D. Az elemzési eljárások meghatározása és értékelése. E. A tervezési és cselekvési módok felvázolása. F. Ha lehetséges, illetve szükséges, akkor a probléma megoldásának meghatározása. 3. Tanári segédlet: A fenti információk felhasználásával készítsünk tanári segédletet. 4. Tanulói segédlet: Készítsünk a probléma vezérfonalát és finomabb részleteit tartalmazó tanulói segédletet (ha van elegendő idő az alkalmazására)

A probléma alapú tanulás bevezetésekor világosan látni kell, hogy ez a módszer több időt igényel, mint a hagyományos tanítási stratégiák, pl. a tanári előadás. A tanulók több segítséget és időt igényelnek a probléma kellő megközelítéséhez és megoldásához, különösen ha az összetett és nyílt végű.

Meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló forrásokat is. Biztosítani kell a tanulóknak a számukra szükséges a szakemberekhez és az anyagokhoz való hozzáférést. Végül, de talán legfontosabb elemként meg kell határozni az értékelés módszereit.

Témakör tervezése

Probléma, probléma,	Ebben az esetben a PBL módszer a teljes témafeldolgozásra alkalmazható. A tanulók tanulási céljai a tudás és a képességek felfedezésére irányulnak. Ebben a típusban a tanulók folytonos kihívásokat kapnak új tudás szerzésére és saját tanulási szükségletük követésére.
Részprobléma, átfogó probléma	A PBL módszer ebben az esetben is folyamatosan alkalmazható. A tanulók tanulási céljai a tudás és a képességek megszerzése körül forognak. A végső, általános probléma csak a megelőző részproblémákra építve oldható meg.
A-szintű probléma, B-szintű probléma, C-szintű probléma	A tanulók tanulási céljai a kritikus gondolkodás, a problémamegoldási és a döntéshozatali képesség egyre mélyebb fejlesztésére irányulnak. Ebben a típusban egyszerű, könnyen megoldható feladatokkal indul, majd egyre összetettebb és több időt igénylő problémákkal folytatódik a tanulás.
Probléma, előadás	A tanulók tanulási céljait ebben a típusban a speciális tudás szükségletének felfedezése irányítja. A vizsgált probléma feltárását előadások segítik.
Esettanulmány, probléma	A tanulók külön segítséget igényelnek a tudásszerzéshez és készségfejlesztéshez szükséges források meghatározásához és megkereséséhez. A döntéshozatali esettanulmány is azt bizonyítja, hogy egy témakör bevezetéséhez megfelelő források kellenek. A témakör, a problémák feldolgozása során a tanulóknak meg kell határozniuk a tanulási feladataikat és meg kell találniuk az ehhez szükséges forrásokat.

A problémák kiválasztása meghatározza a program sikerességét. A tartalom kiválasztásához sokféle forrás áll rendelkezésre. Újságcikkek, filmek, könyvek, társadalmi szervezetek kiadványai, esetleírások és egyebek. A téma kidolgozására és kipróbálására elegendő időt kell szánni. Egy probléma megtervezésére, feldolgozására és értékelésére az alábbi eljárás ajánlható (Barbara Dutch):

• Határozzuk meg a témakörben szereplő alapvető elveket, elméleteket.
• Vázoljuk fel a problémával kapcsolatosan várható tanulási eredményeket.
• Ötletroham után vázoljuk fel az összetett, komplex problémát.
• Osszuk fel a problémát részekre, feldolgozási lépésekre.
• Készítsünk tanulási segédletet.
• Segítsük a tanulókat a megfelelő források felkutatásában.

Mások háromlépéses eljárást javasolnak, amely a problémának a tanulókkal való megismertetésére is kiterjed:

A probléma megértése	Mit tudok a témáról? Mi is a probléma? Hogyan lehetne modellezni? Milyen megoldások lehetségesek? Melyek az értékelési szempontok?
Tanulás	Mit kell tudnunk a problémával kapcsolatban? Ki gyűjti össze az információkat? Hol találok én információkat? Használható/megbízható-e az információ? Hogyan tudom átadni a tudásomat a csoportomnak? Hogyan tudnak a társaim engem tanítani?
Megoldás	Hogyan tudom alkalmazni a megszerzett tudásomat? Milyen írásbeli munkákat kell elkészíteni? Milyen hasonló problémákat tudok már megoldani?

Problématervezés

Néhány javaslat a PBL-problémák tervezéséhez

A jól megtervezett problémát az alábbiak jellemzik:

• Érdeklődést keltő, a valódi világra irányul
• Sokféle elképzelés kapcsolódhat hozzá
• Csoportos együttműködést igényel
• Összefügg a kijelölt tanulási célokkal
• Korábbi tudásra/tapasztalatra épít
• Elősegíti a magasabb rendű gondolkodási képességek (kognitív kompetenciák) fejlődését

A megfelelő cím és bevezető információ kiválasztásához vegyük figyelembe, hogy a probléma legyen:

Interdiszciplináris Időszerű Nyílt végű Komplex

Eredeti Termék/cél/készség központú Vizsgálható Fontos

A problémák szerkezetének összehasonlítása

Jól strukturált	Kevéssé strukturált
Milyen a szén-dioxid molekulaszerkezete? Milyen betegséget okoz az ivóvíz magas nitrát tartalma?	Milyen következményei lehetnek a globális éghajlatváltozásnak? Milyen okai és megelőzési lehetőségei vannak az illegális hulladéklerakásnak?

