Szerző: 
Megjelenés éve: 
2014

A TÁMOP 3.1.1. projekt keretében számos területen végzünk kutatásokat. Az egyik legfontosabb terület az iskolai lemorzsolódás vizsgálata, amelynek célja egy országos hatókörű lemorzsolódási jelzőrendszer kidolgozása. Imre Anna egy tanulmányi célú látogatást követően részletes elemzést készített a hazánkhoz több szempontból hasonlító portugál helyzetről. Az alábbiakban e tanulmányról közlünk egy rövid összefoglalót.

Az iskolai sikertelenség meghatározása a különböző nemzetállamok között eltérő lehet, ennek megelőzését, leküzdését minden állam nemzeti érdeknek tekinti. Hazánk, az Európai Unió (EU) más tagországaihoz hasonlóan, szintén megalapozott lépésekkel igyekszik az iskolai lemorzsolódás, illetve iskolai kudarcok arányát az előirányzott értékeknek megfelelő szintre csökkenteni.

Az esettanulmány igyekszik átfogó képet nyújtani Portugáliáról, mint egy olyan ország gyakorlatáról, amelyik igen sokat tett az elmúlt évtizedekben a lemorzsolódás csökkenése érdekében és sok tapasztalattal bír e tekintetben. A portugál gyakorlat kiváló példája annak, hogyan lehet különböző intézkedések és szolgáltatások, illetve az együttműködés által a korai iskolaelhagyás statisztikáján javítani.

Ez az ország politikai fordulópontjához érve – elszigeteltségét felszámolva – későn, a 70’-es évek felétől viszonylag kedvezőtlen pozícióból indult el egyfajta modernizációs úton, hogy behozza elmaradását az európai országokhoz képest. Hátrányos helyzetből indulva mégis – az országra jellemző nagy társadalmi különbségek ellenére – látványos javulást tudott elérni az iskolai lemorzsolódás terén. Ezt nagyrészt átfogó, jól működő programok kialakításával tudta megvalósítani, és a megvalósításhoz szükséges együttműködések kialakításával (pl. az oktatási minisztérium és a foglalkoztatási és társadalombiztonsági minisztérium között) A sikerekhez nem utolsósorban az EU-hoz való csatlakozásának, így egyben az uniós forrásokhoz való hozzájutásnak is kiemelt szerepe volt.

Bár Portugáliában a népesség iskolázottsága még ma sem éri el a kívánatos szintet, s az alacsony iskolázottságú fiatalok aránya még mindig magas, mégis ennek ellenére elmondható, hogy az országban máris nagy előrelépést sikerült tennie a kitűzött célok érdekében.  

A portugál oktatási rendszer szerkezeti sajátosságai eltérnek hazánkétól. A 9 évfolyamos egységes alapiskola három ciklusra tagolódik, és nem minden iskolában teljesíthető mindhárom ciklus. számos olyan oktatási intézmény van, amelyben az alapfokú oktatásnak csupán két, vagy akár csak egy ciklusát lehet teljesíteni: azaz az alapfokú oktatás elvégzése sok esetben két vagy három ciklusvégi intézményváltást is feltételez. Az iskolaváltások gyakorisága hozzájárul a kimaradás esélyének növekedéséhez.

A korai iskolaelhagyás monitorozására Portugáliában országos adatbázist alakítottak ki, ami havi rendszerességgel gyűjt adatokat az iskolákról. A tanulókról egyéni adatokat gyűjt, amelyek a tanulók rendszeren belüli tevékenységét is rögzítik (pl. hiányzások, értékelése). Az adatok elérhetőek egyéni, iskolai, területi és országos szinten is, az iskolavezetők számára kialakított formában is.

A legfontosabb oktatáspolitikai beavatkozások a prevenció területét érintik. Közéjük tartozik a tankötelezettség meghosszabbítása, az évismétlés csökkentése alternatív tanulási útvonalak kialakításával, TEIP körzetek létrehozása, valamint több, hátrányos helyzetű tanulók  tanulását is támogató intézményi szintű program kialakítása.

Az intézményi szintű programok és támogatások mellett, úgynevezett elsőbbségi oktatási körzetek (TEIP) működnek, melyeket angol és francia mintára hoztak létre és több működési ciklus tapasztalati alapján tökéletesítettek. Ezek jellemzője, hogy a különböző oktatási szinteken működő, egy TEIP körzethez tartozó 6-10 iskola között folyamatos együttműködés van. Jellemző továbbá a kisebb osztálylétszám, segítők alkalmazása (pl. mediátor, pszichológus bevonása), illetve a TEIP-be lépés feltételéül a tagiskolákat átfogó közös pedagógiai terv elkészítése szükséges. A különböző oktatási szinteken működő iskolák együttműködése lehetővé teszi a tanulási utak folytonosságát a tanulók számára. A TEIP iskolaklaszterek éves szinten fejlesztési tervet dolgoznak ki a maguk számára, ennek az eredményességét adatok segítségével monitorozzák.

Portugáliában az átgondolt és összehangolt az intézkedések egy igen kedvezőtlen szintről látványos fejlődést tudtak előidézni. A portugál gyakorlat több területen lehetőséget kínál hazánknak is a korai iskolaelhagyás kezelésére alkalmas tapasztalatok és gyakorlatok megismerésére.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.