2008 áprilisában jelent meg az Európai Unió ajánlása az élethosszig tartó tanulás Európai képesítési keretrendszerének (EKKR) elveiről és szerkezetéről. Az EKKR a különböző nemzeti képesítések megfeleltetésére hivatott eszköz, és ebben az értelemben a nemzeti képesítési keretrendszerek keretrendszere: egy meta-keretrendszer. A keretrendszer értelmezése egyszerűen egy olyan hierarchia, amelyben a képesítési szintek expliciten leírhatók még akkor is, ha a nemzeti/alágazati képesítési rendszer egyébként csak impliciten tartalmaz szinteket. Az európai és a nemzeti keretrendszerek együttes létével létrejön a kettő közötti megfeleltetés kívánalma és lehetősége. Ebben a megfeleltetési folyamatban először a nemzeti keretrendszerek szintjeinek, illetve azok egyes részeinek és az európai képesítési keretrendszer szintjeinek megfeleltetését kell megoldani. Egy következő lépésben (hosszú távon) az összes képesítésnek EKKR-megfeleltetéssel kell rendelkeznie.
A képesítési keretrendszerek szintjeinek száma tekintetében a szakmai fejlesztők körében konszenzus látszik kialakulni a 8 szintet illetően (ez egyben az EKKR-szintek száma is). A keretrendszer lelke a tanulási eredményeken alapuló szintleírás. A fejlesztőmunka döntő láncszeme az egyes képesítési szintekhez rendelt deskriptorok (leíró jellemzők) meghatározása és azok egységes értelmezése valamennyi alágazatban és képesítési szinten. A nemzeti képesítési keretrendszert most bevezető országok a keretrendszert meghatározó jellemzők tekintetében folytatják a legnagyobb vitákat, és a nemzeti keretrendszerek a leíró jellemzőkben erősen különbözhetnek egymástól.
Kiindulópontként az EKKR leíró jellemzőit:
- tudás – tartalmazva az elméleti és tényszerű tudásanyagot,
- készségek – tartalmazva a kognitív (logika, intuíció, alkotó gondolkodás) és gyakorlati (kézügyesség, valamint módszerek, anyagok, szerszámok és eszközök használata) aspektusokat,
- kompetencia – tartalmazva a felelősséget és az autonómiát
Nagyon fontos azt észrevennünk, hogy a keretrendszerekben a tanulási eredményt középpontba állító leírásmód egyben radikális oktatási szemléletváltást is jelent. A bemeneti szemléletről a kimenetire történő áttérést, a tanárközéppontú oktatás helyett a tanuló-középpontú tanítást, az aktív tanulás paradigmájaként az oktatás és a képzés megújítását jelenti.
Egyes országok már évek óta alkalmazzák ezt a megközelítést (az egyik legismertebb példa a skót képesítési keretrendszer), az európai országok többségében azonban csak az elmúlt két évben indult meg a nagyobb arányú fejlesztés, s a folyamat még szinte mindenütt az értelmezések, a viták és a koncepciók kialakításának, illetve a keretrendszer kísérleti bevezetése fázisában tart. A magyar Országos képesítési keretrendszer (OKKR) 2006 óta tartó kidolgozásának eddigi szakaszai és eredményei nagyjából-egészében megfelelnek az európai országok hasonló fejlesztési folyamatainak. A koncepcionális kidolgozás és a tervezés fázisában vagyunk, mintegy 15-20 európai országgal együtt.
Az EKKR-ajánlás szerint „a nemzeti képesítési keretrendszer célja a nemzeti képesítési alrendszerek integrálása és koordinációja, valamint a képesítések átláthatóságának, elérhetőségének, fejlődésének és minőségének fejlesztése a munkaerőpiac és a civil társadalom igényeinek megfelelően”. Az NKKR-fejlesztés ezáltal válik többé, mint egy egyszerű osztályozási séma megalkotása.