A probléma értékelése

Kiváló	Jó	Fejlesztendő	Nem elfogadható
Világos, áttekinthető, Jól behatárolható. A probléma a jelen kihívásairól szól, sokakat érint.	Jól megfogalmazott, de a kiterjedése nem pontosan behatárolható. A probléma a jelen kihívásairól szól, de az érintettek köre szűk, nem jól meghatározható.	A megfogalmazás esetenként nem világos, nem jól értelmezhető. A probléma nem a jelenről szól, az érintettek köre szűk, nem jól meghatározható.	A probléma megfogalmazása egyáltalán nem világos. A probléma nem a jelenről szól, az érintettek köre meghatározhatatlan.

A problémák megközelítési módja

A problémák felvetésének és megoldásának folyamata az alábbiak szerint alakulhat:

1. Az alapelvek és értelmezések ismertetése egy témakör, modul vagy altéma körében.
2. A feldolgozási lépések meghatározása

1. A csoporttagok szerepének és felelősségének meghatározása. A probléma alapú tanuláshoz 4–6 fős csoportlétszám ajánlott. A tanulók (váltakozva) csoportvezető, bátorító, kételkedő, előadó és jegyzetelő szerepet kaphatnak.
2. Szabályok. Az alábbi példa a szabályalkotás egy lehetséges módszerét mutatja be (Amos, White 1996):

A témakör címe, évfolyam, csoport Szabályalkotás Vitassátok meg és fogalmazzátok meg a csoporton belüli szabályokat. Például olyanokat, hogy: „Legyünk pontosak! Mindenkinek adjunk másolatot az anyagokból!” Vázoljátok fel a szabályok megsértésének lehetséges következményeit! A tanár felülvizsgálhatja és jóváhagyhatja a felállított szabályokat és megszegésük következményeit. A lapot a csoport minden tagja töltse ki (írja be a vállalt szerepét és felelősségét) és írja alá! Végül jelöljétek ki a csoport kapcsolattartóját és írjátok fel az elérhetőségeit!

A probléma feldolgozása

Elképzelések	Információk	Tanulási tartalmak	Munkaterv	Értékelés
Ötletroham	Milyen adatok, információk állnak rendelkezésre?	A probléma kielégítő feldolgozásához szükséges további adatok, ismeretek összeállítása.	A probléma megoldásához vezető cselekvési sor összeállítása.	Megoldottnak tekinthető-e a probléma? Meg kell-e ismételni az eljárást?

3. Önálló tanulás, kutatás
4. A probléma áttekintése

1. A felhasználható források meghatározása és értékelése
2. A probléma összegzése
3. A probléma újraértékelése

5. Csoportos értékelés
6. Következtetések levonása és összegzése

1. Meghatározások, fogalmak, elméletek felvázolása.
2. Diagramok, táblázatok, fogalmi térképek, folyamatábrák készítése.

7. Ön- és társas értékelés
8. Tanári értékelés

Csoportmunka

A szakirodalomban elegendő bizonyíték támasztja alá, hogy a diákok többsége sikeresebben tanul, együttműködve, információkat adva és kapva, támogatva és megerősítve, konfliktusokat megoldva és kommunikálva másokkal. A csoportmunka tehát fokozza a tanulás hatékonyságát.
A csoportokra bontás azonban önmagában nem elegendő. A tanulóknak a csoportmunka megszervezéséhez és végig viteléhez szükséges tudásra és készségekre is szükségük van. Ha ez hiányzik, akkor könnyen megtörténhet, hogy:

„Egy négytagú csoport tagjai: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Nagyon fontos feladatot kellett végrehajtaniuk. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki meg fogja csinálni. Bárki megtehette volna, de Senki sem tette meg. Valaki emiatt dühbe gurult, mert Mindenki feladata lett volna. Mindenki azt gondolta, hogy Bárki megteheti, de senki sem ismerte fel, hogy Mindenki nem csinálhatja meg. A dolog azzal végződött, hogy Mindenki hibáztatott Valakit, mivel Senki sem végezte el azt, amit Bárki megtehetett volna.” (Gibbs, 1995)

A sikeres csoportmunka az alábbiakat feltételezi (Meyers, Jones 1993):

• A kölcsönös függőség érzetét nyújtja
• A tanulók egyéni felelősséggel rendelkeznek egymás és a tanár felé
• Kölcsönös interakciókat biztosít a csoporttagok között, a célok elérése érdekében
• Elősegíti a csoportmunka készségek fejlődését
• A csoportmunka folyamat kritikai elemzése rendszeres²

