Szerző: 
Megjelenés éve: 
2014

„A XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” című, 3.1.1. számú TÁMOP-projektben egy fontos résztéma az a kutatás, amely az iskolafenntartás változásainak hatását vizsgálja, elemzi a közoktatásban. A kutatók igyekeznek megragadni és leírni a fenntartói változások legmarkánsabb hatásait. Ennek érdekében vizsgálják és elemzik kilenc tankerület (ill. ezek nagyvárosainak) közoktatási folyamatait. (Hét tankerület vizsgálatának első része már lezárult a projekt előző szakaszában, ld. a Korlátok között szabadon c. kötetet). A másik vizsgálati fókusz a kistelepülések újjáalakuló iskolái – a folyamatban lévő kutatás három ilyen iskolával kapcsolatos tapasztalatokat dolgoz fel.

Izgalmas kérdés, hogy milyen kihívást jelent a fenntartói változás az iskolaigazgatók számára; hogyan változik a szerepük és az ezzel kapcsolatos gondolkodásmód. Ezzel kapcsolatosan nagyon hasznos megvizsgálni, vajon milyen tényezők befolyásolják az iskolaigazgatók feladatkörét, ill. az iskolavezetővel kapcsolatos szerep- és teljesítményelvárásokat. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat képet adhat arról, hogy egy adott oktatási rendszer objektív sajátosságai és a közoktatás szereplői, kliensei, ill. az oktatáspolitikusok szándékai hogyan befolyásolják az iskolavezető szerepkörét. Ezt az összevetést célozza Bander Katalin tanulmánya, amelyet az alábbiakban röviden összefoglalunk.

Bevezetésként érdemes röviden áttekintenünk, milyen képet alkothatunk – általánosságban – az iskolavezetőről a nemzetközi szakirodalom, ill. az európai országok gyakorlata alapján.

A vezetői pozíció nem feltétlenül egy személyhez kötött. Az egyszemélyi vezetés mellett Európában létezik a vezetői szerep állandó, formális megosztásának, de az ad hoc, informális, vagy bizonyos feladatokhoz rendelt vezetői csoport kijelölésének gyakorlata is.

Általános az egyetértés abban, hogy az iskolavezetőnek kulcsszerepe van az iskola sikerességében, eredményességében (bár ez a hatás nehezen mérhető). Nem egyértelmű azonban, hogyan lehet definiálni az iskolavezetői munkát. Egy általános modell szerint (Schratz et al., 2009) a vezetés komplex fogalmán belül érdemes megkülönböztetni a szakmai vezetést, az operatív működés irányítását és az adminisztratív jellegű feladatokat. (Ezek a területek sem választhatók el élesen egymástól, hiszen akár egy csupán adminisztratív jellegűnek látszó feladatnak is lehet a szakmai munkát jelentősen befolyásoló hatása.)

A vezető feladatait természetesen nagymértékben befolyásolja, mit vár el tőle az oktatás környezete. Az európai országok nagy része egy olyan decentralizáció felé halad, amelyben az oktatáspolitika csak stratégiai irányokat határoz meg, és a folyamatok közvetlen befolyásolása helyett mérhető eredményességre törekszik. Ez az irányítási szisztéma (az ún. new public management, NPM) menedzser típusú, önálló döntéshozatalra képes igazgatókat igényel, akik szakmailag és pénzügyileg is felelősek, azaz elszámoltathatók. Centralizáltabb rendszerek másféle elvárásokat támasztanak az iskolavezetőkkel szemben.

A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy három, eltérő oktatási hagyományokkal rendelkező országban – Norvégiában, Hollandiában és Ausztriában – milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy iskolavezetőnek. Hogy megkönnyítsük a tájékozódást, az alábbi táblázatban áttekintést adunk a három ország közoktatási rendszerének sajátosságairól.

 

1. táblázat. Norvégia, Hollandia és Ausztria közoktatási rendszerének főbb sajátosságai

 

Norvégia

Hollandia

Ausztria

Alapérték

demokrácia

szabadság

kohézió

Iskolák alapjellege

komprehenzív

átjárható

szelektív

Állami fenntartó aránya

magas

alacsony

magas

Tankötelezettség

6-16

5-18

6-15

Közoktatás évfolyamai

13

12

12

Oktatásirányítás jellege

decentralizált

decentralizált

centralizált

Elszámoltatás alapja

az iskola összteljesítménye, költséghatékonyság

iskolai szinten összesített tanulói eredmények

összesített tanulói eredmények

Vezető feladatai

minőségbiztosítás

diákok eredményeinek követése

tantervi fejlesztés
tanítás

tanárok felügyelete
tanárok teljesítményének értékelése

tanárok szakmai fejlődésének támogatása

minőségbiztosítás

diákok eredményeinek követése

tanulás és tanítás előmozdítása

tanárok felügyelete
intézményi önértékelés

minőségbiztosítás

Diákok eredményeinek figyelemmel kísérése
tanítás és tanulás folyamatának nyomon követése

a tanárok ellenőrzése és értékelése

a tanárok szakmai fejlődésének támogatása

Kik lehetnek vezetők?

tanárok

Tanárok, menedzserek

tanárok

 

Norvégia

A decentralizált norvég rendszerben az iskolaigazgató felettese az önkormányzat jegyzője. Az igazgató vagy közvetlenül neki, vagy az önkormányzat oktatási irodája vezetőjének tartozik felelősséggel. A norvég iskolákban általában a megosztott vezetés a jellemző, de létezik az egyszemélyi vezető koncepciója is. (Egyelőre vita van azon, melyik vezetési típus segíti elő jobban a költséghatékonyságot.)