Az egyes országokban uralkodó megközelítés eltérő abban, hogy az alágazatok képesítési rendszereinek összekapcsolását azok erőteljes harmonizációja, vagy pedig egy egységes rendszer bevezetése révén kívánják elérni. Ez a választás nem kis részben az adott országok oktatási szektoron belüli, illetve az egyes ágazatok közötti koordinációs mechanizmusainak érettségétől és hatékonyságától függ. Mint mindenütt, a képesítési keretrendszer megvalósítását nálunk is fontos társadalmi célok támogatásával kötik össze. A magyar oktatási rendszer fejlesztése alapjául szolgáló két legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai cél az ország versenyképességének és társadalmi kohéziójának erősítése. E célok akkor szolgálhatóak hatékonyan az oktatás eszközeivel, ha kiépülnek az egész életen át tartó tanulást szolgáló rendszerek.
Az ehhez szükséges fejlesztéseknek biztosítaniuk kell:
- az oktatási rendszer egyes elemeinek összekapcsolódását,
- a formális, nem formális és informális tanulás eredményeinek összekap0csolását,
- az oktatási kínálat tanulási igényekhez és szükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodását,
- a személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás feltételeinek megteremtését,
- a tanulással kapcsolatos egyéni döntési képesség erősítését,
- az oktatási szolgáltatások munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának erősítését.
Az OKKR a fenti célok elérését azzal támogatja, hogy hosszabb távon biztosítani képes
- a kimeneti szabályozók harmonizációját, rendszerbe szervezését (szintezését),
- az alágazati képesítési rendszerek továbbfejlesztési irányainak kitűzését,
- az oktatási-képzési programok tervezésének orientációját,
- a minőségbiztosítási rendszerek összehangolását, külső referenciáik megerősítését,
- az egyedi képesítések hitelesítését,
- az oktatási szektoron belüli szakmapolitikai koordináció és a társadalmi partnerekkel való konzultáció megerősítését,
- az Európai képesítési keretrendszernek való megfeleltetést.
Az OKKR megvalósítása a 2069/2008. (VI. 6.) Korm. határozat és az ezt megalapozó kutatási eredmények, bizottsági munkaanyagok alapján történik. Az oktatási és kulturális, valamint a szociális és munkaügyi tárcának 2010-ben kell előterjesztést készítenie a kormány részére az OKKR létrehozásának, továbbá az Európai képesítési keretrendszerhez (EKKR) történő csatlakozás jogi, szakmapolitikai és költségvetési feltételeinek megteremtéséről. A bevezetés céldátuma 2012. Ezen előterjesztés koncepcionális hátteréül szolgál a TÁMOP 4.1.3. A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése című kiemelt projektjének OKKR alprojektje, amelynek megvalósítója az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).
A TÁMOP OKKR-projekt keretében folyó munkálatok első szakaszában, 2009. november végéig a helyzetelemzés fázisában megtörtént a nemzetközi fejlesztőmunkálatokra történő kitekintés, illetve az eddigi hazai folyamatok szintetizálása. Ezzel párhuzamosan az alágazatokat (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) képviselő szakértők konkrét javaslatotokat fogalmaztak meg az OKKR szintjeire és leírásmódjára vonatkozóan. Az eddigi eredmények bemutatására a 2010. január 21-i műhelykonferencián kerül sor, illetve a tanulmányok elérhetők a http://ofi.hu/europai-unios/felsooktatasi/okkr-1-elemi-projekt weboldalról.
2010 májusáig a projekt a következő irányokban kíván továbblépni:
- szervezeti, szabályozási, jogi aspektusok,
- kitekintés az informális és nem formális tanulási eredmények elismerésére,
- pilot területek előkészítése konkrét alágazati képesítési szintű leírások és egyedi képesítések leírásmintái megalkotására,
- a munkáltatókkal való további együttműködés kereteinek megteremtése,
- alágazati oktatási és kutatási programok előkészítése a tanulási eredmény alapú tantervek, tantárgyi követelmények, értékelés és mérés területein.
A fejlesztőmunka további kereteit várhatóan egy újabb kormányhatározat fogja kijelölni.