Szerepek és felelősségek

A csoportmunkát vezető tanár, vagy diák mentor feladata:

• Biztosítja a tanuláshoz és a munkához szükséges forrásokat
• Elősegíti a csoportmunkát
• Eligazít a további források keresésében
• Beilleszkedik a kutató megbeszélésekbe
• Tanuló (ő is…)

A problémaalapú tanulás bevezetése időigényes feladat, el kell készíteni a tananyagokat, segédleteket, ki kell alakítani a problémákat, fel kell készíteni a tanárokat és közreműködőket, meg kell határozni a tanulók értékelésének módját. A másik kritikus pont a szerepváltás. A bölcs előadó (sage on the stage) helyett a PBL tanár figyelmes segítő (guide on the side). A tanulás megkezdése előtt a tanár modellezi a problémamegoldás különféle módjait, igyekszik követhetővé tenni a gondolkodásmódját. A metakognitív kérdések, mint pl.: Honnan tudod ezt? Mit feltételezhetsz? Mit kell még tudnod? – alkalmasak a problémamegoldás elősegítésére.

A tanulók szerepe

A problémaalapú tanulásban a tanulók szerepe is megváltozik. Ez a tanulási forma nagyon különbözik a tanulók által eddig használatos módszerektől. Eleinte nehézséget jelenthet a gondolkodásmód elsajátítása és az önirányított tanulás. A kezdeti meglepettség és ellenállást követően azonban kialakul az elfogadás és a bizalom.

A tanulóknak felelőssé kell válniuk a saját tanulásuk iránt. A PBL módszer azt erősíti a tanulókban, hogy fedezzék fel saját tanulási szükségleteiket és határozzák meg a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokat. Az egyéni tanulás összekapcsolódik a társakkal és a tanárokkal való együttműködéssel. A kollaboratív tanulás elmélyíti a problémák megértését és elősegíti a tudás más helyzetekben való alkalmazását. A csoportmunkára való képesség elengedhetetlen lesz a tanulók jövőbeli munkahelyein is.

A PBL módszer alkalmazáskor még két nehéz feladatot is meg kell oldani. Az egyik az önismeret, önellenőrzés (self-assessment), a másik a társas értékelés (peer-assessment). Az önellenőrzés abban segíti a tanulókat, hogy felismerjék, hogy mikor vannak készen a tanulással. „Mit tanultam meg eddig? Mit kell még tudnom? Hogyan tudom kezelni ezt a problémát a jövőben?” – és más hasonló kérdéseket tehetnek fel a tanulók önmaguknak. A tanulás szakértő értékelése ki kell terjedjen a társak értékelésére is. A saját tanulás tudatos ellenőrzése alapján mások tanulásában is segíthetünk, és ez egyben fontos személyes készség is.

A diákokat többféleképpen is rávezethetjük a problémaalapú tanulásra. Az egyik lehetőség az alapelvek és módszerek bemutatása, a másik lehetőség valamilyen egyszerűbb probléma feldolgozása tanári vezetéssel.

Problémamegoldás és kooperatív tanulás

Lehetséges-e kooperatív tanulási környezet problémaalapú tanulás nélkül? Minden bizonnyal.
A kooperatív tanulás használható a tartalomalapú tanulásban is. A PBL módszerben egy probléma megoldásán közösen dolgoznak a tanulók, megbeszélik az elképzeléseiket, megosztják a feladataikat. Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha kisebb csoportokban, kölcsönös függőségben, önirányítással folyik a tanulás.
Lehetséges-e problémaalapú tanulás kooperatív módszer nélkül: Minden bizonnyal. Az egyéni kutatási feladatok nem igénylik a kooperatív tanulást.

A problémaalapú tanulás alkalmazásának problémái

A projektalapú tanulás bevezetéséhez kulturális váltásra is szükség van. A tanulók a hagyományos tanulási módszerekkel azt szokták meg, hogy a tanár a bölcs előadó, aki szétosztja a tudást tanítványai között.
A tanulóknak csoportban kell dolgozniuk. Ahogyan a való életben is, egy ember nem képes végigvinni a kutatást, kidolgozni és bemutatni a probléma megoldását. A potyautasoknak (akik a csoport tagjai, de érdemi munkát nem végeznek) a többi keményen dolgozó diák (és szüleik) szemrehányásával kell szembesülniük.
A PBL-módszer alkalmazásakor a tanároknak is át kell állniuk. A problémák megtervezése több előkészítő munkát igényel, emellett elegendő forrást is össze kell gyűjteniük. Ezeknek jól kell szolgálniuk a tudásépítést és a képességek fejlesztését. Meg kell tanulniuk a segítő szerepet is, a korábbi vezető szerep helyett.

A jutalom

Gondoljuk meg, hogy a tanár központú tanításról a projekt, vagy problémaalapú tanulási környezetre való átállás némi kényelmetlenséggel jár ugyan, de új energiát és lelkesedést adhat az osztályainknak. A tanulók értékelik a kihívást jelentő feladatokat, amiket a tanulás során kell elvégezniük.