Bár a norvég iskolák nagyon sokfélék, a vezetővel szembeni alapelvárások mindenütt azonosak: csapatmunka, szilárd értékrend, elemzőkészség, szervezeti, jogi, pénzügyi ismeretek, a tanulási folyamatok ismerete, párbeszéd a szülőkkel, iskolai projektek nyomon követése, célok és stratégia fejlesztése.

A norvég iskolaigazgatók számára a legnagyobb kihívás a szakmai és a menedzseri tevékenységek arányának megteremtése, valamint a célok és az erőforrások közötti ellentmondás kezelése. Emiatt az iskolavezetői poszt iránt csökken az érdeklődés.

 

Hollandia

Hollandiában az oktatás finanszírozása állami feladat. A szabad iskolaalapítás következtében a jogi kereteken belül változatos fenntartói, együttműködési és irányítási formák léteznek. Az iskolák az oktatás tartalmának meghatározása mellett szabadon gazdálkodhatnak pénzügyi kereteikkel, ingatlanaikkal és humán erőforrásaikkal. A sokrétű feladatok – különösen nagyobb iskoláknál – többszemélyes vezetést igényelnek, ami komplexebbé, de egyben specializáltabbá tette az iskolavezetői szerepeket.

A vezető szerepe a szervezeti sokféleség miatt nehezen írható le általánosságban, de az alapkompetenciák itt is hasonlóak. A sikeres középiskolai iskolavezető legfontosabb tulajdonságainak a következőket tartják: jövőkép, szervezeti nézőpont, stratégiai cselekvés képessége, kritikai gondolkodás, elemző-szintetizáló készség, a környező szervezetekre való figyelem.

Hollandiában sikerült kimutatni, hogy a vezetés minősége hatással van a tanulói teljesítményekre: kapcsolat van a gyenge tanulói teljesítmények, a minőségbiztosítás, a nem megfelelő pedagógiai vezetés és a rosszul működő intézményi menedzsment között. A vezetés hatása azonban nem direkt és időben eltolódik, ami megnehezíti a kapcsolatok feltárását.

A növekvő terhek miatt Hollandiában sem elég népszerű az igazgatói poszt. Sikeres kísérletnek bizonyult oktatási tapasztalattal nem rendelkező, de a vezetés terén tapasztalt menedzserek bevonása az iskolák irányításába

 

Ausztria

Ausztriában az oktatási rendszer – bár gazdag konzultációs hagyományokkal működik – erősen hierarchikus, centralizált. A helyi szint autonómiája korlátozott, a felelősségi körök a szövetségi és a tartományi szint között oszlanak meg. A pénzügyi irányításért a fenntartó felelős. Az iskolák tantervi önállósága némileg növekedett, de még mindig alacsony.

Az igazgatók alacsony szintű önállósággal rendelkeznek, elsősorban adminisztratív vezetők, a lassú változások révén azonban napjainkra megjelentek az operatív vezetői és a szakmai-pedagógiai feladatok is. Fontos céllá vált a hatékony működés és az iskola eredményessége. Elvárás a környező társadalom felé való nyitás is. A vezetők – a konzultatív döntéstámogatás ellenére – nem támaszkodhatnak belső menedzsmentre, kevéssé jellemző a vezetői feladatok megosztása. Ez jelentős munkaterhelést jelent. Kiutat jelenthet a megosztott vezetés új formáinak kikísérletezése és elfogadtatása.

 

Tanulságok

A vizsgált országok eltérő oktatási rendszereiben jól láthatóan azonosak az igazgatókkal szembeni alapelvárások (ld. 1. táblázat). Az iskolai szervezetek nagymértékű változatossága azonban sokféle kompetenciát követel az iskolavezetőktől. Bár úgy vélhetnénk, a vezetői kompetencia sztenderdeket – a fő oktatáspolitikai értékek mentén – az oktatásirányításnak kellene meghatároznia, ezek leírása jellemzően inkább a képzés/továbbképzés szintjén, vagy a szakmai szervezetekben születik meg. Ma a középpontban egyértelműen a diákok jó teljesítményének elősegítése áll. Fontosnak látszik a dinamizmus, a stratégia-alkotó képesség is.

Általános tendencia a feladatok komplexebbé válása, amit nem követ arányosan a munkabér növekedése. Ezért az iskolaigazgatói munka több országban veszített népszerűségéből.

Az európai országok demográfiai leépülése, ugyanakkor a diák-populáció heterogenitásának növekedése olyan új problémákat vet fel, amelyek új kihívásokat jelentenek az oktatási rendszereknek, s benne az iskolaigazgatóknak, különösen, mert e folyamatok várhatóan tovább fogják növelni a helyi szint jelentőségét.

 

A téma iránt érdeklődők az alábbi szakirodalomban, honlapon tájékozódhatnak:

Background Report for the Netherlands; „Improving School Leadership” project – OECD 2007

Country Background Report for Norway; „Improving School Leadership” project – OECD 2007

Key Data on Teachers and School Leaders in Europe. 2013 Edition. Eurydice Report. European Commission/EACEA/Eurydice, Luxembourg: Publications Office of the European Union.

Moos, L. – Møller, J. (2003): Schools and Leadership in Transition: the case of Scandinavia. Cambridge Journal of Education. Vol. 33 Issue 3, p. 353-370.

Schratz, M. et al. (2009): The Role of School Leadership in the Improvement of Learning. Country Reports and Case Studies of a Central-European Project, Tempus Public Foundation, Budapest

Schratz, M. – Petzold, K. (2007): Improving School Leadership – Country Background Report for Austria, OECD

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.